202741. lajstromszámú szabadalom • Kondícionáló hatású hajápoló és testápoló készítmény
HU 202741 A válása azt eredményezi, hogy a haj elveszíti természetes lágy fogását, teltségét. A cuticula sérülése révén bekövetkező fénytörésváltozás következtében a haj mattá, fénytelenné válik. Nyilvánvaló, hogy a természetes állapotát, kondícióját így elveszített haj a fésülés során további károsodásokat szenved, elsősorban a leromlott mechanikai tulajdonságai következtében. További károkat okozhatnak a fésülködés újszerű divatirányzatai, különösen az ún. „tupirozás", mely megfelelő ápolószerek alkalmazásának elmaradása esetén maradandó vagy legalábbis tartós hajkárosodáshoz vezethet. A fentiek alapján belárható, hogy a samponos mosás utáni káros jelenségek megakadályozásának legkézenfekvőbb megoldási módja, hogy a mosás során eltávolított hasznos biológiai anyagok funkcióit pótoljuk. A hajkondicionáló hatás tehát azon alapul, hogy a hajmosással egyidejűleg vagy azt követően a hajszál felületére és a cuticula szerkezetébe a fentiekben részletezett célnak megfelelő ápoló komponenseket juttatunk. A hajmosást követő, attól külön műveleti fázisban elvégezhető hajkondicionálásra a hajöblítőszerek alkalmasak. Széles körben ezek a készítmények nem terjedtek el, mert a hajöblítés mint külön művelet nyilvánvalóan időigényes. Ennél is lényegesebb azonban az, hogy a hajmosásra alkalmazott samponok és az alkalmazott öblítőszemek hatástani és recepturális szempontból egymásra hangoknak kell lennie, ez pedig kivételes, ritka esetekben teljesíthető. A kondicionálás korszerű megoldási módjára a hajmosással egybekötött, azzal egyidejű kondicionálásjellemző, melynek foganatosítására a kondicionáló hajsamponok alkalmasak. Ezek a tisztító hatású komponensek mellett a kondicionálást, ápolást biztosító komponenseket is tartalmaznak. Ez a megoldás számos gyakorlati problémát vet fel. Aha jmosás során a mosóaktív anyag a leoldott szennyeződéssel együtt az öblítéssel maradéktalanul eltávolítható kell, hogy legyen, ugyanakkor ugyanezen idő alatt a kondicionáló hatású szemek a hajszálra kell lerakodnia és az öblítés során onnan nem távozhat el. A kondicionáló-ápolószer vonatkozásában tehát egy meghatározott sajátos koncentrációegyensúlyt kell kialakítani a hajszál - vizes mosóaktív oldat fázisok között. Miután a hajszál felületének izoelektromos pontja 3,6-3,7, a közel pH - 6-7 kémhatású samponnal való érintkezés során a hajszál negatív töltsét hordoz. A samponok mosóaktív komponensei, melyek jellemzően anionaktív és/vagy nemionos detergensek, különös affinitást a hajszálon való lerakódásra nem mutatnak. Az amfoter, de méginkább a kationaktív anyagok viszont, amelyek pozitív töltésű N-atomot hordoznak, lerakódásra hajlamosak, aminek következtében kifejezett szubsztantivitást mutatnak a hajszál vonatkozásában. Kézenfekvőnek tűnne ezek után az a megoldás, hogy a hajsamponokat jellemzően kationaktív detergensek bázisán formulázzák. Ismeretesek is ilyen törekvések, így például a 3 225 074 sz. USA szabadalmi leírásból. A kationaktív detergensekre felépülő hajsamponok széles körben mégsem terjedtek el. A kationaktív detergensek tisztítástechnikai szempont3 ból e területre nem elég intenzív hatásúak. További problémát jelent, hogy rendszeres használat esetén részben a nagyfokú szubsztantivitás miatt a kationaktív detergensek folyamatosan lerakódnak a hajra, egyre vastagodó filmet képezve a hajszálon, amely előbb-utóbb az ún. „build up” jelenségéhez vezet, a túlkondicionálás minden káros következményével együtt. Az ún. „build up", illetve a túlkondicionálás jelenségéről és annak káros következményeiről részletesen E. Tölgyesi - A. F. Bresak, Cosmetics and Tödet 96 (7) 57. (1981) közelményében olvashatunk. Mindezek alapján a tisztítástechnikai és kondicionálási igényeknek is megfelelő korszerű hajsamponok felépítésére az jellemző, hogy anionaktív, nemionos, amfoter és/vagy ikerionos, kisebb mennyiségben kationaktív detergensek kompozíciójában, kondicionáló hatást kifejtő, megfelelő szubsztantivitással rendelkező ápoló-, kondicionálószereket tartalmaznak. A fentiekben összefoglaló jelleggel ismertetett hajkondicionálási elvekhez többé-kevésbé hasonló mechanizmus jellemzi a bőrkondicionálás kérdéskörét is, melyről részletesen B. Idson Cosmet and Tödet 103. (12) 63. (1988) című cikkében, illetve a 2 518 430 sz. NSZK szabadalmi leírásban olvashatunk. A samponokban alkalmazható hajkondicionáló hatású szerek közül korábban a polivinilpirrolidon (PVP) használata volt jelentősebben elterjedt. Ilyen kompozíciót ismertet például a 650 144 sz. svájci szabadalmi leírás. A PVP igen jó szubsztantivitással jellemezhető, a hajszálon képződő film magasfényű és hatékonyan javítja a fésülhetőségi tulajdonságokat. Nagy hátránya, hogy erősen higroszkópos, ebből adódóan a környezet páratartalom függvényében az adszorbeált nedvesség miatt a haj tapadóssá válik, elveszíti természetes teltségét, lágyságát, a fésülhetőség hamar leromlik. Száraz időben a PVP homopolimer filmje rideg, merev, törékeny. A PVP e hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölésére a vindpirrolidon különféle kopolimerjei felé fordult a figyelem. A165 397 sz. Európa szabadalmi leírás vinilacetát-vindpirrolidon (PVP/VA) kopolimer alkalmazását ismerteti, a 2 456 638 sz. NSZK közrebocsátási irat vindacetát-krotonsav kopolimer hajkondicionáló filmképző előnyeiről ír, míg az 1 792 094 sz. NSZK szabadalmi leírás vinilpirrolidon-metakrilészter és/vagy akrilészter kopolimerek hajkondicionáló samponokban való alkalmazását részletezi. A szabadalmi irodalom igen nagyszámú különféle szerkezetű kopolimer jellegű vízoldható hajkondicionáló készítményt ismertet, melyek közül mint a legújabb fejlesztések eredményeit megemlíthetjük az etilén-maleinsavanhidrid kopolimert, a vinilmetiléter-maleinsavanhidrid kopolimert és az N-metildialkilamin-vinilimidazol kopolimerjeit. A fenti kopolimereket többek között a 4 012 501 sz. és a 4 340 584 sz. USA szabadalmi leírás, valamint a 2161 817 sz. NSZK közrebocsátási irat ismerteti. További irodalmi hivatkozások idézése nélkül utalunk arra, hogy nagyszámú, igen változatos összetételű terpolimer rendszerek, illetve több komponensű monomereken felépülő kopolimerek ismeretesek mint hajsamponokban alkalmazható hajkondicionáló filmképzők. Részletesen olvashatunk ezekről a ko-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
