202725. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolil-alkéneket tartalmazó gombaölőszerek

HU202725B dal, inert oldószerben, valamilyen bázis jelenlété­ben reagáltatva a megfelelő (IÉ) általános képletű észterré, vagy valamilyen hidrogén-halogeniddel reagáltatva a megfelelő allil-halogeniddé alakítjuk. A (IV) általános képletű vegyületek előállítása ál­talánosan ismert, és az olefinek szintézisére széles körben alkalmazott eljárásokkal történhet (Hou­­ben-Weil-Müller: Methoden der organischen Che­mie, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1972, Bd. V. lb). Az (V) általános képletű difenil-propenalokból kiindulva ugyancsak előállíthatjuk a (VI) általános képletű allil-alkoholokat, éspedig úgy, hogy azokat redukáljuk. Az allil-alkoholok azután a fentebb már ismertetett eljárással alakíthatók a kívánt azolü-al­­kénekké. A találmány szerinti hatóanyagok Z- és E-izo­­merek formájában fordulhatnak elő. A találmány oltalmi körébe természetesen mindkét izomer, vala­mint azok különböző arányú elegye is beletartozik, ugyanúgy, mint azok a gombaölő készítmények, amelyek az (I) általános képletű vegyületek bármely izomerjét, vagy azok keverékeit tartalmazzák ható­anyagként. Az (I) általános képletű, új vegyületek a növénye­ket megtámadó számos gombafajjal szemben ki­emelkedően hatékonynak bizonyultak, és különö­sen a tömlős gombákkal (Ascomycetes), valamint a bazidiumos gombákkal (Basidiomycetes) szemben mutatott hatásuk jelentős. A vegyületek részben az egész növényre kifejtik hatásukat, és így a levélzetre vagy a talajra egyaránt alkalmazhatók. A gombölő szerek jelentőségét az adja, hogy nagyszámú, különböző kultúrnövényeket vagy azok magvait megtámadó gombabetegség ellen vethetők be sikerrel. így például különösen fontos, a gomba­­fertőzéstől megvédendő növényeink a búza, rozs, árpa, zab, rizs, kukorica, gyapot, szója, kávé és cu­korrépa, védenünk kell a gyümölcsöket, a gyepet és a dísznövényeket a kertekben, a szőlőültetvényeket, valamint a zöldségféléket, így az uborkát, babot és tökféléket. Az új hatóanyagok különösen jól felhasználha­tók az alábbi gombabetegségek ellen: Erysiphe graminis vagy lisztharmat, amely a ga­bonaféléket, Erysiphe cichracearum és Sphaerotheca fuligi­­nea, amelyek a tökféléket, Podosphaera leucotricha, amely az almát, Uncinula necator, amely a szőlőt, Puccinia fajok, amelyek a gabonaféléket, Rhizoctonia fajok, amelyek a gyapotot és a pá­zsitot, Ustilago fajok, amelyek a gabonaféléket és a cu­korrépát, Venturia inaegualis vagy varasodást okozó gom­ba, amely az almát, Halminhosporium fajok, amelyek a gabonafélé­ket, Septoria nodorurn, amely a búzát, Botrytis cinerea vagy szürkepenész, amely a föl­diepret és szőlőt, Cerospora arachidicola, amely a földimogyorót, Pseudocercosporella herpotrichoides, amely a búzát és árpát, 3 Pyricularia oryzae, amely a rizst, Phytophtora infestand, amely a burgonyát és pa­radicsomot, Fusarium és Verticillium fajok, amelyek külön­böző növényeket, Plasmopara viticola, amely a szőlőt, valamint Altemaria fajok, amelyek a főzelékféléket és a gyümölcsöket támadják meg. Az új hatóanyagokat különbözőképpen alkal­mazhatjuk, így például a növényeket bepermetez­hetjük vagy beporozhatjuk, de kezelhetjük a növé­nyek magvait is. Az alkalmazás történhet a növény, illetőleg a magvak gombás fertőzését megelőzően, vagy azt követően. Az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké, ilyenek például az oldat, emulzió, szuszpenzió, po­rozószer, hintőpor, pép és granulátum, dolgozzuk fel. Az alkalmazási formát mindenkor az alkalma­zás célja határozza meg, mindazonáltal minden esetben biztosítani kell a hatóanyag finom, egyenle­tes eloszlását. A készítményeket ismert, már koráb­ban kidolgozott eljárásokkal állítjuk elő, ami példá­ul abból állhat, hogy a hatóanyagot megfelelő oldó­szerrel és/vagy hordozóanyaggal egyenletesen szét­oszlatjuk és összekeverjük, amelyhez adott esetben emulgáló- vagy diszpergálószereket is alkalmazha­tunk, továbbá, ha vizet alkalmazunk hígítószerként, akkor más szerves oldószereket, illetve az egyenle­tes eloszlást biztosító segédanyagokat is felhasznál­hatunk. Lényegében ilyen segédanyagoknak tekint­jük az oldószereket, például az aromás szénhidrogé­neket, így a cilolt, a klórozott aromás szénhidrogé­neket, így a klór-benzolt, a paraffin-szénhidrogéne­ket, elsősorban az ásványolajpárlatokat, különböző alkoholokat, köztük a metanolt és butanolt, a ket­onok közül például a ciklohexanont, aminokat; pél­dául az amino-etanolt és az N,N-dimetil-formami­­dot, valamint a vizet. A hordozóanyagok lehetnek például természetes eredetű kőporok, mint amüyen a kaolin, alumínium-oxidok, talkum és krétapor, szintetikus kőporok, például finom eloszlású kova­sav vagy különböző szilikátok. Az emulgeálószerek nemionosak vagy anionos típusúak lehetnek, mint amilyenek például a poli(oxi-etilén)-zsíralkohol­­éterek, illetve az alkil- és aril-szulfonátok, diszper­­gálószerként pedig például lignint, szulfitszennylú­­got vagy metil-cellulózt alkalmazhatunk. A gombaölő készítmények a hatóanyagot általá­ban 0,1 és 95 tömeg% közötti, előnyösen 0,5 és 90 tömeg% közötti arányban tartalmazzák. A felhasználásra kerülő anyag mennyiségét első­sorban az határozza meg, hogy milyen gombafej el­len vetjük be, általában azonban a kívánt hatás el­éréséhez hektáronként 0,02 és 3 kg közötti mennyi­ség, vagy kár még több is szükséges. Az itt ismerte­tett új hatóanyagok egyébként felhasználhatók kü­lönböző anyagok védelmére is, például a Paecilomy­­ces variotii kártevésével szemben. A gombaölő készítményeket, illetve az azokból előállítható, felhasználásra kész oldatot, emulziót, szuszpenziót, port, porozószert, pépet vagy granulá­tumot ismert módon alkalmazzuk, vagyis például szétpermetezzük, ködöt képzünk, szétporlasztjuk, széthintjük, szétlocsoljuk vagy csávázószerként használjuk. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents