202960. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék és gáz, illetve gőz elosztására és folyadékfilm képzésére
4 3 HU 202960 B a 8 csőbelső pedig a gáz- ill. gőztérhez csatlakozik. Az 5 gázbevezető cső külső 6 palástfelületén a 9 perdítócsatorna van kiképezve. A példa esetében a 9 perdítócsatorna az 5 5 gázbevezetó cső 6 palástfelületén kialakított egy vagy több bekezdésű csavarmenet hornya. A 9 perdítócsatorna kiképezhető szakaszosan, amely esetben ezt sima 6 palástfelületek szakítják meg. De kiképezhetjük oly 10 módon is, hogy az 5 gázbevezetó cső alsó végét peremmel vesszük körül és ebben ferde furatokat vagy nyitott csatornákat képezünk ki. A készülék működése sorén a folyadék a 15 7 folyadéktérből az 5 gázbevezetó cső és a 3 függőleges cső között, a 9 perditócsatornán át áramlik be a 3 függőleges csőbe és a spirális bevezetése miatt kapott perdülete folytén a cső belső falán enyhén forog és így 20 egyenletesen eloszló 2 folyadékfilm képződik, ami a hőátadást javítja. Az 5 gázbevezetó csőben áramló gáz, ill. gőz beáramlik a 3 függőleges csőbe és a 2 folyadékfilmmel bensőségesen érintkezik. 25 A találmány szerinti készülék főbb előnyei abban foglalhatók össze, hogy egyszerű és olcsó, forgácsolással, öntéssel, sajtolással, mángorlással, extrudélással bármilyen anyagból, mint pl. fémből üvegből, kerámiából, mű- 30 anyagból vagy akár fából is készíthető, megmunkálás iránti igénye csekély. Ugyanakkor - ellentétben a Scheffers-féle folyadékelosztóval - a forrpont alatti folyadékok esetében is eredményesen működik, vékonyfilm képzé- 35 sére alkalmas, meglevő csőköteges berendezéseknél is minden nehézség nélkül használható. Az általunk javasolt, csőbe helyezhető statikus filmképző készülék alkamazásával a 40 hőcserélő felület nagysága csak a csövek számától függ, tehát ezzel a megoldással igen nagy felületű és igen nagy teljesítményű készülékek tervezhetők. Továbbá a gáz-folyadék elosztó és filmképző elem nem érzékeny arra, hogy a hőcserélő csőköteg falából a csövek egyenlőtlenül állnak ki, tehát nem szükséges a csövek pontos megmunkálása, ezenkívül a statikus elem nem érzékeny a folyadéklökésekre sem, mert bármennyi tervezett folyadék érkezik, azt a csövekre egyenletesen elosztja. A készülék szerelésénél azonban itt is, mint a többi esőfilmes készüléknél, ügyelni kell arra, hogy a csövek függőlegesbe legyenek állítva. A statikus elem további előnye, hogy egycsöves modellkísérlettel az anyag- és hőátadás olcsón meghatározható és a kísérlettel szerzett információk alapján a művelethez szükséges készülékméretek pontosan megállapíthatók. A készülék minden olyan fázisváltozással járó műveletnél alkalmazható, ahol folyadék- és géz- (gőz-) fázisok között anyagátadás történik és ami egyidejűleg hőátadási igényt is támaszt. Ilyen pl. az abszorpció, kemiszorpció, kondenzáció, amikor is a gáz(góz-) fázisból a folyadéktérbe történő áramlás során vele egyidejűleg olyan mennyiségű hó szabadul fel, ami hőelvonás nélküli esetben a folyadék-gáz (gőz) rendszer felmelegedése következtében gátolja, szélső esetben megakadályozza a művelet végrehajtását. Alkalmazható továbbá az előzőekkel ellentétes irányú, pl. deszorpció, kiforralás, hőbontás, bepárlás műveleteknél, amikor az anyagátadás a folyadékfázisból a gáz- (gőz-) fázisba irányul és a művelet végrehajtása jelentős mennyiségű külső hó bevezetését igényli. Ezzel a megoldással előnyösen alkalmazhatók az olyan készülékek, amelyek az anyag- és hőátadást gyakorlatilag ugyanazon készülékben egyszerre valósítják meg azáltal, hogy a hóátadó felületen vékony folyadékréteget (filmet) kialakítva üzemelnek. 4