202725. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolil-alkéneket tartalmazó gombaölőszerek
HU202725B dal, inert oldószerben, valamilyen bázis jelenlétében reagáltatva a megfelelő (IÉ) általános képletű észterré, vagy valamilyen hidrogén-halogeniddel reagáltatva a megfelelő allil-halogeniddé alakítjuk. A (IV) általános képletű vegyületek előállítása általánosan ismert, és az olefinek szintézisére széles körben alkalmazott eljárásokkal történhet (Houben-Weil-Müller: Methoden der organischen Chemie, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1972, Bd. V. lb). Az (V) általános képletű difenil-propenalokból kiindulva ugyancsak előállíthatjuk a (VI) általános képletű allil-alkoholokat, éspedig úgy, hogy azokat redukáljuk. Az allil-alkoholok azután a fentebb már ismertetett eljárással alakíthatók a kívánt azolü-alkénekké. A találmány szerinti hatóanyagok Z- és E-izomerek formájában fordulhatnak elő. A találmány oltalmi körébe természetesen mindkét izomer, valamint azok különböző arányú elegye is beletartozik, ugyanúgy, mint azok a gombaölő készítmények, amelyek az (I) általános képletű vegyületek bármely izomerjét, vagy azok keverékeit tartalmazzák hatóanyagként. Az (I) általános képletű, új vegyületek a növényeket megtámadó számos gombafajjal szemben kiemelkedően hatékonynak bizonyultak, és különösen a tömlős gombákkal (Ascomycetes), valamint a bazidiumos gombákkal (Basidiomycetes) szemben mutatott hatásuk jelentős. A vegyületek részben az egész növényre kifejtik hatásukat, és így a levélzetre vagy a talajra egyaránt alkalmazhatók. A gombölő szerek jelentőségét az adja, hogy nagyszámú, különböző kultúrnövényeket vagy azok magvait megtámadó gombabetegség ellen vethetők be sikerrel. így például különösen fontos, a gombafertőzéstől megvédendő növényeink a búza, rozs, árpa, zab, rizs, kukorica, gyapot, szója, kávé és cukorrépa, védenünk kell a gyümölcsöket, a gyepet és a dísznövényeket a kertekben, a szőlőültetvényeket, valamint a zöldségféléket, így az uborkát, babot és tökféléket. Az új hatóanyagok különösen jól felhasználhatók az alábbi gombabetegségek ellen: Erysiphe graminis vagy lisztharmat, amely a gabonaféléket, Erysiphe cichracearum és Sphaerotheca fuliginea, amelyek a tökféléket, Podosphaera leucotricha, amely az almát, Uncinula necator, amely a szőlőt, Puccinia fajok, amelyek a gabonaféléket, Rhizoctonia fajok, amelyek a gyapotot és a pázsitot, Ustilago fajok, amelyek a gabonaféléket és a cukorrépát, Venturia inaegualis vagy varasodást okozó gomba, amely az almát, Halminhosporium fajok, amelyek a gabonaféléket, Septoria nodorurn, amely a búzát, Botrytis cinerea vagy szürkepenész, amely a földiepret és szőlőt, Cerospora arachidicola, amely a földimogyorót, Pseudocercosporella herpotrichoides, amely a búzát és árpát, 3 Pyricularia oryzae, amely a rizst, Phytophtora infestand, amely a burgonyát és paradicsomot, Fusarium és Verticillium fajok, amelyek különböző növényeket, Plasmopara viticola, amely a szőlőt, valamint Altemaria fajok, amelyek a főzelékféléket és a gyümölcsöket támadják meg. Az új hatóanyagokat különbözőképpen alkalmazhatjuk, így például a növényeket bepermetezhetjük vagy beporozhatjuk, de kezelhetjük a növények magvait is. Az alkalmazás történhet a növény, illetőleg a magvak gombás fertőzését megelőzően, vagy azt követően. Az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké, ilyenek például az oldat, emulzió, szuszpenzió, porozószer, hintőpor, pép és granulátum, dolgozzuk fel. Az alkalmazási formát mindenkor az alkalmazás célja határozza meg, mindazonáltal minden esetben biztosítani kell a hatóanyag finom, egyenletes eloszlását. A készítményeket ismert, már korábban kidolgozott eljárásokkal állítjuk elő, ami például abból állhat, hogy a hatóanyagot megfelelő oldószerrel és/vagy hordozóanyaggal egyenletesen szétoszlatjuk és összekeverjük, amelyhez adott esetben emulgáló- vagy diszpergálószereket is alkalmazhatunk, továbbá, ha vizet alkalmazunk hígítószerként, akkor más szerves oldószereket, illetve az egyenletes eloszlást biztosító segédanyagokat is felhasználhatunk. Lényegében ilyen segédanyagoknak tekintjük az oldószereket, például az aromás szénhidrogéneket, így a cilolt, a klórozott aromás szénhidrogéneket, így a klór-benzolt, a paraffin-szénhidrogéneket, elsősorban az ásványolajpárlatokat, különböző alkoholokat, köztük a metanolt és butanolt, a ketonok közül például a ciklohexanont, aminokat; például az amino-etanolt és az N,N-dimetil-formamidot, valamint a vizet. A hordozóanyagok lehetnek például természetes eredetű kőporok, mint amüyen a kaolin, alumínium-oxidok, talkum és krétapor, szintetikus kőporok, például finom eloszlású kovasav vagy különböző szilikátok. Az emulgeálószerek nemionosak vagy anionos típusúak lehetnek, mint amilyenek például a poli(oxi-etilén)-zsíralkoholéterek, illetve az alkil- és aril-szulfonátok, diszpergálószerként pedig például lignint, szulfitszennylúgot vagy metil-cellulózt alkalmazhatunk. A gombaölő készítmények a hatóanyagot általában 0,1 és 95 tömeg% közötti, előnyösen 0,5 és 90 tömeg% közötti arányban tartalmazzák. A felhasználásra kerülő anyag mennyiségét elsősorban az határozza meg, hogy milyen gombafej ellen vetjük be, általában azonban a kívánt hatás eléréséhez hektáronként 0,02 és 3 kg közötti mennyiség, vagy kár még több is szükséges. Az itt ismertetett új hatóanyagok egyébként felhasználhatók különböző anyagok védelmére is, például a Paecilomyces variotii kártevésével szemben. A gombaölő készítményeket, illetve az azokból előállítható, felhasználásra kész oldatot, emulziót, szuszpenziót, port, porozószert, pépet vagy granulátumot ismert módon alkalmazzuk, vagyis például szétpermetezzük, ködöt képzünk, szétporlasztjuk, széthintjük, szétlocsoljuk vagy csávázószerként használjuk. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
