202894. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos tulajdonságú rétegképző anyag főleg elektrofotográfiai célra és eljárás az előállítására

1 HU 202 894 B 2 1-4 szénatomos alkilcsoport és Ar jelentése fenilén­­csoport. A találmány tárgya tehát fotoelektromos tulajdon­­ságú, filmképző anyag főleg elektrofotográfiai célok­ra, amely 30-100 tömegrész fotoelektromos komponenst, 0- 40 tömegrész kötőanyagot, 5- 40 tömegrész lágyítót és 1- 27 tömegrész ismert adalékot, így érzékenyí­­tőt, színezéket, elektronakceptort stb. tartalmaz. A találmány szerinti fotoelektromos anyagra jellem­ző, hogy fotoelektromos komponensként (I) általános képletű egységekből - az (I) általános képletben R 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent - felépülő po­­lí( 1,4-fenilén-1,2-difenil-vinilén) polimert (amelynek átlagos móltömege 1000 és 100 000 közötti) tartalmaz önmagában vagy egyéb poliarilén-vinilén polimerrel keverve, vagy hogy fotoelektromos komponensként (II) és (ül) általános képletu szerkezeti egységekből - a (II) és a (III) általános képletben R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport és Ar jelentése 1,4-fenilén­­csoportot - felépülő, 1000 és 100 000 közötti móltö­megű kopolimert tartalmaz. Erzékenyítő nélkül a találmány szerint előállított, képrögzítésre alkalmas anyag - a fotoelektromos po­limerek szerkezetéből adódóan - az ultraibolya és a kék színképtartományban érzékeny. Ha ezen a szín­képtartományon kívül akarjuk használni az anyagot, illetve ha növelni akarjuk annak érzékenységét, cél­szerűen alkalmas színezék-érzékenyítőt és/vagy elekt­ronakceptort alkalmazunk. Különösen alkalmas színe­­zék-érzékenyítők a trifenil-metán-színezékek, így a malahitzöld- pikrát és a malahitzőld perkorlát, de el­érhetünk érzékenyítő hatást egyéb vegyületcsoportok­­ba tartozó színezékekkel is. Érzékenyítésre akceptor csoportokat tartalmazó aromás vegyületeket is alkalmazhatunk, például: 2,4,7-trinitrofluorenon (TNF), pikrinsav, nitrált benzo­­fenonok, nitrált difeniléterek, bisz(ciano-sztiril)ben­­zol, a 143 665 számú NDK-beli szabadalmi leírásban említett karbonilvegyületek vagy a 127 983 sz. NDK- beli szabadalmi leírásban említett diarilvegyületek. Néhány alkalmazási esetben a kívánt pankromati­­kus érzékenység megfelelő színanyagok kombinálásá­val, így például a színpikrátok, például malahitzöld­­pikrát és fiikszinpikrát kombinálásával érhetjük el, adott esetben egyéb érzékenyítő anyagot, így TNF-t vagy a (l)c képletu bisz(ciano-sztiril)-dimetoxi-ben­­zolt alkalmazva. A mechanikus tulajdonságok javítása érdekében adagolhatunk lágyítókat és stabilizátorokat. Egyéb filmképző polimerekkel, így polisztirénekkel vagy po­­lifenilén-oxidokkal történő ötvözéssel/keveréssel ja­víthatjuk az öntőoldat használati tulajdonságait, vala­mint az elektrofotografikus anyag mechanikai tulaj­donságait. A találmány szerinti eljárással kapott anyag lénye­ges előnye, hogy az elektrofotográfiában mind a po­zitív, mind pedig a negatív feltöltési polaritásnál al­kalmazhatók. A rétegképzés önmagában ismert módon történik, például öntéssel, ráöblítéssel vagy a centrifugális erő segítségével pörgető öntéssel. A hordozó az elektro­mosságot vezető anyagból, például fémmel bevont vagy egyéb módon vezetőképessé tett poliészter fóli­ából, fémfóliából, vezetőképes papírból vagy fémdob­ból áll. Az (I) általános képletu polimer, illetve a n/III általános képletu egységekből felépülő kopolimerek számos oldószerben jól oldódnak; példaként említjük az alábbiakat: tetrahidrofurán, toluol, klór-benzol, dik­­lór-metán, kloroform, ciklohexanon. A találmány szerint előállított fotoelektromos anyag továbbá szervetlen vagy szerves generáló rétegeket tartalmazó többrétegű rendszerekben töltésszállító ré­tegként is alkalmazható. Generáló rétegként különösen alkalmasak a ftálocianin-származékok. Az (I) és (n)/(in) képeltűéter-szubsztituált poli(l,4- fenilén-l,2-difenil-vinilén)-ek igen hatásos fényveze­tőként és töltés átvivőként történő találmány szerinti alkalmazása nem korlátozódik az egyik vagy a másik előállítási eljárásra. A104 092 és a 146 606 számú NDK-beli szabadalmi leírásokból kivehetően az (I), illetve a (H)/(III) általá­nos képletű polimert, illetve kopolimert dehalogénező polimerizálással, a számított mennyiségű króm (II)­­acetátot alkalmazva lehetne előállítani. Ezt több kísér­letben próbáltuk, és bebizonyosodott, hogy ez az eljárás üzemi szintézisként nem alkalmas, ugyanis a króm(II)­­acetát reagens drága, emellett bomlékony. Ezért költség szempontjából megfelelőbb dehalogé-nező polimerizá­­lást kerestünk, amelyhez kevesebb krómsó kell. r:­A találmány értelmében az (I) általános képeltű éter­­szubsztituált poli(l,4-fenilén-l,2-difen:i-vinilén) poli­mereket úgy állítjuk elő, hogy egy (IV) általános kép­letű l,4-bisz(4-alkoxi-fenil-diklór-metil)-benzolt - a képletben R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport - poláros szerves oldószerben vagy oldószer-elegyben nem-nemes fém, előnyösen adott esetben rézsóval ak­tivált cink és krómsó kombinációjával 0 "C és 120 °C közötti hőmérsékleten dehalogénezünk. (A. reakció­vázlat) A (IV) általános képletű vegyületek elállítását a 146 606 sz. NDK-beli szabadalmi leírás ismerteti. Krómsóként előnyösen króm(II)- és króm(III)-só­­kat, főleg króm(II)-kloridot, króm(III)-kloridot vagy króm(III)-szulfátot alkalmazunk. A dehalogénezés oldószereként a dimetilformami­­dot vagy tetrahidrofuránt vagy e kettő elegyét alkal­mazzuk előnyösen. Különösen előnyösen R helyén metilcsoportot tar­talmazó (I) általános képletű poli(l,4-fenilén-l,2-dife­­nil-vinilén) polimert állítunk elő oly módon, hogy 1,4- bisz(4-metoxi-fenil-diklónnetil)-benzolt rézsóval akti­vált cinkkel, 20 mól% krómsó jelenlétében deha­logénezünk. Hatékony dehalogénező reagenst 5 mól cink és 1 mól vízmentes króm(III)-klorid tiszta dimetil-forma­­middal készített elegye képezi. Ezzel a dehalogénező reagenssel akár 2 mól tetrakloridot nagy móltömegű éter-szubsztituált poli( 1,4-fenilén-1,2-difenihvinilén) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents