202719. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként háromszorosan helyettesített hidrazinszármazékokat tartalmazó inszekticid készítmények
HU 202719B 19 m. táblázat (folytatás) 20 Példa (II) általános (ül) általános (V) általános száma képletű vegyület képletű vegyület képletű vegyület 33. toluoü-klorid (trimetü-szüü-metü)benzoü-klorid-hidrazin 34. 4-etü-benzoü-klorid (trimetü-szüü-metü)-3,5-dimetü-benzoü-klorid-hidrazin A fentiek szerint előállított (I) általános képletű vegyületeket ismert módon egyéb (I) általános képletű vegyűletté alakíthatjuk át. így a megfelelően 15 szubsztituált (I) általános képletű vegyületeket redukálhatjuk, alküezhetjük, szubsztituenst vihetünk a vegyületekre, észterezhetjük, hidrolizálhatjuk stb. Az (I) általános képletű vegyületek kiváló inszek- 20 tieid hatást mutatnak, igen hatásosak a Lepidoptera és Coleoptera rendhez tartozó rovarokkal szemben. Az (I) általános képletű vegyületeket 10 g — 10 kg/hektár, előnyösen 100 g — 5 kg/hektár dózisban készítmény formájában használjuk fel a mező- 25 gazdaságban, kertészetben, erdészetben. A felhasznált dózis mennyiségét rutin vizsgálattal állapítjuk meg; a dózis függ a felhasznált vegyülettől, a rovar fajtájától, a készítmény jellegétől, a haszonnövénytől, az időjárástól stb. Inszekticid hatáson értjük azt 30 a hatást, amellyel a cél-rovar létét, növekedését a rovar fejlődésének bármely fázisban kedvezőtlenül befolyásoljuk. Az inszekticid hatás előidézheti a rovarok teljes pusztulását, a növekedés leállását, fejlődésének akadályozását, számának csökkenését, 35 szaporodásának akadályozását (az ovicid vagy kémiai sterüező hatást) vagy ezen hatások kombinációját. A rovarok „elpusztítása” és „fejlődésük akadályozása” az inszekticid hatáshoz tartozik és a haszonnövényeknek a rovarok által okozott károsítá- 40 sától való védelmét jelenti. A „hatásos inszekticid mennyiség” megjelölésen azt a dózist értjük, amely elegendő a rovarok elpusztításához, illetőleg fejlődésük akadályozásához. Az (I) általános képletű hatóanyagokat készítmé- 45 nyék formájában hasznosítjuk. A készítményekre példákat az irodalomban találunk. (American Chemical Society kiadványa: „Pesticidal Formulation Research”, (1969), Advances in Chemistry Series, 86. sz., szerzők: Wade Van Valkenburg és Marcel 50 Dekker; „Pesticide Formulations", (1973), szerkesztő: Wade Van Valkenburg.) A készítmények előállításánál a hatóanyagot közömbös, mezőgazdaságüag megfelelő (azaz a növények által jól tolerált és/vagy a rovarok szempontjából közömbös) segéd- 55 anyagokkal, hígítószerekkel, szüárd vagy folyékony vivőanyagokkal elegyítjük. A mezőgazdasági szempontból alkalmas hordozóaynagtól elvárjuk, hogy az a hatóanyagot oldja, diszpergálja, a hatóanyag hatásosságát ne befolyásolja, ne fejtsen ki káros ha- 60 tást a talajra, a berendezésre, a kultúrnövényre vagy a mezőgazdasági környezetre. Kívánt esetben alkalmazhatunk ismert adjuvánsokat, így felületaktív anyagot, stabilizálószereket, habzásgátló anyagot, tapadást elősegítő szert. 65 A készítmények közül megemlítjük a vizes oldatokat, diszperziókat, olajos oldatokat és olajos diszperziókat, pasztákat, porozószert, nedvesedő port, invert emulziót, csalétket, aeroszol készítményt és a füstölőszereket. A nedvesedő porok, paszták, folyékony vagy emulgeálható koncentrátumok olyan készítmények, amelyeket használat előtt hígítani kell. A csalétek olyan készítmény, amely táplálékot vagy egyéb, a rovar számára vonzó anyagot, valamint letális vagy nem letális hatóanyagot tartalmaz. A csalétek megemésztése után a letális hatóanyag elpusztítja a rovart, a nem letális hatóanyag pedig megváltoztatja a rovar viselkedését, táplálkozási szokásait, fiziológiás magatartását, és így a rovar fejlődése befolyásolható. Az invert emulziót szabadban alkalmazzuk, amikor nagy felületeket kell viszonylag kis mennyiségű készítménnyel kezelni. Az invert emulziót permetező készülékben állítjuk elő röviddel a permetezés előtt: a hatóanyagot olajos oldat vagy olajos diszperzió formájában vízzel emulgeáljuk. A készítményeket ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagot ismert, diszpergálható, folyékony hordozóanyaggal és/vagy szilárd diszpergálószerrel keverjük; segédanyagként alkalmazhatunk felületaktív anyagokat és/vagy diszpergálószereket; abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, segédoldószerként alklamazhatunk szerves oldószert. Az aeroszol készítményekhez hajtóanyagként használhatunk olyan anyagokat, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázalakúak, így például halogénezett szénhidrogéneket, mint diklór-difluor-metánt, trifluor-klór-metánt vagy butánt, propánt, nitrogént vagy szén-dioxidot. A közömbös diszpergálható, vivőanyagként alkalmazható folyadékok közül említjük meg az aromás szénhidrogéneket, így például a benzolt, toluolt, xilolt, alkil-naf talinokat; a halogénezett, célszerűen klórozott aromás szénhidrogéneket, így például a klórbenzolt; cikloalkánokat, mint a ciklohexánt; paraffinokat, mint a petróleumot, az ásványolaj frakciókat; klórozott alifás szénhidrogéneket (például metilén-kloridot, klór-etüént), a növényi olajokat (például a szójababolajat, gyapotmagolajat, búzacsíraolajat), az alkoholokat (így metanolt, etanolt, propanolt, butanolt, glikolt), ezek étereit és észtereit (például glikol-monometil-éter), az aminokat (például etanol-amint), amidokat (például dimetü-formamidot), szulfoxidokat (például dimetil-szulfoxid), acetonitrüt, ketonokat (például acetont, metüetil-ketont, metil-izobutil-katont, ciklohexanont, izoforont) és/vagy a vizet; a szüárd hordozóanyagok 11
