202935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólom-ón-politetrafluoretilén sikló felület galvanikus úton történő elkészítésére

1 HU 202 935 B 2 A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az ismert összetételi! bór-fluorsavas fürdőhöz bázikus ólomkar­bonátot adunk 15-180 g/liter mennyiségben, a fürdőbe ón anódokat helyezünk és az elektrolízist 1-4 Amperó­­ra/liter jellemző értékkel, előnyösen állandó keverés mellett megindítjuk az ón feloldódása után a fürdőhöz szokásos ragasztóanyagot adagolunk, majd folytatjuk az elektrolízist ólom-ón anódokkal mindaddig, amíg a katódon keletkező lerakódás óntartalma el nem éri a 4- 18 t%-ot, s végezetül a fürdőhöz adagolunk perfluor­­oktil szulfonsavat 0,025-0,2 g/liter mennyiségben, eti­­lén-diamin tetraacetátot 1,25-40 g/liter mennyiségben, perfluor-(etil-ciklohexil)-szulfonsavat 0,025-4 g/liter mennyiségben, politetrafluor-etilént 12-3000 g/liter mennyiségben és 0,5-70 mikron szemcsenagyság kö­zött, majd az így elkészített elektrolitba a galvanizáló szerszámra erősítjük a szokásos módon előkészített, be­vonattal ellátandó felületű alkatrészt, ismert módon gla­­vanizálunk, majd ismert módokon az alkatrészt célsze­rűen öblítjük, mossuk és szárítjuk. Előnyös a találmány szerinti eljárás olyan kivite­lezési módja, amely mellett a bór-fluorsavas fürdőel­készítéséhez műanyagbélelésű kádat alkalmazunk, eb­be betöltjük a 22,5-240 g/liter bórsav mennyiségének a felét, majd keverés közben vízzel feltöltjük kásás állapot eléréséig, ezután az 50-500 g/liter szükséges fluorsav mennyiségének a felét keverés közben hoz­záadjuk és 1-10 perc keverés után a fürdőt 0,25-4 óra ideig hűlni hagyjuk, majd a bórsav és a fluorsav hátralévő mennyiségét célszerűen kisebb adagokban, és víz adagolása mellett, előnyösen keverés közben hozzáadjuk. A találmány szerinti eljárást részletesebben a követ­kező példával mutatjuk be. a) az alkatrész bevonandó felületének zsírtalanítása triklóretilénnel 5 percig; b) a bevonandó felület érdesítése kézi csiszolással, vagy elektrolitban történő kémiai érdesítése a jó galvánkötés érdekében; c) a csiszoló szemcse lemosása triklóretilénnel; d) zsírtalanítása és oxidmentesítése a bevonandó fel­ületnek bécsi meszezéses bedörzsöléssel; e) az alkatrész felszerelése a készülékre, a galvanizáló szerszámra; f) az árnyékolás végrehajtása ismert módokon, hogy az alkatrésznek csak a kívánt felületrészeire rakód­jon galvanikus úton a bevonat; g) a kívánt felület dekopírozása, így oxidmentesítése, közömbösítése; h) a bór-fluorsavas ólom-ón illetve politetrafluor-etilén tartalmú elektrolitfürdő elkészítése: célszerűen mű­anyagbélelésű kádba 120 g/liter bórsav beszórása, majd vízzel kásás massza álapotig történő feltöltése. Ezután keverés mellett, lassú adagolással a szüksé­ges 250 g/liter fluorsav felének hozzáadása. 5 perc­nyi állandó keverés után a fürdőt 1-2 óráig hűlni kell hagyni. Majd be kell tölteni a bórsav teljes mennyiségét és lassan hozzátölteni a maradék flu­orsavat. Az oldat lehűtése céljából célszerűen kis adagokban, keverés mellett vizet kell hozzáadni, az elkészített bór-fluorsavhoz hozzá kell adni a bázikus ólomkarbonát - 2 Pb CO3, Pb(OH)2 vagy Pb(C03)2 - formájában ólomsót 75-80 g/liter mennyiségben. A teljes feloldódás után a bór-fluorsav elektrolit ol­datot megfelelően szintre kell feltölteni vízzel és kellően felkeverni. Az ón hozzáadása ónanód elekt­rolízissel történik 7-8 g/liter mennyiségben. A für­dőbe 4 darab, 30 dm2 felületű ónanódot merítünk, katódnak pedig 30 mm átmérőjű, 250 mm hosszú­ságú acélnidakat használunk, célszerűen pamutból készült védőtokban. Az elektrolízis folyamatára jel­lemző a Dk-10 A/dm2 ill. Dq«2A/dm2. A megfelelő ónkoncentráció biztosítására az elektrolízis jellemző értéke 2-3 Apmer-óra/liter. Az ón feloldása után célszerű mintát venni a kémiai összetétel ellenőr­zése céljából. Ezután az elektrolithez ragasztót, az asztalosiparban használatos közönséges enyvet cél­szerű adagolni 1 g/liter mennyiségben. Az így ka­pott ólomelektrolitban ólom-ón anóddal (Pb-70 t%, Sn«30 t%) elektrolízist kell végezni mindaddig, amíg a katódon kelekező lerakódás óntartalma el nem éri a 8-13 t%-ot. Ezután szükséges hozzáadni a perfluor-oktil szulfonsavat 0,1 g/liter, a perfluor­­(etilciklohecil)-szulfonsavat 2g/liter, az etilén-dia­­mintetraacetátot 20 g/liter és a politetrafluor-etilént 1-50 mikron szemcsenagyság közötti méretben, 150g/liter mennyiségben. A példakénti megválósítá­­si mód esetében a galvanizálásra kész elektrolit pH értéke: 2; i) a galvanizálandó alkatrész desztilláltvizes öblítés után a kívánt bevonati rétegvastagság eléréséig gal­vanizálandó; j) a bevonattal ellátott alkatrészt ismert módszerekkel öblíteni, mosni, majd a készülékről történt leszere­lés után szárítani kell. Az ismertetett példa szerinti eljárás kapcsán látható, hogy a mozgó alkatrészek siklófelületein egyetlen mű­velettel, a galvanizálással olyan bevonati réteg, futófe­lület alakítható ki, mely a siklócsapagyakkal szembeni legmagasabb követelményeket is kielégíti. Az acél tá­masztó felületre a már ismert módokon felhordott ólombronz a teherviselő réteg (túlzott kopás vagy drasztikus hűtési-kenési meghibásodás esetén, átmene­tileg futórétegként is szerepelhet). Az ólombronz réteg­re a találmány szerint galvanikusan felvitt, 0,02-0,03 mm vastagságú futóréteg mind az ólom-ón, mind a po­litetrafluor-etilén előnyös tulajdonságait megőrzi és egyesíti. Hátrányos tulajdonságait (alacsony értékű kifáradá­si szilárdság) a futóréteg vastagságának 0,03 mm alá történő csökkenése miatt elveszti. A találmány szerinti eljárással készült siklófelületnek különösen jó a siklási tulajdonsága az elért kis súrlódási együttható révén, korrózióálló, öregedésálló, vízfelvétele nincsen, jelen­tősen megnövekedett a szilárdszennyeződés elnyelő és beágyazódó képsége, jelentős terheléssel viszonylag széles hőmérséklettartományban főként sikló csapá­gyak futófelületeként alkalmazható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents