202918. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas ureáz előállítására

1 HU 202 918 B 2 Törzsek Tulajdonságok PG-154 PG-186 PG-303W Növekedés 6,5 %-os vizes nátrium-klorid oldatban Növekedés 40 %-os epe-agarban + (gyengén) + (gyengén) + Mukoid növekedés (szacharóz közeg)­­­a-hemolízis­+ (gyengén) + (gyengén) ß-hemolizis­­­Savképződés adonit ND ND _ arabinóz­­­arbutin + (gyengén) + + cellobióz + + + fruktóz + + + galaktóz + + + glükonát­­glükóz + + + glicerin­­­inozit­­ND Inulin­­­Laktóz + + + Maltóz + + + Mannit­­­Mannóz­+ + Melezitóz­­­Melibióz­­­Raffinóz +­+ Rhamnóz­­­Ribóz­­­Szalicin + + + Szorbit­­­Szacharóz + + + Trehalóz —­+ Xilóz­­­Xilit ND ND­DNS GC-tartalma (%) 40,3 40,1 ND A fenti táblázatban a Lys, Asp, Alá, Glu, Om, Ser és m-DAP jelentése sorrendben: lizin, aszparaginsav, alanin, glutaminsav, omitin, szerin és mező-diamino­­pimelinsav. Az ND jel azt jelenti, hogy nem végeztünk kísérletet. A fenti bakteriológiai tulajdonságok alapján a törzseket megpróbáltuk rendszertani osztályba sorol­ni. Ehhez a Bergey’s Manual of Systematic Bacterio­logy' Volume 2 (1986) kézikönyvet használtuk. Ennek alapján az UM-12, UM-18 és Rt-5 törzseket a Lac­tobacillus reuteri-hez sorolhatjuk, habár bizonyos ki­sebb eltéréseket tapasztalhatunk az irodalomban meg­jelölt tulajdonságoktól: az UM-18 és az Rt-5 törzsek negatív eredményt adtak arabinózból, fruktózból és ri­­bózból való savtermelésre (habár az Rt-5 enyhén po­zitív volt: ribózból történd savtermelésre). Mivel az UM-12 és az Rt-5 egymástól csak a növekedési hő­mérsékletben és az auxotrófiában tér el, ezeket köl­csönös variánsnak tekinthetjük. A PG-98 törzs tulaj­donságai lényegében azonosak a Lactobacillus ruminis tulajdonságaival. Továbbá jogosan állítjuk, hogy a PG-154-es törzs, habár a- hemolízise negatív, a Strep­tococcus mitior törzs; a PG-186-os törzs, habár az esz­­kulin hidrolízise negatív, a Streptococcus bovis törzs és a PG-303-as pedig a Streptococcus salivarius törzs. Ezeknek a baktériumtörzseknek a tenyésztése a sa­vas ureáz felhalmozása érdekében a szokásos eljárás­sal történhet, például stacionárius tenyésztéssel, rázó­tenyésztéssel, merített aerob tenyésztéssel vagy szilárd tenyésztéssel, folyamatosan vagy időszakosan. Külö­nösen előnyös a stacionárius tenyésztés. A tápközeg lehet bármely mikroorganizmusok tenyésztésére alkal­mazott közeg. Szénforrásként egy vagy több anyag használható azok közül, amelyeket a tenyésztendő törzs asszimilálni képes. Ilyen anyagok a szénhidrátok, olajok és zsírok, zsírsavak, szerves savak, alkoholok és egyebek. Nitrogénforrásként szerves nitrogéntar­­talmű anyagokat alkalmazhatunk, például peptont, szójalisztet, őrölt gyapotmagot, kukoricaáztató folya-55 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents