202780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajba fektetett tárgyak szalag típusú burkoló anyagának előállítására

HU 202780B Találmány tárgya eljárás talajba fektetett, első­sorban csövek szalagszerű burkolóanyagának, ill. tapadórétegének előállítására, mely többcélú funk­ciók betöltésére alkalmas. Az acélcsövek alkalmazásával egyidősnek te­kinthetők a korróziógátló burkolatok is. A múltban az acélcsövek korrózió elleni védelmére különböző festékeket, kátrányokat, paraffint, bitument stb. használtak. A műanyagok elterjedésével a korábbi bevona­tok döntő többségét polimerekből felépített szigete­lőrendszerekkel helyettesítették. Ennek oka az volt, hogy a csővezetékeket egyre szélesebb körben, na­gyobb átmérőkben építették és a hagyományos be­vonatok már nem voltak alkalmasak a megnöveke­dett szigetelési igények és mennyiségek kielégítésé­re. A talajba fektetett nagy átmérőjű csővezetékek­nél a föld visszatöltése után, annak tömörödésekor a bevonatot nyíró igénybevétel éri. Ennek hatására a bevonat tapadórétege önmagában elnyíródhat, ami a szigetelés károsodásához vezet. Gyakori eset, hogy a vezetékben meleg közeget szállítanak és a cső falán keresztül a védőbevonat is felmelegszik. Magasabb 100 °C-ot is elérő hőmér­sékleten a bevonatok meglágyulnak, ami a fémhez tapadást, a tapadóréteg nyírótapadásának csökke­nését eredményezi és elősegíti az agresszív közeg behatolását a fémhez. A korróziós károk megakadályozására, ill. csök­kentésére vezették be a kombinált védelmi rend­szert. Ez azt jelenti, hogy a szigetelőanyaggal bevont fémet, pl. csövet elektromos árammal rendszerint katodosan polarizálják, a korróziós áram megszün­tetéséhez szükséges mértékben. Vizsgálatokkal ki­mutatható, hogy a katodos polarizáció hatására a sérült szigetelés hibahelyének környékén a bevonat fémről leválik, majd a leválás az idő függvényében növekszik. A szalagszerű szigetelőanyagok hordozófóliából és arra felhordott tapadórétegből állnak. A hordo­zófóliák rendszerint termoplasztikus műanyagok, leggyakrabban polietilén vagy polivinü-klorid (PVC). Tapadórétegek főleg műkaucsuk vagy bitumen bázisú készítmények. Ismertek olyan szigetelési eljárások is, amikor a tapadóréteget közvetlenül a szigetelés helyszínén hordják fel a hordozórétegre. A 168 381. lsz. magyar szabadalmi leírás olyan eljárást és berendezést ismertet, ahol a csőfektetés helyszínén bitumen alapú tapadóréteget melegen a fóliára kenik és csavarmenet alakban a csőre teker­cselik, amit előzetesen bitumen oldattal kezelnek. Ez a módszer a hagyományos melegen alkalmazott bitumenes szigetelési eljárásoknál jobb, de több hátránya van. A bitumen melegítése a szigetelés helyszínén, pl. távvezetékek építésénél, terepi kö­rülmények között nehézkes. Meleg közeget szállító, nagy átmérőjű csöveknél a bitumen meglágyul és a talaj nyomó hatására a szigetelés gyorsan tönkre­megy. A171617. lsz. magyar szabadalmi leírás öntapa­dó társított bevonóanyag előállítására vonatkozik. A leírás szerint PVC- vagy bitumentartalmú PVC 1 fóliára modifikált bitumen oldatát hordják fel, az oldószert elpárologtatják és egy második öntapa­dást biztosító réteget hordanak az elsőre és az oldó­szert ismét elpárologtatják. A találmány hátrányaként említhető, hogy az el­járás megvalósításához speciális, oldószer eltávolí­tó és külön oldószer megsemmisítő vagy visszanye­rő berendezések kellenek, ami a gyártást megdrágít­ja. Hátrányként hozható fel az is, hogy a bevonó­anyagban lévő bitumen a tapadóréteget gyengíti. kA 174 391. lsz. magyar szabadalmi leírás mű­anyagfólia alapú korrózióvédő rendszer előállításá­ra vonatkozik. Az eljárás szerint polimer hordozó­­anyagra oldószeres oldatból tapadáserősítő réteget kennek fel, majd az oldószer elpárologtatása után dublírozással egyesítik az előre elkészített kaucsuk és/vagy polimer bázisú tapadóréteggel. Ez az eljárás a korábbiakhoz képest jobb, de több hátránya is van. Nagy átmérőjű, meleg vezetékek szigetelésénél a ta­padóréteg a bitumenes szigetelésekhez hasonlóan, de azoknál kisebb mértékben meglágyul, a tapadó­réteg nyírótapadása csökken, emiatt a talaj tömörö­­dése során a bevonat gyúródik és élettartama csök­ken. A 974 310. lsz. brit szabadalmi leírás nagy elasz­­ticitású tökéletesített kőszénkátrány alapú védő­kompozíciót ismertet, amely jól tapad és jó korró­zióállóságot biztosít. Akompozíció felhordható me­revítőanyagra, amely lehet szövet és polimerfólia egyaránt. A védőkompozíció hátrányai hasonlóak a bitumen alapon készült anyagokéval, melyeknél hő hatására vagy anélkül a tapadóréteg reológiai tulaj­donságai gyengék. Azl402418.1sz. brit szabadalmi leírás olyan ra­gasztóanyagokra vonatkozik, mely guminak fémhez történő ragasztására használatos. Agumi-fém kötés csak min. 150 °C hőmérséklet hatására vulkanizá­­lással alakul ki úgy, hogy mindig kell lenni legalább egy halogénezett elasztomernek a ragasztóanyag­bem. A leírás szerinti készítmény szigetelési célra többek között azért nem alkalmas, mert hőkezelés nélkül gumi a fémhez nem tapad. Szigetelőanyag­ként szóba jöhető kompozíciót és eljárást ez a sza­badalmi leírás nem ismertet. Közismert megoldás az is, amikor hordozófóliá­ra bitumen és/vagy kőszénkátrány alapú tapadóré­teget kennek és az összetapadás elkerülésére külön elválasztóanyagot, például szüikonozott papírt al­kalmaznak. Ezt a felhasználáskor el kell távolítani, ami nehézkes, munkaigényes és költséges is. Találmányunk célja a technika jelenlegi állásá­ból eredő hátrányok csökkentése mellett olyan ta­padóréteg és szalagszerű csőszigetelő rendszer ki­dolgozása volt, amely figyelembe veszi a nagy csőát­mérőket, a vezetékek meleg üzemelését, az elektro­mos áram okozta polarizációt és ezek mellett ren­delkezik még azokkal a tulajdonságokkal is, ame­lyek az ismert szalagszerű öntapadó rendszereket jellemzik. A találmány kidolgozásakor felismertük, hogy vannak olyan polimerek és más anyagok, amelyek a tapadóréteghez és/vagy az alapozóhoz adva a pola­rizációs károsodást csökkentik és a nyíró-tapadást növelik. Előnyösen alkalmazható pl. az ataktikus polipropilén, etilén-propilén- ko- és/vagy terpoli-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents