202766. lajstromszámú szabadalom • Alapelem építőszekrény jellegű játék lapszerű idomainak előállítására

HU 202766B 1 A találmány tárgya alapelem építőszekrény jel­legű játék lapszerű idomainak előállítására. Különböző építőszekrény-rendszereket ismere­tesek gyermekek számára. Közöttük olyanok is, amelyek nagy felületű részeket tartalmaznak. A szükséges különböző nagy felületű részek pontos el­őállításánál azonban a gyártás költségei gazdaság­talanul nagyok. Ha viszont olcsóbb eljárást, pl. for­mába fúvást alkalmaznak, a pontatlanságok miatt ezek a részek nehezen építhetők össze. ADE-GM7007072 lsz.-ú használati minta beje­lentés olyan elemsorozatot mutat be játékokhoz, amely többek között különböző hosszúságú, négy­zetalakú áttörésekkel ellátott négyélű lécekként ki­alakított elemeket tartalmaz. Az áttörések egymás­tól a négyszögletes áttörések oldalhosszúságának megfelelő távolságban vannak. Ezeket a négyélű lé­ceket összekötőelemek segítségével lehet egymással összekapcsolni. A DE-OS 3015697 lsz.-ú közrebocsátási irat olyan elemsorozatot ismertet játékmodellek építé­séhez, amely két fél héjból összeállított téglatest alakú építőelemekből áll. Célunk a találmánnyal olyan alapelem létrehozá­sa volt építőszekrény jellegű játékokhoz, elsősorban dugaszolható elemeket tartalmazó rendszerekhez, amely lehetővé teszi négyzetalakú áttörésekkel ellá­tott, különböző nagyságú lapszerű idomok olcsó el­őállítását. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti alapelem építőszekrény jellegű játék lapszerű idomainak előállítására alkalmas, ahol az alapelem üreges belső terű lapos téglatest, amelynek két egy­mással átellenes legnagyobb oldalfelülete közül az egyik nyílásokkal van ellátva, a másik pedig teljesen nyitott. Az alapelem nyitott oldala mentén egy, vagy több további alapelem nyitott oldalával szembefor­dítva egyesített idomot képez. Az alapelem nyüásait legalább nyolc darab négyzetalakú áttörés alkotja, amelyek legalább két, egyenként legalább négy da­rab áttörést tartalmazd sorban vannak elhelyezve. A sorok közötti távolság, valamint a sorokban az át­törések közötti távolság megegyezik az áttöések ol­dalhosszúságával. Az áttörések a téglatest legna­gyobb oldalfelületére lényegében merőleges síkú beslő falakat képező peremekkel vannak határolva. A találmány szerinti alapelem további ismérve lehet, hogy az áttörések és az alapelem külső széle közötti távolság fele akkora, mint az áttörések kö­zötti távolság. Előnyösen az alapelem vastagsága egyenlő az át­törések és az alapelem külső széle közötti távolság­gal, és az alapelemekből összeállított egyesített idom vastagsága egyenlő az áttörések közötti távol­sággal. Egy másik kiviteli alaknál az alapelem vastagsá­ga egyenlő az áttörések közötti távolsággal, és az alapelemekből összeállított egyesített idom vastag­sága ennek kétszerese. Előnyös továbbá, hogy az áttörések belső falakat képező peremének a téglatest legnagyobb oldalfelü­letére merőleges mérete egyenlő az alapelem vas­tagságával, a téglatestekből összeállított egyesített idom pedig áttörésekkel átjárt, de minden oldaláról zárt belső üreges testet alkot. 2 A találmány szerinti alapelem számos előnnyel rendelkezik. Közöttük a legfontosabb az, hogy a kü­lönböző méretű lapok előállításához is csak egy szerszám szükséges az alapelem kialakításához, mi­vel a megfelelően elhelyezett áttörésekkel ellátott alapelemeket egymással minden oldalon zárt, ösz­­szefüggő idomokká, lapokká egyesíthetjük. Az alapelemek egymáshoz rögzítése hegesztés­sel, ragasztással, dugaszolással, csavarozással vagy adott esetben akár más alkalmas módon is történ­het. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli pél­dák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük részlete­sebben. A rajzokon az 1. ábra: az alapelem egy előnyös kiviteli alakja, a 2. ábra: az 1. ábra szerinti alapelem keresztmet­szete, a 3. ábra: két alapelemből összeállított lap kereszt­­metszete, a 4. ábra: két alapelemből összeállított lap axono­­metrikus rajza, az 5. ábra: négy alapelemből összeállított axono­­metrikus rajza, a 6. ábra: az alapelem egy másik kiviteli alakjának felhasználásával két alapelemből összeállított lap axonometrikus rajza, és a 7. ábra: az alapelem 6. ábrán látható kiviteli alak­jának felhasználásával négy alapelemből összeállí­tott lap axonometrikus rajza. Az 1. ábra axonometrikusan mutatja a találmány szerinti 1 alapelem egy előnyös kiviteli alakját. Az 1 alapelem egy üreges belső terű lapos téglatest, amelynek két egymással átellenes legnagyobb oldal­felülete közül az egyik, amely az ábrán elől van, két, egyenként négy darab áttörést tartalmazó sorban elhelyezett nyolc darab négyzetalakú áttöréssel van ellátva. A téglatest másik, az ábrán hátul levő nagy oldalfelülete teljesen nyitott. Az áttörések „a” x „a” méretűek, és közöttik ill. a sorok között az áttörések oldalhosszúságával megegyező „a” távolság van. Az áttörések szélei és az 1 alapelem szélei között a/2 tá­volság van. Két egymással szomszédos áttörés köze­pe egymástól 2a távolságra van. Az 1 alaplemez L hosszúságú, b szélességű és h i vastagságú. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 1 alapelemnek az át­töréseken át vett metszetét szemlélteti. Az ábrán látható, hogy az áttörések a téglatest legnagyobb ol­dalfelületére lényegében merőleges síkú belső fala­kat képező peremekkel vannak határolva. Ezeknek a peremeknek a téglatest legnagyobb oldalfelületére merőleges mérete egyenlő az 1 alapelem hí vastag­ságával. Az 1 alapelem hí vastagsága egyenlő az át­törések és az 1 alapelem külső széle közötti a/2 tá­volsággal. A 3. ábrán nyitott felületeik mentén egymással szembefordított és tükörképszerüen összehegesz­­tett vagy összeragasztott 1,1’ alapelemnek az áttö­réseken át vett metszete látható. Az 1,1’ alapele­mekből összeállított egyesített idom h2 vastagsága egyenlő az áttörések közötti „a” távolsággal. Az 1,1’ alapelemekből összeállított egyesített idom áttöré­sekkel átjárt, de minden oldaláról zárt belső terű üreges testet alkot. Az alepelem egy másik kiviteli alakjánál az alap­elem vastagsága egyenlő az áttörések közötti „a" tá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents