202706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homoktövis növény intenzív termesztésére
HU 202706 A gyázással a növekedést gyorsíthatjuk, ezáltal a termőre fordulást is előbbre hozhatjuk. A megerősödött 4-5 éves ültetvények tápanyag ellátás tekintetében nem olyan igényesek - kivéve a foszfortartalmű szereket azonban a folyamatos vízellátásról gondoskoni kell. Folyamatos vízellátás biztosítható pl. csöpögtető öntözéssel is. A kiültetés utáni metszés elengedhető, de az egyhajtású csemeték visszavágása a koronarendszer kialakítása érdekében szükséges. A későbbiekben a beteg, elszáradt ágakat eltávolítjuk. Akorona kialakítását a szedést nehezítő belső és felnyúló ágaknak a szüreteléskor való eltávolításával valósíthatjuk meg. Az idős, 8-10 éves állományban a kedvező fényviszonyok biztosítására fiatalító metszést végzünk. A telepítést követő 3-4. évben termőre forduló fákról a termés betakarítását az érés kezdetekor végezzük, amikor a refraktométerrel mért extrakttartalom 8-121% között van. Ez az időpont augusztustól szeptember közepéig tart, ekkor jó minőségű lé nyerhető. A szüretelést az alábbiak szerint végezzük: a fák koronájának külső részén elhelyezkedő másodéves hajtásokról, melyeken kifejlődtek a következő év termését biztosító elsőéves hajtások, a bogyókat kézzel, vagy erre a célra kifejlesztett kézieszközzel, pl. fésűvel szedjük le. A korona belsejében, az ágak közepén nőtt rövid, 5-10 cm-es másodéves termőhajtásokról a termést a hajtások levágásával szedjük Ez egyben hajtásválogatás is, amellett, hogy gyors szedési módszer is. A belső ágak eltávolítása a korona belsejében a fényviszonyok jó kialakulását segíti elő. A találmány szerinti eljárással létrehoztunk mintegy 500-600 db fából álló ültetvényt, majd ezt követően telepítettünk egy 15 ha-os üzemi állományt. Beállítottunk kísérleti és kontroll parcellákat, a kísérleti területet 2 kg/ha diuron vegyszeres gyomirtószerrel kezeltük és az időjárás figyelembevételével a vízellátásról folyamatosan gondoskodtunk. A tenyészidő folyamán megfigyeltük az öntözött és öntözetlen növények fejlődését, mértük a terméshozamot. A kísérlet azt mutatta, hogy a vegyszeresen gyomirtott, folyamatos vízellátásban részesített növényeken az ágvégi hajtások hosszabbra nőttek és a korona belső részein kifejlődő rövid termőhajtások nagyobb számban jelentek meg. Az öntözés első évében a bogyók az öntözött fákon az aratás idején jelentkező magas hőmérséklet és szárazság ellenére is duzzadt, jó turgorállapotúak voltak. A tenyészidő végén felmértük a Verticillium gombabetegség által okozott károkat és megállapítottuk, hogy a kapált és öntözetlen területeken a fák 5%-a volt részben fertőzött, az öntözött és vegyszeresen gyomirtott terület fáinak csak 2%-án tapasztaltunk tracheomikózisos tüneteket. A következő évben tovább folytattuk a fentiek szerinti kezelést ill. a kontroll művelését. A folyamatos kísérletek igazolták a korábbi eredmények helytálló voltát azzal az eltéréssel, hogy a találmány szerinti táblákon a terméshozam 30-50 tömegűkai volt több, mint a hagyományos módon kezelt táblákon. 3 Más termőhelyen újabb kísérletet végeztünk mintegy 5 ha-os területen, ahol a folyamatos vízpótlást csepegtető öntözéssel végeztük és egy részen az öntözés mellett mechanikus gyomirtást, más részen vegyszeres gyomirtást végeztünk diuron tartalmú herbiciddel. A telepítés 4 m-es sorközű volt. Már a vegetációs időben szemmel is látható volt, hogy a mechanikai eszközökkel végzett gyomirtás után, noha a tárcsákra védőeszközök is fel voltak szerelve, a homoktövis fácskák gyökérzete megsérült, Verticülium fertőződés jelentkezett. Az öntözés kedvező hatása abban mutatkozott, hogy a növényeken több termőhajtás fejlődött, az ágvégi hajtások erőteljesek és hosszabbak voltak, mint az öntözetlen területen. A gyümölcsök fejlődésében is látható volt a különbség a vegetációs időben. A gyümölcs leszedése után megállapítottuk a Verticüliummal fertőzött növényegyedek számát. Az öntözött és vegyszeresen gyomirtott területen a fertőzött fák aránya 2,7%, az öntözött, kapált területeken 7,0%, az öntözetlen, kapált területen 7,1% volt. Az öntözetlen területrészen a Verticillium fertőzés tünetei előrehaladottabb állapotban voltak, több növényről teljesen lehullott a levél, a megfonnyadt bogyó; az öntözött részek fertőzött növényein csak a levélfonnyadás jelentkezett. A következő évben folytattuk a kísérletet az előző évben alkalmazott kezelés szerint, de a csepegtető öntözés kifolyó nyílásait a két fa közti részre raktuk át. A termés betakarításakor a gyümölcsöt egyrészt teljes egészében kézzel szedtük le, másrészt a törpe hajtásokat a raj tűk levő gyümölccsel együtt metszőollóval levágtuk és csak a hajtásvégekről szedtük a bogyókat kézzel. A hozameredmények azt mutatták, hogy a folyamatos vízellátásnak 50%-ot elérő terméshozam többlete volt. Ebben a terméshozamban az előző évben folytatott öntözésnek és hajtásválogatásnak, valamint a gyökérzetet kímélő vegyszeres gyomirtásnak az eredményei is kifejezésre jutottak. Erre utal az a megfigyelésünk, hogy az öntözésben részesített fák koronájának belső részein kifejlődött törpe termőhajtások levágásával 55- 65%-kal is több termést tudtunk leszüretelni, mint azokról a fákról, melyeket ilyen hajtásválogatásban nem részesítettünk. A kísérlet beigazolta, hogy az ágvégeken levő termés kézi szedésének a belső törpe termőhajtások levágásával való kombinálása a fa egészséges fejlődését, a terméshozam növekedését szolgálják, mivel erőteljes hajtásokfejlődnek a szellős, jól megvüágított koronán, az erős hajtások jól berakodnak termőrügyekkel, így a kellő válogatást is szolgáló belső hajtáseltávolítás egyben hajtásválogatás elősegíti a termést adó kétéves vesszők gyarapodását. A találmány előnye, alkalmazása révén a nagyüzemi homoktövis intenzív termesztése jövedelmezhetően megvalósítható, a termés nem szakaszosan, hanem állandóan kézbentartható, a fák erőteljes fejlődésűek, egészségesek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás homoktövis növényállomány intenzív 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
