202717. lajstromszámú szabadalom • Vadriasztó készítmény
HU 202717B 1 A találmány tárgya olyan vadriasztó készítmény, mely hatóanyagként denaturált vérlisztet tartalmaz. A készítmény permetezhető, esőálló, nem fitotoxikus. Kis- és nagy vadak riasztására szolgál. Ismeretes, hogy a szántóföldi növénytermesztésben, a faiskolában és az új erdőtelepítésekben súlyos károkat okoznak a vadak. Különösen nagy kárt okoznak a savas esők okozta erdőpusztulások pótlására telepített új ültetvényekben a sarjerdők fáinak megrágásával, minthogy ezzel pusztulásukat okozzák. Ugyancsak nagy károk keletkeznek a szántóföldi növényeknél a vadrágás és vadtaposás okozta pusztulás, terméscsökkenésmiatt. A vadrágás okozta károk megakadályozása, ületve mérséklésére sokféle módszer és készítmény ismeretes és használatos, azonban eddig még nem volt megfelelően gazdaságos és hatásos módszer a vadkárok elhárítására. A forgalomban levő vadriasztószerek egy részének hatóanyaga kátránytermék (antracénolaj, kátrány, akridin -bázisok stb.). Ezek fitotoxikus anyagok, ezért a vegetációs periódusban nem alkalmazhatók, azonkívül jól ismert, hogy embereken bőrirritációt okoznak és rákkeltő hatásúak. Más ismert gyári készítmények a vadriasztó hatóanyagokat kenőpaszta alakban tartalmazzák. Ezeket a szereket úgy kell alkalmazni, hogy a fákat és facsemetéket egyenként kell a szerrel bekenni, ami rendkívül munkaigényes művelet és ezért a gyakorlatban kevéssé terjedtek el. Más vadriasztó készítményeket nedvesíthető porkészítmények formájában hozzák forgalomba. Ezek vízzel hígítva kipermetezhetők és így alkalmasak nagy területek kezelésére. A nedvesíthető porkészítmények jól ismert hiányossága azonban az, hogy a permetbevonat nem esőálló, ezért az Uyen szerekkel hetenként meg kell a kezelést ismételni. Ez a védekezést nagyon megdrágítja, ületve gazdaságtalanná teszi. Hasonlóképpen költségességük miatt nem terjedtek el az antibiotikumokat (pl. Streptomycintörzsek extraktumát) vagy a nemi hormonok(androszteront) tartalmazó vadriasztó szerek. Ilyen készítményeket ismertetnek a 3 043 743 számú, illetve a 4 534 976. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Elterjedtek azok a készítmények is, amelyek növényi kivonatot vagy növényi olajat tartalmaznak hatóanyagként. A2 495 469. számú francia és a 7 904 243. számú brazil közrebocsátási iratban olyan kompozíciót írnak le állatok elriasztására, amelynek paprika kivonat (kapszaicin) a hatóanyaga. Anizskapor (Foeniculum vulgare) magjának kivonatát tartalmazza - a 2 527 902. számú francia közrebocsátási iratban ismertetett - riasztó készítmény, míg a 8 505 009. számú PCT közrebocsátási iratban ürömolajat tartalmazó kapszulázott készítményt ajánlanak vadak elriasztására. Az ismertetett kompozíciók mindegyikének hátránya, hogy nem elég hatásos, nagy kiterjedésű mezőgazdasági, erdészeti területen nem használható. Célul tűztük ki olyan készítmény kidolgozását, 2 amellyel a fenti hiányosságok kiküszöbölhetők. Kísérleteket végeztünk olyan készítménnyel, amelynek hatóanyaga denaturált vérliszt. A találmány szerint olyan készítményt alkalmazunk, mely 3-60 tömegrész denaturált vérlisztet, 97-40 tömegrész ammónium-kazeinát - 15-30 tömeg%-os vizes oldatát, és legfeljebb 10 tömegrész cink-dimetü-ditiokarbamátot és/vagy tetrametiltiurám-diszulfidot és adott esetben a 100 tömegrészhez szükséges mennyiségben vizet tartalmaz. Az így előállított kolloid diszperzió ecseteléssel felvihető vagy permetezhető, esőálló és nem fitotoxikus. A szer a vadak elriasztására igen hatékony, többhetes esős időszak után is megmarad a hatása. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy ha őrölt vérlisztet önmagában, porozással juttattunk ki a megvédendő területre - a vadriasztó hatás néhány nap alatt megszűnik. A találmány szerinti készítményt és előállítását az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa 100 tömegrész kazeint 600 tömegrész vízben szuszpendálunk. A szuszpenziót 35 °C-ra melegítjük és keverés közben addig adagolunk hozzá ammónium-hidroxidot, míg tiszta oldatot nem nyerünk. Az így előállított oldat 80 tömegrésznyi mennyiségét elkeverjük 20 tömegrész denaturált vérliszttel. A homogenizált készítményt hígítás nélkül ecseteléssel hordjuk fel a védendő fatörzsekre. 2. példa Az 1. példát ismételjük meg, de 97 tömegrésznyi vizes ammonium kazeinét oldatba 3 tömegrész denaturált vérlisztet keverünk, A készítményt permetezésre használjuk. 3. példa Az 1. példában leírt módon állítunk elő ammónium-kazeinát oldatot 100 tömegrész kazeinből és 400 tömegrész vízből. Az oldat 80 tömegrésznyi mennyiségéhez hozzákeverünk 12 tömegrész denaturált vérlisztet és 4 tömegrész cink-dimetü-ditiokarbamátot, valamint 4 tömegrész tetrametü-tiurám-diszulfidot. A homogenizált elegyet ecseteléssel visszük fel fák törzsére. 4. példa A 3. példa szerint ammónium-kazeinát 46 tömegrésznyi mennyiségéhez 55 tömegrész vérlisztet és 1 tömegrész cink-dimetü-ditiokarbamátot keverünk. Az így előállított homogenizált készítményt edényekben kiszereljük. Felhasználás előtt 100 tömegrésznyi mennyiséget 100 tömegrész vízzel hígítunk és a hígított készítményt ecseteléssel hordjuk fel a védendő felületre. 5. példa Mindenben a 4. példa szerint járunk el, de cinkdimetü-ditiokarbamátot helyett tetrametü-tiurán-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
