202767. lajstromszámú szabadalom • Építőelemkészlet térbeli alakzatok előállítására variációs rendszerű építőjátékokhoz, vagy dekorációs célokra

HU 202767 A 5 6 ben a/2-re választottuk. A 2-8. ábrákkal a találmány egy lehetséges kivi­teli alakjaként egy „vár-építőjáték” elemkészleté­nek néhány jellemző elemét mutatjuk be. A 2. ábra az építőjáték egy lehetséges falelemét 5 mutatja vázlatosan kiterített állapotban. Az1A épí­tőelem a kialakítandó térforma által meghatározott kontúrvonalakkal rendelkezik. A fal-elemet megva­lósító *A építőelem átellenes rövidebb élei 2 fűző­szegélyekkel vannak ellátva. Az A építőelem felső 10 szélén 8 merevítő fülek vannak kiképezve, amelyek felső élvonalán 6 illesztőnyelvek vannak kialakítva. A 8 merevítő fülek előnyösen két 5 bemetszéssel vannak ellátva. Az 5 bemetszések egyben a hajtoga­tási vonalat is jelentik. Az *A építőelem bizonyos 15 célszerűen megválasztott helyein kivágással kiala­kított 7 illesztőhasítékok vannak, amelyek mérete olyen, hogy a 6 illesztőnyelvet, előnyösen akadóan, befogadják. Az1A építőelemen jelen kiviteli alakjá­ban kihaj tható 9 kapu is ki van alakítva all kivágás 20 által, és mindössze alsó részén van kapcsolatban az 1A építőelem anyagával. A 9 kaput nyelvszerűen le­het kihajlítani, és így az építendő vár bejáratát ké­pezi. A várfokok a 8 merevítő füleg lehajlításával jönnek létre. A 8 merevítőfülek alkalmazásával az 25 egészen nagy kiterjedésű *A építőelemek esetében is kellő merevítő hatást érhetünk el. A 8 merevítő fülön levő 6 ülesztőnyelv az alatta levő felső, víz­szintes 7 illesztőhasítékba dugható. A 3. ábra a 2. ábra szerinti fal-elemhez kapcsol- 30 ható támpillér elemet mutatja vázlatosan, kiterítve. A támpillért megvalósító B építőelem szélének el­őnyösen megválasztott helyein 6 ülesztőnyelvek vannak kialakítva. Az *A építőelem tervezett haj­tásvonalai 5 bemetszésekkel vannak ellátva. 35 A 4. ábrán a 2. és 3. ábrákkal bemutatott *A, B építőelemeken vett IV-IV sík szerinti részmetszetét mutatjuk be, felnagyítva. Az 1 síklap anyagában ki­alakított 5 bemetszés az 1 síklap vastagságának csak egy részére, - jelen esetben annak 2/3-ára terjed 40 ki. Az lA, B építőelem 5 bemetszés menti meghaj­­lításával törtvonalú, vagy egyenletes ívű felületet kaphatunk, attól függően, hogy az 5 bemetszés az A, *B építőelem nagyobb, vagy kisebb hajlítási su­garú oldalán helyezkedik el. 45 Az 5. ábra az előző ábrákkal bemutatott építőjá­tékhoz mutat egy bástya elemet kiterítve, félnézet­ben. Az C építőelem két átellenes szélén 2 fűzősze­gélyvan kialakítva, amelyek itt is a 3 fűzőnyelv és a 4 fűzőbevágás egymás utáni sorozatából állnak. Az 50 C építőelemen, 10 ablakok vannak kivágva, továb­bá előnyös helyein párhuzamos elrendezésben 5 be­metszések vannak kialakítva. Ezáltal az1C építőele­met önmagával történő, a 2 fűzőszegélyek menti összekapcsolásával szögletes, vagy körív alapú ha- 55 sáb térbeli alakzatot kapunk, attól függően, hogy a 4. ábránál már említett módok melyike szerint vé­gezzük a hajtogatást, hajlítást. így tehát hengeres hasábot nyerünk, ha az 5 bemetszések a térformát adó C építőelemnek, mint határoló falnak, a belső 60 felületén helyezkednek el, és fordítva, ha a külsőn, akkor szögletes alapú, - jelen esetben négyzetes -, hasábot kapunk. A 6. ábrán a 2. ábra szerinti fal-elem, és a 3. ábra