202781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrózió ellen védő polimer fóliatömlő előállítására

HU202781 B a polimer mátrix pórusaiba diffundálva és ott meg­dermedve sajátságos dugókat hoz létre, amelyek a diszperz folyadék elpárolgását, kilépését gátolják, azaz a korrózióinhibitor elvesztését nehezítik. Az anyagok oldhatósága az oldódást paramétere­ik közötti különbség csökkenésével emelkedik. Ol­dódási paraméter:a-(E/V) ' .ahol E a folyadék elpárolgási energiája és Vafolyadékmóltérfogata. Látható, hogy a találmány szerinti eljárás során a legkedvezőbb hatást akkor érjük el, ha a 1-02- 0 (ahol 01 a diszperz folyadék, 02 a lakk vagy zománc oldódási paramétere. Amennyiben a 01-02 diffe­renciál 8-nál nagyobb, a külső bevonat rosszul tapad a fóliához, és a korrózióinhibitor, illetve oldata kiiz­zadhat a fólia felületére. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban részletesebben ismertetjük. A hőre lágyuló polimer és a korrózióinhibitor lágyítóval készített oldatának keverékét réseit szerszámon keresztül extrudáljuk. A szerszám közepén lévő nyíláson keresztül befú­­vott sűrített levegővel a keverékből tömlőt fújunk. A külső lakkréteget az extrudált termék haladási útjá­nak azon szakaszán visszük fel, amely az extruder­­fejből történő küépés előtt és a fólia kristályosodási vonala között van. Az extrudáló szerszám kilépési helyén a keverék hőmérséklete a polimer olvadási hőmérsékletét 30- 80 ‘C-al meghaladja. A képződő fólia hőmérséklete (az extruderfej elhagyása után) a polimer olvadási hőmérsékletét csak a felfúvás befejeztéig, azaz 5- 10 másodpercen keresztül haladja meg. Ez alatt az idő alatt a fólia állapota egy polimer koUoid oldatá­nak felel meg, amelyben egyes komponensek folyé­kony halmazállapotban vannak jelen. A kristályosodási vonal elhagyásával a kolloid ol­dat lehűlés következtében géllé alakul; a gél pórusait a korrózióinhibitor lágyítós oldata tölti ki. Ha most lakkot vagy zománcot viszünk fel a tömlő felületére, ezek behatolnak a fólia pórusaiba, és a pórusrend­szer „kijáratait” elzárják. Az inhibitor gyakorlati­lag nem párologhat el a tömlő külső felületéről. A felvitt bevonatot a kristályosodási vonal felett, 50-60 °C hőmérsékletű levegővel szárítjuk. A bevo­nást 20-50 °C-ra melegített lakkal vagy zománccal végezzük, ahol a fajlagos fogyasztás 2-10 g/m2 fó­lia. Hőre lágyuló polierként alacsony sűrűségű polie­­tüént (6- 900-939 kg/m3), polipropilént (8- 900- 910 kg/m3) és szuszpenziós polivinilkloridot (5- 1290-1400 kg/m3) alkalmazhatjuk. Lágyítóként célszerűen az alábbi anyagokat al­kalmazzuk. (Az alábbi betűs jelölést a kiviteli pél­dákban is alkalmazzuk.) a. a tiszta ásványolaj desztillátum, az alábbi tu­lajdonságokkal: sűrűség 0,894 g/cm3 (20 °C); 20 °C- on mért viszkozitás 49.10"6 m7mp, 50 "C-on mért viszkozitás 20.Ur6 m2/mp; dermedéspont -45 "C; nyitott serpenyőben mért lobbanáspont 163 °C. b. tiszta ásványolaj frakció, kénben szegény, pa­raffint tartalmazó vagy paraffinmentes ásványolaj­ból előállítva. Sűrűség: 0,89 g/cm3 (20 *C); 20 "C-on mért viszkozitás 14.10’6 m2/mp; hamutartalom max. 0,003%, savszám 0,25 mg KOH/g; dermedés­3 pont -30 °C, zárt serpenyőben mért lobbanáspont 200 "C; c. metakrezol (CH3C6H4OH), op. 11 "C, fp.: 203 "C, oldódik vízben, alkoholokban, benzolban, kloroformban és acetonban. Korrózióinhibitorként az alábbi anyagokat al­kalmazhatjuk: A. Akrilsavnitril és szekunder zsírsavamidok (I) általános képletű adduktumai 4 ahol R jelentése 7-9 szénatomos alkücsoport (20 *C- on mért sűrűség 0,85 g/cm , 40 "C-on mért viszkozi­tás 6.10’6 m7mp; dermedéspont -40 "C; fp.: 190 "C/1,33 kPa; öngyulladási hőmérséklet: 260 "C; oldódik olajokban, szerves oldószerekben, vízben; ülékonyság: 20 "C-on 13,3 Pa; állag: sárga, illetve vi­lágosbarna folyadék. B. 43 tömeg% diciklohexilamin és 57 tömeg% 10-20 szénatomos szintetikus zsírsavak (II) általá­nos képletű sóinak elegye, (CeHi i)2NHCnH2n+lCOOH(n) ahol n 10 és 20 közötti egész szám. Sűrűség 0,92 g/cm3, op.: 15-20 "C; olajokban és szerves ol­dószerekben oldódik, ülékonyság 20 "C-on 0,013 Pa; állaga pasztaszerű. C. Ciklohexilamin és szintetikus 7-11 szénato­mos zsírsavak (Dl) általános képletű sója CnH2n+1 COOCöH 1 iNH2(III) ahol n jelentése 7 és 11 közötti egész szám. Pasz­taszerű, vüágosbama termék, dermedéspontja - 12 "C, oldódik alkoholban, ásványi olajban, benzin­ben és acetonban. A bevonat kialakítására az alábbi anyagokat használhatjuk fel: L. cellulóznitrát oldószerek és hígítószerek ele­gyével készített oldata, amelyhez lágyítót adunk. Az oldat minimális szárazanyagtartalma 19%. M. alkidgyanta és kevés butanolt tartalmazó gyanta alapú zománc, amely pigmentet, például 0,1-5,0 mikron szemcseméretű cinkoxidot tartal­maz. N. Pentaftalát-zománc, amely rutü kris­tályformájú titán-dioxid vagy egyéb pigmentek és töltőanyagok pentaftalátlakkal készített és oldósze­rekkel hígított szuszpenziója. A találmány szerint előállított fóliát összehason­lítottuk az ismert eljárások szerint előállított fóliá­val, mégpedig a bevonat külleme, a fóliához való ta­padása és a fólia védőhatása vonatkozásában. A védőhatást gyorsvizsgálati eljárás keretében vizsgáltuk meg az alábbiak szerint: 0,05-0,11 tö­­meg% szén tartalmú szénacélból készült, 25x25x0,8 ifim méretű próbatesteket drótkefével tisztítottunk. Utána a próbatesteket etanoüal mostuk, granulált cink jelenlétében 80-90 "C-on 5%-os nátrium-hid­­roxid-oldattal 30 percen át kezeltük, újból etanollal. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents