202852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkanofenonok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

7 HU 202 852 B 8 szintézisénél is alkalmaznak. Egy tipikus, általános szintézis mód olyan (II) általános képlciű vegyillctck előállítására, melyekben n értéke 1, a következő: Egy olyan (IV) általános képletű aldehidből indulunk ki - mely képletben A és R, az előzőekben megadott jelentésű - ahol egy adott esetben előforduló R3 szabad karboxiicsoport észterként védett alakban, például rövid szénláncú alkilészterként van jelen. Ezt a vegyületet formil-metilén-trifenil-foszforánnal (vagy egy ekviva­lens reagenssel) kondenzáljuk, eközben a megfelelő (V) általános képletű transz-3-R3-prop-2-enal képződik. Ezt a vegyületet az önmagában ismert módon, előnyösen enyhén alkálikus körülmények között (például alkáli­karbonátok jelenlétében) vizes hidrogénperoxiddal epo­­xidáljuk, így egy (VI) általános képletű transz azaz 2(RS), 3(RS)-epoxi-3-R3-propanalt nyerünk. Ezután a (VI) általános képletű epoxi-aldehidet (VII) általános képletű foszfonium-halogeniddel - ahol Rí, R2 és alk az előzőekben megadott jelentésű és Hal egy halogénato­mot, előnyösen brómatomot jelent - és egy bázissal tetrahidrofuiánban a megfelelő (II) általános képletű - ahol R* észterezett karboxiicsoport és n értéke 1 - epo­­xiddá reagál tatjuk. A (VII) általános képletű vegyületeket főként úgy állítjuk elő, hogy egy megfelelő (VIII) általános képletű vegyületet trifenilfoszfinnel szokásos módon reagálta­­tunk. Az olyan (VIII) általános képletű vegyületeket, melyekben X oxi- vagy tiocsoportot jelent, például úgy állítjuk elő, hogy megfelelő (IX) és (X) általános képletű vegyületeket szokásos módon egymással kondenzá­lunk. (U) általános képletű vegyületek előállítására szolgá­ló egy másik módszer lényege az, hogy egy (XI) általá­nos képletű - mely képletben R3 az előzőekben meg­adottjelentésű, szabad karboxiicsoport, mint az R3 cso­port szubsztituense azonban előnyösen észter alakban védett - transz -3-R3-prop-2-enolt például terc-butil­­-hidroperoxiddal, titán-tetraizopropanolát és egy D-, il­letve L-borkősav-di-(rövid szénláncú)-alkilészter jelen­létében epoxidálunk. D-boikősavészter alkalmazása esetén túlnyomórészt 2R, 3R-epoxi-3-R3-propanolt (XII a képlet), illetve L-borkősavészter alkalmazásával túl­nyomórészt megfelelő, (Xllb) képletű 2S,3S-epoxi-3- -R3-propanoIt nyerünk. Ezt a vegyületet azután például oxalilklorid/dimetilszulfoxiddal és végül trietilaminnal kezelve a megfelelő (VI) általános képletű epoxi-alde­­hiddé oxidáljuk, melyet azután megfelelő (VII) általá­nos képletű foszfóniumsóval, a megfelelő (II) általános képletű - ahol R3 észterezett karboxiicsoport és n értéke 1 - epoxiddá reagáltathatjuk. Túlnyomórészt olyan (II) általános képletű epoxidok­­hoz jutunk, melyekben a kettős kötés a kedvező cisz­­-szteraotaxiával rendelkezik. Amennyiben egy D-bor­­kősavésztert használunk, mint említettük túlnyomórészt olyan (II) általános képletű vegyületeket nyerünk, me­lyekben az epoxicsoport R.R konfigurációjú, illetve amennyiben L-borkősavészter jelenlétében reagálta­­tunk túlnyomórészt S,S-enantiomerekhez jutunk. Az olyan (II) általános képletű epoxidok előállítása, melyekben n értéke 2, például úgy történt, hogy a (XHa), illetve (Xllb) általános képletű epoxi-alkoholokat elő­ször N.N’-diciklohexil-karbodiimiddel és dimetilszul­­foxiddal kezeljük trifluor-ecetsav és piridin jelenlété­ben, majd trifenil-foszforanilidin-acetaldehiddel elő­ször a megfelelő (XlIIa), illetve (XlIIb) általános képle­tű 4R,5R,- illetve 4S,5S-4,5-epoxi-5-R3-pent-2-enállá alakítjuk, végül a (VII) általános képletű foszfónium-ha­­logeniddel, a megfelelő (II) általános képletű - ahol n értéke 2 - epoxiddá reagáltajuk. Előnyösen olyan ve? gyületeket állítunk elő, melyekben az alk csoporttal kapcsolódó kettős kötés cisz-sztereotaxiájú és az oxirán­­gyűrűvel kapcsolódó kettős kötés transz-sztereotaxiájú. A találmány szerinti eljárás során nyert (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben más (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. így például észterezett vagy amidált karboxilcsopor­­tokat szabad karboxilcsoportokká hidrolizálhatunk, elő­nyösen bázikus körülmények között, például nátrium­­hidroxid jelenlétében, és előnyösen vízzel elegyedő szerves oldószerben, például tetrahidrofuránban dio­­xánban vagy egy rövidszénláncú alkanolban, például metanolban vagy etanolban. Amennnyiben olyan (I) általános képletű vegyületekből indulunk ki, melyekben R4 észterezett karboxiicsoport, például rövid szénláncú alkoxi-karbonilcsoport és az R3 csoport ilyet, mint szubsztituenst tartalmaz, a hidrolízist úgy irányíthatjuk, hogy szelektíven csak az R, csoportot, vagy mind az R4 csoportot, mind az R3 csoport rövidszénláncú alkoxi­­-karbonil-szubsztituensét is karboxilcsoporttá hidroli­­záljuk. Amennyiben egyenértéknyi mennyiségű nát­­riumhidroxidot alkalmazunk és enyhe reakció körülmé­nyeket választunk, például 0,5-2 órán át keveijük a reakcióelegyet szobahőmérsékleten, gyakorlatilag csak az R* alkoxi-karbonilcsoport hidrolizál, míg drasztiku­sabb körülmények között, például hosszabb ideig rea­­gáltatunk melegítés közben mind az R«, mind az R3 csoportban található alkoxi-karbonilcsoport szabad kar­boxilcsoporttá hidrolizálható. Megfordítva az R, karboxilcsoportot, valamint az R3 csoport karboxil-szubsztituensét szokásos módon észte­rezhetjük. Továbbá szabad vagy észterezett Rt karboxilcsopor­tot és ilyen csoportot, mint az R3 csoport szubsztituensét szokásos módon, például ammóniával, vagy egy mono­vagy di-(rövid szénláncú)-alkilaminnal kezelve amidál­­hatunk. Például az Rt karboxilcsoportot a szokásos mó­don, például egy karbodiimidsó, például N-etil-N’-(3- -dimetil-amino-propil)-karbodiimid-hidroklorid és 4- -dimetil-amino-piridin jelenlétében, egy, adott esetben szubsztituált benzolszulfonamiddal, a megfelelő N-ben­­zol-szulfonamidoil-karbamilcsoporttá alakíthatjuk. Magától értedődően a keletkezett diasztereomer ele­­gyeket is szétválaszthatjuk az egyes komponensekre különböző fizikai tulajdonságaik alapján és/vagy a ke­letkezett enantiomer elegyeket a szokásos racémát elvá­lasztó eljárások szerint választhatjuk szét az egyes enan­­üomereia-e. Amennyiben egyes diasztereomereket kívánunk elő­állítani, úgy előnyösen tetőszleges lépésben valamely kiindulási anyag egy diasztereomerjét reagáltatjuk, vagy előnyösen képezhetünk egy diasztereomert, úgy, hogy egy diasztereomerje alakjában jelenlévő kiindulási anyagot sztereoszelektív reakció körülmények között vagy opükailag aktív reagenssel reagáltatunk, vagy ra­­cém diasztereomer elegyeket fizikai elválasztási mód­szerekkel, adott esetben optikailag aktív segédanyago­kat alkalmazva az egyes diasztereomerekre választunk szét. Sztereokémiái vonatkozásban mind a (II) és (III) általános képletű vegyületek találmány szerinti konden­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents