202885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás proburzin és ezt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 202 885 B 2 karbonil- (BrZ), 2,6- diklór-benzil- (CljBZL) és fenilmetoxi-karbonil-csoportot (Z vagy CBZ). A találmány szerinti eljárást általában úgy végezzük, hogy az arginint (alfa-amino- és guanidino-csoportján védve) a gyantához kapcsoljuk. A kapcsolás után a gyantát szűrjük, mossuk, és az arginin alfaamino-csoportján levő védőcsoportot eltávolítjuk. Ez a védőcsoport előnyösen terc-butoxi-karbonil-csoport. Ennek a védőcsoportnak az eltávolítását természetesen úgy kell végezni, hogy az arginin és a gyanta közötti kötés ne hasadjon. A kapott gyanta-peptidhez azután az alfa-amino- és guanidinocsoportján védett arginint kapcsolunk. A kapcsolás úgy megy végbe, hogy egy amidkötés alakul ki a második arginin szabad karboxilcsoportja és a gyantához kapcsolt első arginin aminocsoportja között. Ezeket a lépéssorokat ismételjük a következő aminosavakkal addig, amíg az összes aminosav nincs a gyantához kapcsolva. Végül a védett peptidet lehasítjuk a gyantáról, és a védőcsoportok eltávolításával felszabadítjuk a kívánt peptidet. A peptid gyantáról való lehasításához és a védőcsoportok eltávolításához alkalmazott módszer az alkalmazott gyantától és védőcsoportoktől függ, és a peptidszintézisekben jártas szakember számára ismert módszer. A peptid szokásos, oldatban végzett peptidszintetizáló módszerekkel is szintetizálható, beleértve az aminosavak vagy peptid-fragmensek lépésenkénti vagy blokk-kapcsolási mószerét az amidkötés kémiai vagy enzimatikus úton történő kialakításával. Ezek az oldatban végzett szintézismódszerek a technika állása szerint jól ismertek. A polipeptid előállítható szokásos rekombináns módszerekkel is. Polipeptidek szokásos rekombináns előállítási módszereit ismertetik például Maniatis és munkatársai a Molecular Cloning, a Laboratory Manual, Cold Spring Harbor Laboratory, Cold Spring Harbour, New York (1982) és más irodalmi helyek, amelyek szakemberek számára a technika állása szerint ismertek. Ennek megfelelően a találmány tárgykörébe tartoznak azok a DNS-szekvenciák, amelyek a proburzint kódolják. Ezek a DNS-szekvenciák különbözhetnek egymástól abban, hogy ugyanazt az aminosavat kódoló alternatív kodonokat, módosított vagy jelzett bázisokat tartalmazzák, vagy ezek a szekvenciák a proburzin analógjait kódolhatják. Ezek a szekvenciák olyan DNS-molekula részei lehetnek, amelyek ezekkel a DNS-szekvenciákkal operatív kapcsolatban levő alkalmas expressziós kontrollszekvenciákat tartalmaznak, amelyek gazdasejtek transzformálásával alkalmassá teszik azokat az expresszióra. Ezek a DNS molekulák vagy vektorok lehetnek ismert baktérium, élesztő, gomba, rovar vagy emlős eredetű vektorok. A proburzin DNS-szekvenciájának az ismert vektorkomponensekkel történő összekapcsolása a szakterületen jártas szakemberek számára ismert. Hasonlóképpen a mikróba vagy emlős gazdasejt kiválasztása és transzformálása a proburzint tartalmazó vektorral ismert módszerek segítségével szakember számára nem jelent nehézséget. Mind a szintetikus kémiai, mind a rekombináns módszerek során módosíthatjuk a proburzin fent említett 14 aminosavból álló szekvenciáját. Az ilyen módosításokhoz tartozik a törlés, egy vagy több aminosav másikkal történő kicserélése vagy további aminosavak vagy kémiai csoportok beiktatása a fenti szekvenciába a peptid biológiai vagy farmakológiai aktivitásának fokozására vagy irányítására. így például különböző kémiai csoportok kapcsolhatók a peptid egy vagy több aminosavjához olyan kívánatos tulajdonságok kialakítása érdekében, mint például az enzimes lebontás elleni ellenállás, megnövekedett felezési idő, stb. A proburzin ilyen módosított formái szintén a találmány tárgykörébe tartoznak. Mivel a proburzin három ismert szabályozópeptid aktív helyeinek átlapolását tartalmazza, feltételezhető, hogy a proburzin ugyanolyan vagy analóg biológiai aktivitást mutat, mint a szomatosztatin, tuftszin és burzin, a proburzin ezért terápiásán használható emberek és állatok kezelésére, mivel képes a B-sejtek differenciálódását és érését indukálni, amelyek a test immunválaszolóképességében vesznek részt. Ezen tulajdonságok következtében a polipeptidet számos terápiás célra használhatjuk. A polipeptid nemcsak a kutatásban, de az emberek és állatok olyan betegségeinek kezelésében is használható, amelyek az érett B- sejtek hibáival vagy hiányával függnek össze. A proburzin, annak fragmentjei és analógjai remélhetőleg képesek kifejteni bizonyos említett májfunkciókat (például Kupffer-sejtek fagocitáló aktivitásának fokozása és a hepatociták patológiás szaporodásának gátlása). így a proburzin, annak fragmentjei és analógjai alkalmazhatók különböző májfunkciózavarok, mint például cirrózís kezelésére. Emellett ezek a peptidek alkalmasak a test általános immunitásának támogatására, amennyiben használhatók a humorális immunitás terápiás stimulálásának fokozására vagy támogatására. A találmány szerinti eljárással előállított proburzin polipeptidek, analógjaik és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények bármely olyan területen alkalmazhatók, amely a humorális immunitást érinti, és különösen ott, ahol immunhiányról van szó. így ott, ahol B-sejtek hiánya miatt nem kielégítő az antitest- termelés, a találmány szerinti eljárással előállított peptidek kijavíthatják ezt az állapotot a sejt termelésének stimulálásával. A proburzin tehát alkalmazható ismert immunhiányos betegek kezelésére, például olyan betegek kezelésére, akik nem válaszolnak vakcinára, mint például hemodialízises betegek, akik nem termelnek antitestet hepatitisz vakcinára, és idősebb betegek, akik nem válaszolnak pneumokokkális vakcinákra. így például egy tipikus olyan állapot, amely proburzinnal történő kezeléssel irányítható lenne, az X- szel kapcsolatos infantilis hipogammaglobulinémia. Ez a hiányosság szinte kizárólag fiúgyerekekben fordul elő, és feltételezhetően annak a következménye, hogy az ilyen állapotú gyerekeknek prekurzor B-sejtek fordulnak elő a csontvelőjükben és a perifériás vérükben, amelyek nem émek meg antitesttermelő B-sejtek-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
