202944. lajstromszámú szabadalom • Dobozszerkezetű épület

3 Hl) 202944 A 4 előnyösen pontszerű kötőelemekkel vannak összeerósitve. A találmány szerinti doboszerkezetű épület további ismérve lehet, hogy a teher­hordó tartószerkezet és a belső térhatárolók, pl. padozat, falak és mennyezet között táv­tartók által meghatározott vastagságú légré­teg van szabadon hagyva. Az épület egy célszerű kiviteli alakjánál a tetőszerkezet lemeztáblái sokszögdongát al­kotnak. A sokszögdonga fölülről nézve kon­­káv élei mentén a tetőszerkezet egymással ellentett értelemben lejtő lemeztáblái közé vápaelemek, a sokszögdonga fölülről nézve konvex élei mentén pedig nyeregelemek és/­­vagy erősítő oromelemek vannak beiktatva. A vápaelemek és a nyeregelemek a tetőszer­kezet lemeztábláiéval hasonló csatlakozó pe­remekkel rendelkeznek. Az épületszerkezet további jellegzetes­sége, hogy az alaphoz pl. abba bebetonozott lábcsonkok útján van beerósitve. A homlokfal lemeztáblái közé azok térbeli stabilitását fo­kozó és adott esetben a távtartókkal együtt­működő vagy azokat helyettesítő merevítő tartók vannak beiktatva. A merevítő tartók­nak az épület külső oldala felé eső szelvény­része a homlokfal szomszédos lemeztábláinak csatlakozó peremei által van közrefogva és rögzítve. A tetőszerkezet lemeztábláinak a hom­lokfalak lemeztábláival való találkozásánál ki­egészítő kapcsoló idom van elhelyezve. A te­tőszerkezet lemeztáblái és/vagy a homlokfa­lak lemeztáblái és/vagy az oldalfalak lemez­táblái hullámlemezként, előnyösen trapéz hul­­lámositású lemezként vannak kialakítva. A le­meztáblák hosszirányú szélei mentén lévő csatlakozó peremek kinyúlása a lemeztáblák hullámmagasságához igazodik. A találmány szerinti dobozszerkezetű épület még a legfejlettebb korábbi megoldá­sokkal összehasonlítva is egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek között a legfontosabb az, hogy a környezeti hőmér­séklettől való függetlenitést szolgáló árnyé­koló dobozszerkezet önmaga teljes értékű önhordó lemezű. Ez azt teszi lehetővé, hogy a belső térhatároló szerkezetek a mindenkori követelményeknek megfelelően maximális sza­badsággal alakíthatók ki, egyúttal pedig az önhordó lemezművet alkotó doboz és a belső térhatároló szerkezetek között minden külön intézkedés nélkül átszellőztetett légtér alakul ki. Fokozza a szerkezet előnyét az, hogy az ismert hasonló megoldásokhoz képest sokkal kisebb az egymástól eltérő szerkezeti elemek száma, valamint a kapcsolatok hosszúsága. Az előbbi a gyártás termelékenységét növeli és ezáltal olcsóbbítja, mig az utóbbi az erőát­adás szempontjából kedvező. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a szerkezet a korábbiakhoz képest szá­mottevően nagyobb variábilitással rendelke­zik. Gyakorlati előnyök származnak abból is, hogy a lemezmű elemei szétszedett állapotban minimális térfogattal szállíthatók, de nincs akadálya annak sem, hogy előre gyártott, nagy méretű térelemeket egyben lehessen mozgatni és a fölállítás helyszínére juttatni. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajz alapján mutatjuk be közelebbről. A mel­lékelt rajzon az 1. ábra egy dobozépület keresztmetszete, a 2. ábra ugyanazon dobozépület hosszmet­szetének egy részlete, a 3. ábra a tetővápa függőleges metszete, a 4. ábra az orom függőleges metszetei (a. és b.), az 5. ábra a homlokfal és a tető kapcsolata, a 6. ábra a homlokfal és a lábcsonk kapcso­lata, a 7. ábra a homlokfal és a merevítő tartók víz­szintes helyzete, a 8. ábra a homlokfed és az oldalfal találkozá­sa függőleges (a.) és vízszintes (b.) metszetben. Az 1. ábrán keresztmetszetben láthatjuk a találmány szerinti dobozszerkezetű épület egy lehetséges kiviteli alakját. Az épület 22 belső légterét a 16 padozat, a 17 falak és a 18 mennyezet határolja. A teherhordó szere­pet a 13 oldalfal lemeztáblák és a 3 tetőszer­kezeti lemeztáblák töltik be. A 13 oldalfal le­meztáblák és a 17 falak között elhelyezett 19 távtartók eredményezik a 20 légréteg kiala­kulását. Látható az 1. ábrán a célszerűen bordás kialakítású 2 diafragma is, amely a 3 tetőszerkezeti lemeztábla térbeli merevítését szolgálja. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti doboz­­szerkezetű épület hosszmetszetének szélső szakaszát mutatjuk be. Látható rajta egy­részt az 1 homlokfal elem, másrészt az, hogy a 3 tetőszerkezeti lemeztáblákhoz hozzáren­delt 2 diafragmák függőleges síkban helyez­kednek el, és így a 3 tetőszerkezeti lemez­táblákkal együttműködő kazettaszerű tetőze­tet eredményeznek. A 3. ábrán bemutatott tetővápa függőle­ges metszete azt szemléltetik, hogy a sok­szögdongaként kialakított lefedés fölülről nézve konkáv találkozó élei mentén a trapéz hullámositású 3 tetőszerkezeti lemeztáblák között egy hullámosítástól mentes 4 vápaelem foglal helyet, amely a 7 pontszerű kötőelemek útján kapcsolódik a lemeztáblákhoz. A 4. ábrán a tetőszerkezet oromrészét tüntettük föl két lehetséges kiviteli alakban. Ezek közül a 4a. ábrán olyan megoldást lát­hatunk, ahol a tompaszögben találkozó szom­szédos 3 tetőszerkezeti lemeztáblák 6 csatla­kozó peremei közé be van iktatva az 5 erősí­tő oromelem, ezek együttese pedig a csapa­dékvédelmet szolgáló 15 takaróidommal lehet lefedve. Az erőátadást ezúttal is a 7 pont­szerű kötőelemek szolgálják. Az előbbinél egyszerűbb szerkezeti ki­alakítást érhetünk el a 4b. ábrán bemutatott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents