202960. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék és gáz, illetve gőz elosztására és folyadékfilm képzésére

4 3 HU 202960 B a 8 csőbelső pedig a gáz- ill. gőztérhez csatlakozik. Az 5 gázbevezető cső külső 6 palástfe­lületén a 9 perdítócsatorna van kiképezve. A példa esetében a 9 perdítócsatorna az 5 5 gázbevezetó cső 6 palástfelületén kialakí­tott egy vagy több bekezdésű csavarmenet hornya. A 9 perdítócsatorna kiképezhető sza­kaszosan, amely esetben ezt sima 6 palástfe­­lületek szakítják meg. De kiképezhetjük oly 10 módon is, hogy az 5 gázbevezetó cső alsó végét peremmel vesszük körül és ebben fer­de furatokat vagy nyitott csatornákat képe­zünk ki. A készülék működése sorén a folyadék a 15 7 folyadéktérből az 5 gázbevezetó cső és a 3 függőleges cső között, a 9 perditócsatornán át áramlik be a 3 függőleges csőbe és a spi­rális bevezetése miatt kapott perdülete foly­tén a cső belső falán enyhén forog és így 20 egyenletesen eloszló 2 folyadékfilm képződik, ami a hőátadást javítja. Az 5 gázbevezetó csőben áramló gáz, ill. gőz beáramlik a 3 függőleges csőbe és a 2 folyadékfilmmel ben­sőségesen érintkezik. 25 A találmány szerinti készülék főbb elő­nyei abban foglalhatók össze, hogy egyszerű és olcsó, forgácsolással, öntéssel, sajtolással, mángorlással, extrudélással bármilyen anyag­ból, mint pl. fémből üvegből, kerámiából, mű- 30 anyagból vagy akár fából is készíthető, meg­munkálás iránti igénye csekély. Ugyanakkor - ellentétben a Scheffers-féle folyadékelosz­tóval - a forrpont alatti folyadékok esetében is eredményesen működik, vékonyfilm képzé- 35 sére alkalmas, meglevő csőköteges berende­zéseknél is minden nehézség nélkül használ­ható. Az általunk javasolt, csőbe helyezhető statikus filmképző készülék alkamazásával a 40 hőcserélő felület nagysága csak a csövek számától függ, tehát ezzel a megoldással igen nagy felületű és igen nagy teljesítményű ké­szülékek tervezhetők. Továbbá a gáz-folyadék elosztó és film­­képző elem nem érzékeny arra, hogy a hő­cserélő csőköteg falából a csövek egyenlőtle­nül állnak ki, tehát nem szükséges a csövek pontos megmunkálása, ezenkívül a statikus elem nem érzékeny a folyadéklökésekre sem, mert bármennyi tervezett folyadék érkezik, azt a csövekre egyenletesen elosztja. A készülék szerelésénél azonban itt is, mint a többi esőfilmes készüléknél, ügyelni kell arra, hogy a csövek függőlegesbe legye­nek állítva. A statikus elem további előnye, hogy egycsöves modellkísérlettel az anyag- és hő­átadás olcsón meghatározható és a kísérlettel szerzett információk alapján a művelethez szükséges készülékméretek pontosan megálla­píthatók. A készülék minden olyan fázisváltozással járó műveletnél alkalmazható, ahol folyadék- és géz- (gőz-) fázisok között anyagátadás történik és ami egyidejűleg hőátadási igényt is támaszt. Ilyen pl. az abszorpció, kemi­­szorpció, kondenzáció, amikor is a gáz­­(góz-) fázisból a folyadéktérbe történő áram­lás során vele egyidejűleg olyan mennyiségű hó szabadul fel, ami hőelvonás nélküli eset­ben a folyadék-gáz (gőz) rendszer felmelege­dése következtében gátolja, szélső esetben megakadályozza a művelet végrehajtását. Al­kalmazható továbbá az előzőekkel ellentétes irányú, pl. deszorpció, kiforralás, hőbontás, bepárlás műveleteknél, amikor az anyagát­­adás a folyadékfázisból a gáz- (gőz-) fázisba irányul és a művelet végrehajtása jelentős mennyiségű külső hó bevezetését igényli. Ez­zel a megoldással előnyösen alkalmazhatók az olyan készülékek, amelyek az anyag- és hő­átadást gyakorlatilag ugyanazon készülékben egyszerre valósítják meg azáltal, hogy a hó­átadó felületen vékony folyadékréteget (fil­met) kialakítva üzemelnek. 4

Next

/
Thumbnails
Contents