202775. lajstromszámú szabadalom • Univerzális permetképző fej
HU 202775 A 1. ábra a találmány szerinti permetképző fej egy kiviteli alakjának metszete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott permetképző fej 2-2 metszete, a 3. ábra a szabályzóharang és a gyorsítótárcsa metszete, a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott szabályzóharang 4- 4 metszete, az 5. ábra a 3. ábrán látható gyorsítótárcsa és szabályzóharang nyomás alatti állapotban látható, a 6. ábra a gyorsítótárcsa homloklapjának nézete, a 7. ábra a gyorsítótárcsa egy célszerű kiviteli alakjának előlnézete, a 8. ábra a perdítőtárcsa egy célszerű kiviteli alakjának oldalnézete, a 9. ábra a fúvóka egy kiviteli alakjának előlnézete, ésa 10. ábra a fúvóka egyéb lehetséges kiviteli alakját szemléltető homloklap nézete. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak 1 fúvókaház furatában elrendezett elemekből áll. Az 1 fúvókaház furata a palack teréhez alul hengeres, felül kúpos 2 csatlakozónyíláson, illetve 3 belövelő furaton keresztül kapcsolódik. A 3 belövelő furat 4 előkamrába torkollik, amelyet 5 szabályzóharang fala zár le. Az 5 szabályzóharang 6 turbulencia kamrát zár körül és 7 gyorsítótárcsához kapcsolódik. A 7 gyorsítótárcsa után 8 perdítőtest és 9 fúvóka van elrendezve az 1 fúvókaházban. Az 1 fúvókaház általában olyan műanyagból készül, amelynek rugalmassági modulusa biztosítja a furatába besajtolt elemek megfelelő rögzítését. A kipermetezendő közeg a 2 csatlakozónyíláson és a 3 belövelő furaton át haladva a 4 előkamrából jut a 6 turbulencia kamrába az 5 szabályzóharang kör alakú 10 bevezető furatán át. A 7 gyorsítótárcsa olyan központos 11 gyorsítófúvókával van ellátva, amely a folyadék áramlási irányában szűkülő keresztmetszetű. A 7 gyorsítótárcsa ezen kívül homloklapján 12 gyűrűcsatornával van ellátva. A 8 perdítőtest külső palástján vannak a 13 perdítőcsatornák kialakítva. A 9 fúvóka szintén tartalmaz homloklapján 14 gyűrűcsatornát, ezen kívül pedig 15 központi furattal és 16 küépőnyílással van ellátva. Az 1. ábrán nem látszanak a 7 gyorsítótárcsában, valamint a 9 fúvókában levő sugárirányú járatok, amelyeket részletesen a 6., 7., 9. és 10. ábrákon mutatunk be. A 2. ábrán látható, hogy a 3 belövelő furaton át a 4 előkamrába áramló közeg közepén nekiütközik az 5 szabályzóharang falának és így megkezdődik az anyag örvénylő áramlása. Látható, hogy az 5 szabályzóharang középpontjánál belépő áramló folyadék Vi...Vn komponensekre bomlik és különböző hosszúságú utakat megtéve jut el a 10 bevezető furathoz. Az ábrán a komponenseket úgy ábrázoltuk, hogy sorszámuk növekedésével arányosan növekszik a folyadéknak az adott irányban megtett útja, aminek következtében a folyadékrészecskék a súrlódás hatására fokozatosan veszítenek energiájukból. Ugyanakkor a különböző komponensek között 3 ütközés alakul ki és így a különböző komponensek egymástól eltérő energiával rendelkezve áramlanak át végül a 10 bevezető furaton, jelentős örvénylés közben. Az 5 szabályzóharang 10 bevezető furatán átáramló folyadékrészecskék útja a 3. ábrán következő. Itt látszik, hogy a komponensek ismét ütköznek, mégpedig a.7 gyorsító tárcsa f alán, majd ennek mentén különböző sugarú ívekben körbe fordulva eljutnak a szűkülő 11 gyorsítófúvókába. Tekintettel arra, hogy a különböző komponensek itt is különböző irányokban különböző úthosszakon jutnak el a 11 gyorsítófúvókába, az áramlás örvénylő, gomolygó jellege tovább fokozódik. Az 5. ábrán látszik, hogy a nyomás alatt érkező közeg hatására az 5 szabályzóharang feneke deformálódik és ez a deformáció ugyancsak befolyásolja az áramlási viszonyokat. Amíg a palackban viszonylag nagy a nyomás, az 5 szabályzóharang erősen deformálódik és leszűkíti a 6 turbulencia kamra térfogatát. Ennek megfelelően az átáramlási keresztmetszet is kisebb, míg a nyomás csökkenése esetén az 5 szabályzóharang deformációja fokozatosan csökken és ezzel növekszik a 6 turbulencia kamrában az átáramlási keresztmetszet, aminek az a következménye, hogy a szerkezet automatikusan kiegyenlíti a palackban levő nyomás változásából adódó különbségeket és egyenletes kiszórást biztosít. Mint mondottuk, a folyadékrészecskék a 6 turbulencia kamrából all gyorsítófúvókába kerülnek. Amikor a folyadékrészecskék ebből a 7 gyorsítótárcsa másik oldalán kijutnak, az eddigi ráhatások eredményeként az elemi részecskék örvénylő mozgásban vannak és saját tengelyük körül is forognak, haladási irányuktól függetlenül. Mindez az előkamrában, a turbulencia kamrában és a 11 gyorsítófúvókában a részecskékre ható különféle irányú, nagyságú és értelmű sebességkomponensek hatására jön létre. All gyorsítófúvókákból kilépő részecskék sugárirányban haladnak kifelé a 7 gyorsítótárcsa homloklapján kialakított 17 sugárirányú járatokban. A 17 sugárirányú járatokat lényegében 19 bevezetőbordák alkotják. Ezek a 6. és 7. ábrákon látható módon kialakított prizmák, amelyeknek sugárirányú éle van és magasságuk az él két oldalán csökkenő kialakítású. A bemutatott megoldásnál négy 19 vezetőbordát alkalmazunk, de számuk ennél nagyobb is lehet. Általában legkevesebb három üyen 19 vezetőborda szükséges. A folyadék a 17 sugárirányú járatokon keresztül eljut a 12 gyűrűcsatornába, amely jelen esetben úgy van kialakítva, hogy külső falát az 1 fúvókaház furatának palástja képezi az 1. ábrán is látható módon. A 12 gyűrűcsatornában a folyadékrészecskék körbe áramlanak és bejutnak a 8 perdítőtest 13 perdítőcsatomáiba, amelyek a bemutatott megoldásnál a 8. ábrán látható módon a 8 perdítőtest palástjában vannak kimunkálva. A 13 perdítőcsatomák hegyesszöget zárnak be a 8 perdítőtest palástjának alkotóival. Ez a szög általában 5-45° között vein, a bemutatott megoldásnál a = 30°. A 13 perdítőcsatomákban a folyadékrészecskék további impulzust kapnak és így jutnak a 9 fúvóká-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