szerinti támpillér hajtogatással történő összeépíté- 65 sét mutatja, metszetben. A metszeti képnél használt VI-VI metszősíkot mindkét felhasznált ‘A, B épí­tőelem kiterített képén is bejelöltük. Jól látható, hogy az *A építőelem 8 merevítő füle először víz­szintesen került meghajlításra, majd ezután lefelé görbítve úgy lett meghajlítva, hogy a végén levő 6 ü­­lesztőnyelv a felső vízszintes 7 illesztőhasítékba ke­rül iön. A rajzból továbbá világosan kivehető, hogy az rB építőelem 6 illesztőnyelvei az1A építőelem al­só vízszintes 7 illesztőhasítékába, és az ehhez képest szimmetrikusan elhelyezkedő függőleges 7 ülesztő­­hasítékokba illeszthető bele. Ezáltal létrejön az 1 A, 1B építőelemek közötti stabil kapcsolat. Ennek az összeépítésnek a közbenső fázisát mu­tatja a 7. ábra, aholis jól látható az 1A, *B építőele­mek már végleges formára meghajlított, de össze­kapcsolásuk előtti állapota. Végül a 8. ábrán a vár építőjáték egy lehetséges, viszonylag egyszerűbb, kevés elemből felépített vál­tozatát mutatja összeépített állapotban. A 8 mere­vítő füleg már a végső helyzetükben vannak. Ugyan­csak elhelyezésre kerültek a támpillérekként szolgá­ló *B építőelemek. Végül lehetséges megoldásként előnyösen alkalmazható egy további, D építőelem, amelyet az *A építőelem kinyúló részeire húzha­tunk rá, amely kinyúló részeket az építőelemen kivágással kialakított 12 sliccek vesznek fel. A találmány szerinti építőelemkészlet 2-8. áb rákkal megvalósuló kiviteli alakja természetesen ki­­bővíthető a kívánt térbeli formáknak megfelelően. Ezt a bővítést maga a játszó gyerek is tetszése sze­rint és fantáziájától függően elvégezheti. A 2 fűző­szegély mentén összekapcsolással kialakítható, épí­tőelemek közötti alakzáró kapcsolat, amely jelentő­sebb húzó- és nyomó terhelést is kibír. Az összekap­csoláshoz mindössze a 3 fűzőnyelveket kell transz­verzális irányban, enyhén elforgatni, a 4 fűzőbevá­gásba behelyezni, majd visszaforgatni eredeti hely­zetébe. Ezzel nagyon egyszerű és gyors, valamint sokszor ismételhető összekapcsolás válik lehetővé. Megjegyzendő, hogy az építőelemek az ábrázolta­kon kívül, adott esetben természetesen egyéb kiegé­szítő kapcsoló elemekkel, nyílásokkal vagy minták­kal is elláthatóak. A találmány szerinti építőelemkészlet különle­ges előnye, hogy meglehetősen nagy, „gyermek­­mértékű” térbeli építőjátékok létrehozására is kivá­lóan alkalmas, amely kitűnő színpadot kínál a gyer­mekek számára, az őket foglalkoztató mesék újra játszárásra, kiegészítő kellékek és megjelenítő figu­rák segítségével. A kialakított építmények méretük­nél fogva a „kuckó” funkciót is elláthatják. Ugyan­akkor az egyszerű kapcsolási mód révén játék után szétszedhető, és az építőelemek kiterített, lapos for­májukban, egyszerűen tárolhatóak. A találmány szerinti építőelemkészlet példaként közölt várépítő kiviteli alakjánál az építő játék mé­reteitől függően 2-4 mm vastagságú filc, vagy ne­mez anyagot használtunk. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy az építőelemek anyagaként minden egyéb természetes vagy szintetikus alapanyagból levő tex­tília, mint például szövet is szóba jöhet. Építőjáté­koknál az ilyen anyag különösen előnyös, hiszen ta­pintásuk puha-meleg, kellemes érzetet okoz, továb­bá ráesésnél a baleset- és törés veszélye is kizárt. 4

Next

/
Thumbnails
Contents