202829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzamidszármazékok előállítására és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó, növényi növekedést szabályozó, illetve herbicid készítmények
13 HU 202 829 B 14 zása céljából alkalmazzuk, azt különösen a növény levélzete abszorbeálja jól és onnan eljut a növény többi részébe, hogy előnyösen ott fejtse ki hatását, ahol különösen élénk a növekedés. A hatékonyság eltérő attól függően, milyen a vegyület szerkezete és koncentrációja, a kezelt növény fajtája és annak fejlettségi foka. Feltehető, hogy az (I) általános képlett! vegyületek a növényi hormonok közül az auxinok, illetve gibberellinek antagonistái. Pázsitfűféléknél a készítmények különös hatásaként megfigyelhető a levélkezelés után a szárcsomók közötti távolság csökkenése és néhány esetben a kezelés elősegíti a bokrosodást. A széleslevelű növényeknél a találmány szerinti növénynövekedést szabályozó készítmény egyes esetekben hatékonyan elnyomja új rügyek képződését, meggátolja a csavarodó növekedést, más esetben előmozdítja az ágtövi rügyek és virágrügyek képződését. Az (I) általános képletű vegyületek alkalmazhatósági tartománya ilyenformán nagyon széles; alkalmazhatók pl. a megdőlést csökkentő szerként, a sövénynyesés szükségét csökkentő szerként, virágot termő fák, füvek és nagy gyomnövények magasságát csökkentő szerként, illetve ritkító szerként. Ha az (I) általános képletű hatóanyagot növényi növekedést szabályozó levélkezelő szerként alkalmazzuk, az adag általában kisebb lehet, mint herbicidkénti alkalmazáskor, de az adag a növény fajtájától és az alkalmazás céljától függően is változó. Ha pl. a növény megdőlésének csökkentése céljából alkalmazzuk, akkor a célszerű adag 0,5 és 3 g/100 m2 közötti rizs esetében, míg 2 és 10 g/100 m2 közötti búza esetében. Ha a növény rövidítése a cél, füvek pl. csillagpázsit esetében az adag lehet 3 és 15 g/100 m2 közötti, fák esetében 10 és 40 g/100 m2 közötti és mezőgazdaságilag nem hasznosított területen fellépő nagy gyomnövények esetében 20 és 50 g/100 m2 közötti. Előfordulhat, hogy a megadott tartományokon kívüli adag alkalmazása célszerű. Ha ritkítószerként alkalmazzuk a hatóanyagot vagy rügyképződés előmozdítására, akkor a célszerű adag 0,1 és 1 g/100 m2 közötti. A továbbiakban kikészítési példákkal és hatásvizsgálati teszt példákkal ismertetjük részletesebben a találmányt 1. Kikészítési példa; nedvesíthető por előállítása 40 tömegrész 5. sz. vegyülethez adunk 52 tömegrész kaolin agyagot és 3 tömegrész fehér karbont és az elegyet keverőgéppel keverjük és pontjuk. Ezután hozzáadunk 4 tömegrész Sorpol 5039 típusjelű por alakú felületaktív szert (a Toho Kagaku K. K. védjegyezett terméke) és 1 tömegrész Rapizol BB-75 típusjelű por alakú felületaktív szert (a Nippon Oil and Fats Co. Ltd. védjegyezett terméke); így az 5. sz. vegyületet 40 tömeg% arányban tartalmazó nedvesíthető port kapunk. 2. Kikészítési példa: emulzió koncentrátum előállítása 15 tömegrész 10. sz. vegyületet feloldunk 42 tömegrész xilol és 33 tömegrész ciklohexanon elegyében, majd hozzáadunk 10 tömegrész Sorpol 800A típusjelű szert és a komponenseket egyenletesen feloldjuk keverés közben; így a 10. sz. vegyületet 15 tömeg% arányban tartalmazó emulzió koncentrátumot kapunk. 3. Kikészítési példa; porkészítmény előállítása Az 1. példa szerint előállított, 40 tömeg%-ban a 15. sz. vegyületet tartalmazó nedvesíthető porból 5 tömegrészt alaposan összekeverünk 0,3 tömegrész Rapizol BB-75 típusjelű szerrel és 94,7 tömegrész agyaggal; így olyan porkészítményt kapunk, amely a 15. sz. vegyületet 2 tömeg% arányban tartalmazza. 4. Kikészítési példa- mikroszemcsés készítmény előállítása 50 tömegrész 1. sz. vegyülethez keverünk 3 tömegrész fehér karbont és 47 tömegrész kaolin agyagot és a keveréket pontjuk. % tömegrész finomszemcsés zeolithoz gyorskeverőben hozzáadunk keverés közben 2 tömegrészt a porított keverékből, az elegyet a gyorskeverőben alaposan összekeverjük és e keverés közben vízzel hígított két tömegrésznyi poli(oxi-etilén)-dodecil-étert öntünk hozzá. Az elegyet kismennyiségű vízzel addig keverjük, amíg pormaradvány már nem észlelhető, majd kivesszük az elegyet a kévetőből és légáramban szárítjuk; így olyan mikroszemcsés készítményt kapunk, amely az 1. sz. vegyületet 1 tömeg% arányban tartalmazza. 5. Kikészítési példa: granulátum készítése 50 tömegrész 3. sz. vegyülethez adunk 3 tömegrész fehér karbont és 47 tömegrész agyagot és az elegyet keverőgépben porítjuk. Keverőgépbe töltünk 2 tömeg-részt a porított elegyből, 40 tömegrész bentonitot, 43 tömegrész agyagot, 5 tömegrész nátrium-tripolifoszfátot, valamint 2 tömegrész Rapizol BB-75 típusjelű por alakú felületaktív szert (a Nippon Oil and Fats Co., Ltd. védjegyezelt terméke) és az elegyet alaposan összekeverjük. Ezután vizet adunk hozzá, az elegyet alaposan gyúrjuk, granulálóban szemcsézzük és levegőáramban szárítjuk; így a 3. sz. vegyületet 5 tömeg% arányban tartalmazó granulátumot kapunk. 1. tesztpélda Herbicidhatás vizsgálata rizsföldön 400 cm2-es tenyésztőedényeket rizsfölddel töltünk meg és a talaj felületi rétegébe egyenletesen vetünk Echinochloa oryzicola, Monochoria vaginalis és Scirpus juncoides magokat és beültetünk Sagittaria pygmaea és Cyperus serotinus gumókat. 3 cm mélységig viszünk be vizet, majd átültetünk e termőföldbe két darab kétleveles fejlettségi fokú rizspalántát Ezután csepegtetéssei visszük fel az egyes hatóanyagmintákat meghatározott koncentrációban tartalmazó nedvesíthető porokkal készített hígított oldatokat A kezeléstől számított huszadik napon értékeljük a gyomnövényekkel szembeni herbicid hatást és az átültetett rizspalánták érzékenységét a hatóanyagmintákkal szemben. Az eredményeket a 2. táblázat mutatja. Az értékelést a következő minősítő fokozatok szerint végezzük. Herbicid hatás: 0: a nem kezelt növényével egyező állapot 1: 20%-os elnyomás 2: 40%-os elnyomás 3: 60%-os elnyomás 4: 80%-os elnyomás 5: teljes pusztulás Fitotoxicitás a haszonnövénynél:-: nincs ±: csekély mértékű +: kismértékű ++: közepes mértékű +++: jelentős A fenti osztályozást alkalmazzuk a további minősítéseknél is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
