202905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hőmérséklet csökkentésére fluidizált katalitikus krakkolási eljárás regenerálási zónájában
1 HU 202905 B 2 leírásban (Bartholic) mint aktív katalizátorokhoz adagoloható nagy pórusú inert anyagokat ismertetnek. A IV. táblázat adatai azt mutatják, hogy kalcinált kaolinagyaggal a konverzió 6,6 térfogat%, a fáradt kaolinagyag részecskék felületén 0,08 tömeg% koksz rakódik le és a fajlagos felület 9 m2/g. A találmány értelmében a kevéssé kokszképző szilárd részecskéknek alkalmas anyagoknak ASTM/MAT módszerrel mérve 0,2 tömeg%-nál kevesebb kokszot kell képezniük a fáradt részecskék felületén, fajlagos felületük 5 m2/g-nál kisebb kell legyen és nem szabad lényegesen befolyásolniuk a reakciózóna működését. Mivel a gamma-alumínium-oxid felületén viszonylag jelentős mennyiségű koksz rakódott le és a szénhidrogének konvertálására is hajlamot mutatott, ezáltal megvan az a nem kívánatos tulajdonsága, hogy befolyásolja az FKKE reakciózóna működését, a gamma-alumínium-oxid nem megfelelő a találmányunk szerinti megoldásban kevéssé kokszképző szilárd részecskeként való alkalmazásra. A kalcinált kaolinagyag mérhető mennyiségű kokszlerakódás mellett a szénhidrogének konvertálására is hajlamot mutatott, ezáltal szintén megvan az a nem kívánatos tulajdonsága, hogy befolyásolja az FKKE reakciózóna működését, fajlagos felülete pedig 9 m2/g, így a vzsgált kalcinált kaolinagyag nem megfelelő a találmányunk szerinti eljárásban kevéssé kokszképző szilárd részecskeként való alkalazásra. A találmány szerint előnyösen alkalmazható kevéssé kokszképző részecskék a fluidizálható a-alumínium-oxid részecskék. A IV. táblázat adataiból látható, hogy az a-alumínium-oxid a legkisebbnek tekinthető 4,1 térfogat%-os konverziót okozza, ASTM/MAT módszerrel mérve felületén nem rakódik le kimutatható koksz fáradt alakjában és fajlagos felülete 1 magnál kisebb. A találmány szerinti eljárás legelőnyösebb megvalósítására előnyös, ha a fluidizálható, kevéssé kokszképző részecskék fajlagos felülete 5 m2/g-nál kisebb és a fáradt kevéssé kokszképző szilárd részecskéken ASTM/MAT módszerrel mérve 0,2 tömeg%-nál kevesebb, még előnyösebben 0,2 tömeg%-nál jelentősen kevesebb, legelőnyösebben 0,05 tömeg%-nál kevesebb koksz képződik. Fontos megjegyezni, hogy ha a hőmérséklet szabályozására adagolt fluidizálható szilárd részecskék felületén koksz képződik, az szükségszerűen a nyersanyagáram nem-szelektív krakkolásából származik és így jelentősen rontja a reaktorból távozó termékek kitermelési szerkezetét. A szilárd adalékanyagnak ez a hátrányos hatása természetesen a kokszképződés növekedésével erősödik, ezért a kevéssé kokszképző jelleg alapvető tulajdonság mind a reaktor működése, mind a regenerátorhőmérséklet csökkenése szempontjából. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás a fluidizált katalitikus krakkolás regenerálási zónájában a regenerálási hőmérséklet csökkentésére erősen kokszképző, 260 'C-nál nagyobb 50%-os desztillációs hőmérsékletű szénhidrogén nyersanyagnak a reakciózónában keringetett, szilárd krakkoló katalizátorrészecskékkel endoterm körülmények között való érintkeztetésével, majd a lehűlt és dezaktiváló szénszerű szennyezéseket tartalmazó katalizátorról a regenerálási zónában a szénszerű szennyezéseknek exoterm körülmények között végzett leégetésével, és az újrahevített és regenerált katalizátornak a regenerálási zónából a reakciózónába történő visszavezetésével, azzal jellemezve, hogy az 5-160 pm átlagos részecskeméretű krakkoló katalizátorral összekeverve 5 m2/g- nál kisebb fajlagos felületű, 10-1000 pm átlagos részecskeméretű alfa-alumínium-oxid részecskéket keringetünk a krakkoló katalizátor tömegére vonatkoztatva 1:100-1:1 tömegarányban. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a katalizátor és a kevéssé kokszképző szilárd részecskék keverékét a reakciózónában 649-871 ‘C hőmérsékleten tápláljuk be. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a krakkolást 103-379 kPa nyomáson, 1:1-30:1 katalizátor/szénhidrogén tömegaránnyal és 454- 760 'C-on hajtjuk végre. 5 10 15 20 25 30 35 40 12
