202893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel hígítható, amingyantát tartalmazó, hőre keményedő gyantarendszerek térhálósítására

1 HU 202 893 B 2 A találmány tárgya, eljárás vízzel hígítható, amingyan­­tát tartalmazó, hőre keményedő gyantarendszerek tér­­hálósítására fémkomplexek alkalmazásával. Az így nyert gyantarendszer javított tárolási és be­vonati tulajdonságokkal rendelkezik. A vízzel hígítható, hőre keményedő ipari festékek iránti érdeklődés egyre növekszik, mivel azok a kör­nyezetet nem károsítják. Az ilyen típusú festékek be­vonatával szemben magas műszaki követelményeket támasztanak a felhasználók, sőt igénylik a beégetéssel kapcsolatos technológiai idő, illetve hőmérséklet csök­kentését is. A megfelelő vízzel való hígíthatóság miatt a főleg karboxil- és hidroxilcsoportokat tartalmazó filmképzők (pl. alkidgyanták, akrilgyanták) térhálósí­­tására leggyakrabban metilezett melamin-formaldehid­­gyantákat használnak, de karbamid és benzognan­­amin-alapú gyanták is forgalomban vannak. Ezeket a továbbiakban röviden összefoglaló néven amingyanta­­ként említjük. A gyakorlatban az amingyanták reaktív csoportjainak a térhálósodási reakcióban mutatott el­térő viselkedése kínál lehetőséget a fent említett szem­pontok figyelembevételére. A vízzel hígítható, hőre keményedő gyanták térhá­­lósításához elterjedten használják a teljesen alkilezett monomer jellegű hexametoxi-metil-melamint (HMMM). A metoxi-metil-csoport csak 120 °C felett képes reagálni és elsősorban a nagy savszámmal jel­lemezhető fílmképző karboxil-csoportjával. Hidroxil­­csoportokkal csak a karboxil-csoportok, de méginkább külön a rendszerhez katalizátorként adott szervetlen és szerves savak hatására reagál megfelelő sebességgel. A HMMM - önkondenzációra való kis hajlama miatt- főleg a filmképzővel reagál és rugalmas, jó bevonati tulajdonságokat biztosít a kikeményedő bevonatnak. A metoxi-metil-csoportra jellemző reaktivitási tulajdon­ságok miatt ugyanakkor külső katalizátor távollétében általában jó tárolási stabilitást mutatnak a HMMM-t tartalmazó rendszerek. A nem teljesen éterezett polimer jellegű amingyan­ták metoxi-metil-csoportokat is tartalmaznak. Ezek a metilcsoportok külső katalizátor nélkül is képesek a metoxi-metil-csoportoknál nagyobb sebességgel a tér­hálósodási reakcióban résztvenni. A meghatározó re­akció azonban ebben az esetben egyfajta önkondenzá­ciót eredményez, aminek következményeként a HMMM-t tartalmazó rendszerekhez képest ridegebb bevonatok keletkeznek és a termékek tárolási stabili­tása is kisebb. A gyorsabban kikeményedő gyanta tér­hálós szerkezetében visszamaradhatnak ugyanakkor a további reakció számára térbelileg gátolt, reagálatlan funkciócsoportok, melyek hatására a bevonat rosszabb víz- és vegyszerállósággal rendelkezik. Ilyen típusú gyanták előállítását ismerteti a 990.610 angol és a 4.101.520 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás. A beégetési idő, ileltve hőmérséklet csökkentésére- a nem teljesen éterezett amingyanták használatakor- a másik elterjedt módszer a katalizátorok alkalma­zása, főleg a HMMM, illetve benzognan-amin-típusú térhálósítót tartalmazó rendszereknél. Ezek a katalizá­torok szervetlen, illetve szerves savak lehetnek. A szervetlen sav, pl. sósav, alkalmazásának fő hátránya az, hogy a beégetés alatt elpárolog és emiatt komoly koróziót okozhat a beégető berendezésekben. Szerves sav katalizátorként leggyakrabban a para-toluol-szul­­fonsavat használják. Alkalmazása történhet úgy, hogy a belőle készült oldatot közvetlen felhasználás előtt adják a rendszerhez. Amennyiben már a lákk, illetve a festékgyásztás során történik a para-toluol-szulfon­­sav beadagolása, úgy a megfelelő tárolási stabilitás biztosítására a para-toluol-szulfonsavnak egy aminnal pl. trietil-aminnal, 2-amino-2-metil-propanollal kép­zett sóját adják a rendszerhez, úgynevezett blokkolt vegyület formájában. Ebben az esetben fontos az amin megválasztása, mivel a blokkoló hatás megszűntének a kívánt beégetési hőmérsékletnél alacsonyabb hőmér­sékleten kell megtörténnie úgy, hogy ez ne befolyá­solja károsan a tárolási stabilitást. A para-toluol-szul­­fonsavas katalizátor hátrányaként lehet megemlíteni, hogy hatására nem kívánt mértékben felgyorsul az amingyanta önkondenzációja is, ami a bevonati tulaj­donságok, főleg a rugalmasság romlását idézi elő. En­nek a jelenségnek a kiküszöbölésére ismertetnek meg­oldást a 3.979.478 és a 4.075.176 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezek a sa­játos szerkezetű dinonil-naftalin-szulfonsav, illetve a dinonil-naftalin-diszulfonsav katalizátor előállítására és alkalmazására vonatkoznak. Az ilyen katalizátorok elősegítik a filmképző és a térhálósító közti konden­zációt és javított bevonati tulajdonságok kialakulását. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ezek a savak, il­letve ezeknek aminnal blokkolt vegyületei csak maga­sabb hőmérsékleten fejtik ki hatásukat a para-toluol­­szulfonsavhoz, illetve ennek azonos aminnal blokkolt vegyületeihez képest. A savas katalizátorok alkalmazásánál - a tárolási stabilitási, nehézségein túl - egyértelmű hátrányként jelenkezik az, hogy a bevonatban visszamaradó kata­­lizátomyomok rontják a bevonat víz-, detergens- és egyéb vegyszerekkel szembeni ellenállóképességét. A fenti problémák, illetve hátrányok kiküszöbölésé­re irányuló vizsgálataink során arra a meglepő ered­ményre jutottunk, hogy a részlegesen éterezett amin­­gyantákat tartalmazó hőre keményedő kompozícióknál az elterjedten használt szárítóknak, valamint az ezek­ben előforduló fémek szervetlen sóinak N-metil-piro­­lidonnal képzett komplexeit alkalmazva előnyösen be­folyásolhatók a tárolási, stabilitási viszonyok, valamint a térhálósított bevonat víz- és vegyszerállósági tulaj­donságai. Ugyanakkor lehetővé teszik a beégetési idő, illetve - hőmérséklet egyidejű csökkentését is. Az eljárásban javasolt részlegesen éterezett amin­gyanta (fémkomplex kompozíció számos olyan festé­kipari bevonóanyagnál alkalmazható, ahol hő hatására történik a bevonat kikeményedé se. Ennek során felte­hetőleg az N-metil-pirrolidon ligandumu fémkomplex megbomlik és a többértékű fém új típusú fémkomple­xet, illetve fémkoordinációs kötéseket képez a film­­képző gyanták funkciós csoportjaival. Ennek eredmé­nyeként a részlegesen éterezett amingyantákat tartal­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents