202846. lajstromszámú szabadalom • Heterociklusos csoporttal szubsztituált alkil- és alkenil-szulfonil-karbamid vegyületeket tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmény, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

3 HU 202 846 B 4 dául a (II) általános képletű telítetlen szulfonil-izocia­­nátot az E- vagy Z-izomer formájában alkalmazzuk, akkor a megfelelő izomer formájában nyeljük a (I) általános képletű vegyületet. A fentieknek megfelelően a találmány oltalmi körébe tartozik az enantiomerek, valamint a diasztereomerek előállítási eljárása is, valamint a heibicid készítmények­ben való felhasználása. A (I) általános képletű vegyületek kiváló herbicid hatást mutatnak a gazdaságiin! fontos egy- és kétszikű gyomnövények széles skálájával szemben. Alkalmazá­sukkal még az igen nehezen leküzdhető olyan gyomnö­vények is irthatók, amelyek gyökértörzsekből, gyökér­ágakból vagy más tartós szervből hajtanak ki. Alkalma­zásuk egyaránt történhet vetőniagkezeléssel, vagy kike­lés előtt vagy kikelés után. A következőkben felsoro­lunk példaképpen néhány egy- és kétszikű gyomnö­vényt, amelycluiél az (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagok igen előnyösen alkalmazhatók, anélkül azonban, hogy a megnevezésekkel bármiféle korláto­zást végeznénk: Egyszerű gyomnövények: pl.: Avena, Lolium, Alopecurus, Phalaris, Echinochloa, Digitaria, Setaria stb., valamint Cyperus-félék az egynyáriak kö­zül, továbbá az Agropyron, Cynodon, Imperata, Sorg­hum stb. törzsek és évelő Cyperus-félék az évelő gyom­növények közül. Kétszikű gyomnövények: Galium, Viola, Veronica, Lamium, Stellaria, Amaranthus, Sina­­pis, Ipomoea, Matricaria, Abutilon, Sida stb., az egynyá­ri gyomnövények, továbbá Convolvulus, Cirsium, Ru­­mex, Artemisia stb. az évelő gyomnövények közül. A rizs speciális termesztési körülményei között a találmány szerinti készítmények szintén igen előnyösen alkalmazhatók a következő gyomnövények esetében: Sagitraria,Alisma,Eleocharis,Scirpus,Cyperus.Ameny­­nyiben a találmány szerinti készítményeket a csírázás előtt a talajfelületre juttatjuk, akkor a gyomnövények kikelése vagy teljesen gátolt lesz, vagy a gyomnövé­nyek a csíralevél stádiumig kifejlődnek, majd ekkor a növekedésük teljesen leáll és kb. három-négy hét alatt teljesen elpusztulnak. Ha a találmány szerinti készítményeket a zöld növé­nyi részekre juttatjuk a kikelés után, akkora gyomnövé­nyeknél ugyancsak drasztikusan meg lehet állítani a fejlődést és a növények abban a fejlettségi állapotban maradnak meg, amikor a hatóanyagokat kijuttattuk és igen rövid idő alatt elpusztulnak. Ily módon a kultúrnö­vények káros gyomnövényeit igen korán el lehet pusz­títani a találmány szerinti készítmények alkalmazásá­val. A találmány szerinti készítmények alkalmazásával igen kiváló herbicid hatást tudunk elérni egy- és kétszi­kű gyomnövényekkel szemben, azonban a gazdaságilag fontos kultúrnövények, így például búza, árpa, rozs, rizs, kukorica, cukorrépa, gyapot vagy szója esetében a károsodás jelentéktelen vagy gyakorlatilag nem is lép fel. Ezek alapján kimondhatjuk, hogy a találmány sze­rinti készítmények alkalmazásával a mezőgazdaságilag fontos haszonnövényeknél szelektív gyomirtást végez­hetünk. A fentieken túlmenően a találmány szerinti készítmé­nyek növényi növekedést szabályozó tulajdonsággal is rendelkeznek kultúrnövények esetében. A hatóanyagok befolyásolni képesek a növényi anyagcserét és alkalma­sak a betakarítás megkönnyítésére is, azáltal, hogy pél­dául kiváltják a deszikkációt, előidézik a szársorvadást vagy a különböző hajtások kifejlődését visszaszorítják. Alkalmasak továbbá a nem kívánatos vegetatív növeke­dések általános szabályozására és gátlására anélkül, hogy a növényeket elpusztítanák. A vegetatív növeke­dés gátlása egy- és kétszikű kultúrnövények esetében igen fontos szerepet játszik, mivel az a tárolhatóságot csökkenti vagy akár teljesen meg is gátolhatja. A találmány szerinti készítményeket permetporok, emulgcálható koncentrál um ok, emulziók, permetezhető oldatok, porozószerek, csávázószerek, diszperziók, gra­nulátumok vagy mikrogranulátumok formájában állít­juk elő és használjuk fel. A permetporok vízzel egyenletesen diszpergálható készítmények, amelyek a hatóanyagon kívül még külön­böző hígító vagy inert hordozóanyagot is tartalmaznak, továbbá nedvesítőszerként például valamely következő anyagot polietoxilezett alkil-fenol, polietoxilezett zsír­alkoholok, alkil- vagy alkil-fenil-szulfonátok, továbbá diszpergálószerként valamely következő anyagok: pl. ligninszulfonsav nátriumsó, 2,2’-dinaftil-metán-6,6’­­-diszulfonsav nátriumsó, dibutil-naftalin-szulfon­­sav-nátriumsó, vagy oleil-metil-taurinsav-nátriumsó. A készítmények előállítását ismert módon, például a komponensek összekeverésével és őrlésével végezzük. Az emulgeálható koncentrátumok a hatóanyag felol­dásához például inert, szerves oldószert, így például butanolt, ciklohexanont, dimetil-formamidot, xilolt, vagy magas forráspontú aromásokat vagy szénhidrogé­neket tartalmaznak, és az oldáshoz egy vagy több emul­­geátor kerül alkalmazásra. Folyékony hatóanyagok ese­tében az oldószer teljesen vagy részben elmaradhat. Emulgeátoiként például valamely következő anyagot alkalmazhatjuk: alkil-aril-szulfonsav kálciumsók, így például Ca-dodecil-benzolszulfonát vagy nemionos emulgeátorok, így például zsírsav-poli(glikol-észter), alkil-aril-poli(glikol-észter), zsíralkohol-poli(glikol­­-éter), piopilén-oxid-etilén-oxid-kondenzációs termé­kek, zsíralkohol-propilén-oxid-etilén-oxid-kondenzá­­ciós termékek, alkil-poli(glikol-éter), szorbitán-zsírsav­­-észter, poli(etilén-oxi)-szorbitán-zsfrsav-észter vagy poli(etilén-oxi)-szorbit-észter. Aporozószcreket úgy állítjuk eló, hogy a hatóanyagot finom eloszlású szilárd anyaggal együtt finomra őröljük, ilyen szilárd anyagként például talkumot, természetes anyagokat, így például kaolint, bentonitot, pirofillitet vagy diatomaföldet alkalmazunk. A granulátumokat vagy úgy állítjuk elő, hogy a ható­anyagot jó adszorpció képességű granulált anyagra per­metezzük, vagy pedig a megfelelő hatóanyagmennyisé­get különböző ragasztószerek alkalmazásával a hordo­zóanyag, így például homok vagy kaolinit vagy granu­lált inert anyag felületén rögzítjük. Dyen kötőanyagként például poli(vinil-alkohol)-t, poliakrilsav nátriumsót vagy ásványi olajakat alkalmazunk. Megfelelő ható­anyagokat különböző műtrágya granulátumok előállítá­sához kívánt esetben a műtrágyával együtt is granulál­hatunk. A készítmények 0,5-95 tömeg% hatóanyagot tartal­maznak. A permetporok általában 10-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátumok ható­anyagtartalma általában 5-80 tömeg%, a porformájú készítményeké 5-20 tömeg%, a permetezhető oldatoké kb. 2-20 tömeg%. A granulátumkészítmények esetében a hatóanyagtartalom részben attól függ, hogy a hatásos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents