202736. lajstromszámú szabadalom • Cigarettautánzat
HU 202736B minimumra csökkenti a nem teljesen elégett pirolízis termékek mennyiségét, különösképpen azoknál a kiviteli alakoknál, amelyek több 5 hosszirányú járatot tartalmaznak. A hőátvitelt és ezáltal az aeroszol továbbítását a töltetben levő 6 hosszirányú járatok jelenléte is elősegíti. Ezeken a forró levegő átáramlik az 2 aeroszolképző elemhez, különösképpen akkor, amikor a dohányos megszívja a „cigarettát”. A hőátvitelt fokozza továbbá az előnyösen alkalmazható hőátvezető 6 fémkapszula, amely megfelelő távolságban helyezkedik dal töltet gyújtó végétől, hogy elkerülhető legyen az érintkezés a meggyulladó és égő 1 töltettel, valamint használat utáni égés. Ezen túlmenően a 3 szigetelő köpenynek is feladata, hogy behatárolja, irányítsa és koncentrálja a hőt a termék belső magja felé, üy módon fokozva a hőátvitelt az aeroszolképző anyagok felé. Tekintettel arra, hogy az aeroszolképző anyag fizikailag el van választva a 1 töltettől, lényegesen alacsonyabb hőmérsékletnek van kitéve, mint az égő tűzkúpban uralkodó hőmérséklet. Ez a minimumra csökkenti annak lehetőségét, hogy az aeroszolképző anyag hő hatására elbomoljon és elveszítse aromáját. Ennek eredményeképpen jelentős mennyiségű aeroszol termelődik a szívás alatt, a parázslás alatt viszont az 2 aeroszolképző elem által termelt aeroszol minimális mennyiségű. A találmány szerinti cigarettautánzat egy előnyös kiviteli alakjánál a rövid 1 töltet, a hornyolt hővezető 6 fémlütpszula, a 3 szigetelőköpeny és/vagy a töltetben kialakított 5 hosszirányú járatok együttműködnek az 2 aeroszolképző elemmel és olyan rendszert hoznak létre, amely képes arra, hogy tekintélyes mennyiségű aeroszolt és megfelelő dohányaromát produkáljon minden egyes szíváskor. Azáltal, hogy néhány szívás után a tűzkúp szoros közelségbe kerül az 2 aeroszolképző elemmel, hővezető és szigetelő anyagokkal, illetve a töltet 5 hosszirányú járatával, nagymértékű hőátvitel érhető el, mind a szívás alatt, mind pedig a szívások közötti, viszonylag hosszú parázslási időtartam alatt is. Úgy véljük, hogy az aeroszolképző anyag viszonylag magas hőmérsékleten marad az egyes szívások között is és az a további hőmennyiség, ami a szívás során kerül leadásra és amit növelnek a 1 töltetben kialakított célszerű járatok, elsődlegesen az aeroszolképző anyagok elpárologta tásánál hasznosul. Ez a növelt hőátvitel lehetővé teszi, hogy még nagyobb hatásfokkal lehessen hasznosítani a rendelkezésre álló, a 1 töltetből származó energiát a 1 töltet mennyiségecsőkkenthetőés azaeroszol továbbítása korán megkezdődik. Ha megfelelően választjuk meg a 1 töltet összetételét, az ezen átvezetett 5 hosszirányú járatok számát, nagyságát, konfigurációját és elrendezését, a 3 szigetelőköpenyt, a 4 papírréteget és/vagy a hővezető eszközöket, igen nagy mértékben tudjuk szabályozni a töltet égési tulajdonságait. Ez nagymértékben lehetővé teszi a hőátvitel szabályozását az aeroszolképző anyag felé, ami viszont felhasználható a szívások számának és/vagy a dohányosnak adagolt aeroszolmennyiség szabályozására. A találmány szerinti cigarettautánzat megvaló7 sításakor alkalmazható éghető 1 töltetek hossza még annál is kevesebb. A1 töltet átmérője 8 mm körüli vagy annál kisebb, legelőnyösebb, ha 3 és 7 mm között van, de a legkedvezőbb eredmények 4 és 6 mm közötti átmérőkkel érhetők el. Azalkalmazott 1 töltetek sűrűsége előnyösen 0,5 g/cm. Előnyösen a sűrűség nagyobb, mint 0,7 g/cm , még előnyösebben több, mint 0,8 g/cm3. Az esetek többségében nagy sűrűségű anyagra van szükség, mert üy módon biztosítható, hogy a 1 töltet megfelelően sokáig égjen ahhoz, hogy szimulálja a szokványos cigaretta égési időtartamát és üymódon a kívánt mennyiségű aeroszol létrehozásához a szükséges energia is rendelkezésre álljon. A találmányunk szerinti megoldás gyakorlati alkalmazásánál a legmegfelelőbb töltetek a széntartalmú töltetek. Az elégetendő anyagba bekeverhetünk egyéb adalékanyagot vagy az égést biztosító szereket, hogy biztosítsuk a megfelelő égési és izzási jellemzőket. Hozzáadhatok töltőanyagok, így kovaföld és kötőanyagok, például nátrium-karboxi-metüceüulóz (SCMC). Az elégetendő anyagba tehetünk még különböző aromákat, így például dohány kivonatot, hogy ezzel aromásítsuk az aeroszolt. A1 töltetben levő 5 hosszirányú járatok elősegítik a szabályozott hőátvitelt a 1 töltetről az 2 aeroszolképző elemre, amely fontos egyrészt abból a szempontból, hogy elegendő hő kerüljön átvitelre kellő mennyiségű aeroszol létrehozásához. El kell azonban kerülni, hogy túl sok hő kerüljön átvitelre, nehogy az aeroszolképző anyag a hő hatására elbomoljon. Általában ezek a járatok biztosítják a porozitást és növelik a hőátadást azzal, hogy növelik az égés ütemét. Általában 5-9 vagy még több 5 hosszirányú járatot alkalmazunk, különösen ha viszonylag nagy térköz van közöttük - ahogy az a 2. és 6. ábrákon látható - akkor hoznak létre nagy konvektiv hőátvitelt, ami viszont magas aeroszolkihozatalt eredményez. A nagyszámú 5 hosszirányú járatok egyidejűleg megkönnyítik a meggyújtást. A magas konvektiv hőcsere nagyobb CO-menynyiséget hoz létre a főáramban. Hogy a CO-szintet csökkenteni lehessen, alkalmazhatunk kevesebb 5 hosszirányú járatot vagy nagyobb tömörségű 1 töltetet, de az üyen változások eredménye az, hogy a 1 töltetet sokkal nehezebb meggyújtani és csökken a konvektiv hőátadás, ami által csökken az aeroszolképződés üteme és mennyisége. Ezzel szemben ahhoz a felismeréshez jutottunk, hogy ha a 5 hosszirányú járatok közel fekszenek egymáshoz (mint például a 3,4. és 9. ábrán ábrázolt megoldásnál), ezek kiégnek és egyetlen járatot alkotnak, legalábbis a meggyújtási oldalon. Az égéstermékekben levő CO mennyisége így általában alacsonyabb, mint azoknál az elrendezéseknél, ahol a 5 hosszirányú járatok között nagyobb a térköz. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy az égés során a járatok akkor égnek össze és képeznek egyetlen járatot, ha egymástól mért távolságuk 0,2 és 0,8 mm között van. A 1 töltetben kialakított 5 hosszirányú járatok optimális elrendezésével és számával állandó és 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
