202720. lajstromszámú szabadalom • Alumínium (III) kelát-komplex tartalmú molluszkicid készítmény
HU 202720B propilén blokkpolimerizátumot (móltömege 9000) és 321% melaszt összekeverünk. További készítmények összetételét ismertetjük a hatás tani vizsgálatok leírásánál. 5 PÉLDÁK Laboratóriumi vizsgálatok Kísérleti állatok Az összes laboratóriumi vizsgálatok szabadföldről gyűjtött szürke házatlan csigán (Deroceras réti- 10 culatum) és kerti csupaszcsigán (Árion hortensis) végeztük. Az állatok tömege 0,4-0,6 g volt. Polietilén tálakban, nedves szűrőpapíron tartottuk az állatokat klíma-kamrában 12 óra fény -15 °C -12 óra sötét-10'C ciklusban. Az önkéntes táplálkozási ki- 15 sédeteket is a fenti körülmények között végeztük, míg az összes többi vizsgálatot 10 °C-os állandó hőmérsékleten folytattuk egy éjszakás alkalmazkodási idő után ugyancsak 10 °C-on. 20 1. példa Kontakt mérgezés üveglapon 10 állatból álló csoportokat helyeztünk a talpukra 10x10 cm-es üveglapokon, amelyekre előzőleg a vizsgált vegyület szuszpenzióját szélesztettük és le- 25 vegőn rászárítottuk. A felületegységre jutó anyag mennyisége ismert volt. A csigákat felületi terheléssel 50 percen át tartottuk a 10 °C-os lemezen, majd levettük és nedves szűrőpapírral bélelt Petri-csészébe helyeztük azokat, ahol élelmük is volt. A elpusz- 30 tűit állatok számát hét nap után regisztráltuk és a felületi koncentráció közepes halálos értéket (LC50) probit-analízissel számítottuk ki. Az eredmények az I. táblázatban láthatók. 3 A %-ban megadott mennyiségek mindig tömeg%-ra vonatkoznak. 2. példa Kontakt mérgezés kezelt talajon 10 állatból álló csoportokat helyeztünk 20x34x5 cm-es műanyag dobozokba, amelyekben 1 cm vastagságú standard talajréteg volt (homokos agyag a Rothamsted Farm-ról, pH 5,2, kiszárítva, 2 mm-es kötésű rostán átszitálva, a dobozban visszanedvesítve). A vizsgált vegyületeket 5 g száraz talajjal elkevertük, összeőröltük és a nedves talajfeszínre szórtuk. A csigákat a doboz belső oldalain körbe futó elektromos kerítéssel (16 V-os pulzáló egyenáram) kényszerítettük a kezelt felületen maradásra. A dobozokat a nedvesség megőrzésére lefedtük és az állatok enni is kaptak. Az elpusztult csigákat naponta kiszedtük, az összes elhullást a 10. napon állapítottuk meg. Az eredményeket az I. táblázatban adjuk meg. 3. -13. példák Mérgezés emésztőcsatornán át, önkéntes táplálkozás A vizsgált vegyületeket különböző koncentrációban adtuk meg lisz-alapú táphoz. A 10 csigából álló csoportokat 15 cm átmérőjű kristályosító csészékbe tettük, ahol csak nedves szűrőpapír volt és egy óraüvegen 3 g (száraz súly) a kísérleti tápból. A tápot a csigák négy 24 órás cikluson át (5 °C, sötétség) 15 °C, fény) fogyaszthatták. Az elfogyasztott táp mennyiségét és az elpusztult állatok számát a hetedik napon állapítottuk meg. Az eredmények a n. és Hl. táblázatban láthatók. 4 I. táblázat Alumínium-vegyületek toxicitása üveglapon és nedves talajon. A számított LCso-értékek és átlaguk. Vegyület Kísérlet száma Üveglapon (50 perc) LC5o((ig fém/cm2) Talajon (10 nap) Alumínium-1 (0 82,0 szulfát 2 15,2 191,2 3 17,7 383,9 4 29,7 172,5 20,9 207,4 AlfflacetU-1 (10-100) (1. példa) (10-100) (2. példa) acetonát 2 (10-100) 45,3 3 22,9 4-34,0 (d) 34,1 II. táblázat Az alumínium kémiai formájának és koncentrációjának hatása a csigák táplálkozására és pusztulására 10 csiga által fogyasztott táp Pusztulás a 7. napon (*/10) (g száraz tömeg) Mint alumínium Mint alumínium Al% szulfát acetilacetonát szulfát acetilacetonát 0 0,53 — 3 — 0,01 1,31 1,46 (3. példa) 1 1 0,03 1,08 0,95 (4. példa) 2 1 3
