202665. lajstromszámú szabadalom • Optikai információhordozó
1 HU 202 666 B 2 A találmány tárgya eljárás CD lejátszóba helyezett CD lemez tartalomjegyzékének tárolására olyan esetekben, amikor A tárolóhellyel rendelkező CD lejátszóban C felvételt tartalmazó CD lemez tartalomjegyzékét kell eltárolni, ahol C > A. A Funkschau 1986.07.18.keltű 15. számának 26-28. oldalain „Zusammenstellen eines CD-Programms” című cikk ismerteti, hogy egy CD lemezen milyen adatok vannak tárolva, és ezeket az adatokat egy CD lejátszó miként dolgozza fel. Minden lemez tartalmaz egy tartalomjegyzéket, amelyben azok az adatok vannak eltárolva, amelyek a lemezen felvett műsorszámok számáról, azok kezdési időpontjáról, valamint a lemez teljes játékidejéről adnak felvilágosítást. Az egyes műsorszámok általában zeneszámok, azonban lehetnek például prózai szövegek vagy különböző kulissza zajok, filmek vagy diafilmek hangosításához. Egy CD lemezen legfeljebb 99 műsorszám tárolható, mégis egy DC lemezen többnyire csak 10-20 különböző műsorszám található. Egy CD lemezen tárolt tartalomjegyzék adatformátuma a mellékelt 1. ábrán látható. Az első A0 blokkban az első zeneszám címe, a második A1 blokkban pedig az utolsó zeneszámé, és a harmadik A2 blokkban a CD lemez teljes játékideje van megadva. Az ezt követő Dl- Dn blokkokban az egyes n zeneszámok kezdési ideje van rögzítve, amelyek a CD lemezre fel vannak véve; az A0, Al, A2, Dl-Dn blokkok egy csoportba vannak összefoglalva, amelyben a CD lemez tartalomjegyzéke együttesen teljesen tárolva van. A teljes CD lemez tartalomjegyzékéhez rendelkezésre álló tárolóhely ezekkel az egymás után közvetlenül következő csoportokkal van feltöltve, így a CD lemez tartalomjegyzékének adatai többszörös redundanciával vannak tárolva. A CD lemez lejátszásakor a Dl-Dn kezdési időpontok, amelyek háromnál több zeneszám esetén a tartalomjegyzékben tárolt adatok legnagyobb részét kiteszik, az egyes zeneszámok kezdési idejének kiszámítására szolgálnak. Egy CD lemeznek CD lejátszóba történő behelyezése után a CD lejátszó tárolójába a tartalomjegyzék egyes címeit tárolják. A rendelkezésre álló tárolóhely többnyire valamennyi cím számára elegendő. Vannak azonban olyan CD lemezek, amelyeken több cím van, mint amennyi tárolóhely rendelkezésre áll a CD lejátszóban. Ha például a CD lejátszó tíz címet tud tárolni, és a behelyezett CD lemezen húsz cím van rögzítve, akkor megnő az egyes címek hozzáférési ideje. Ha például a CD lejátszó tárolójában az első tíz cím van tárolva, akkor ezeknek a címeknek a hozzáférési ideje jóllehet kicsi, a nem tárolt fennmaradó tíz cím hozzáférési ideje azonban aránytalanul nagy. A találmány elé célul tűztük ki tehát egy CD lejátszónál a hozzáférési idők csökkentését olyan esetekben, amikor egy CD lemezen több cím van rögzítve, mint amennyit a CD lejátszó tárolója tárolni tud. A kitűzött célt a találmány szerint úgy éljük el, hogy a CD tárolóját egy B tárolóhellyel rendelkező első részre és egy A-B tárolóhellyel rendelkező második részre osztjuk, továbbá a tároló első részében a tartalomjegyzék első B műsorát tároljuk sorrendben, a tároló második részében fennmaradó A-B tárolóhelyen pedig további műsoradatokat tárolunk oly módon, hogy az első B műsorcím sorrendjétől eltérő sorrendben folytatjuk a címek beírását. A találmány szerinti eljárásnál a tároló első részében nem tárolt maradék műsorcímeket célszerűen egyenletesen elosztjuk a tároló második részének A-B tárolóhelyén úgy, hogy csak minden (C-B)/(A-B)-ik műsor címét tároljuk el, ahol a (C-B)/(A-B) hányadosnak csak a kerekített értékét vesszük figyelembe. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös változatánál a tároló első részében nem tárolt maradék C-B műsorcím közül az A-B leghosszabb műsorcímet tároljuk el a tároló második részében csökkenő sorrendben, kezdve a leghosszabb műsorcímmel. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös változatánál a tároló első részében nem tárolt maradék C-B műsorcím közül a (C-B)/2 leghosszabb műsorcímet és a közvetlen ezután következő műsorcímet tároljuk el a tároló második részében csökkenő sorrendben, kezdve a leghosszabb műsorcímmel. A találmány szerinti eljárás megvalósítható úgy is, hogy a tároló első részében nem tárolt maradék C-B műsorcím közül az A-B leghosszabb műsorcím után közvetlen következő A-B műsorcímet tároljuk el a tároló második részében csökkenő sorrendben, kezdve a leghosszabb műsorcímet követő műsorcímmel. A tároló első és második részre való felosztását az A tárolóhelyek és a behelyezett CD lemezen rögzített C műsorcím számának függvényében automatikusan végezzük, és a beosztást meghatározó B paramétert B = =2A - C + 1 képlettel számítjuk ki. A rajzokon a 2. és 3. ábrák egy első kiviteli példát mutatnak, a 4. ábra egy második kiviteli példát szemléltet és az 5. ábra a találmány egy harmadik változatát mutatja be. A találmány szerinti eljárás megvalósítását részletesebben tehát a 2-5. ábrák alapján ismertetjük. A 2. ábrán bemutatott első kiviteli alaknál a CD lejátszó S tárolója például A = 20 tárolóhellyel rendelkezik, a behelyezett CD lemezen azonban C = 30 műsorcím van rögzítve. Az S tároló ekkor B tárolóhelyű első TI részre és A-B tárolóhelyű második T2 részre van felosztva. A B tárolóhelyet például 10-re választjuk, így az első és második TI és T2 részben tíz-tíz tárolóhely áll rendelkezésre. így tehát az első TI részbe a CD lemez első 1-10 címét tároljuk. A fennmaradó húsz címből a második T2 részbe csak (C-B)/(A-B) = (30-10)/(20- -10) = 2-ik címet tároljuk sorrendben. Ily módon a második T2 rész tárolóhelyein sorrendben a 12., 14., 16., ...30. műsorcím található. Mivel a tárolásnak ezen módja szerint a 11...30. műsorcímek hozzáférési ideje csak kismértékben nő meg, valamennyi cím hozzáférési ideje hozzávetőlegesen azonos. A címek egy részének nagyon rövid a hozzáférési ideje, míg a maradék címek nagyon nagy hozzáférési ideje ily módon nem jelentkezik. Ha például A = 20, C = 27 és B-t 16-ra választjuk, akkor minden (27-16)/(20-16) = 11/4 = 2,75-ik címet kellene tárolni. Ilyen esetekben a hányadost 3-ra kerekítjük, így a második T2 részben A-B = 20-16 = 4 tárolóhelyen a 19., 22., 25., 27. cím van tárolva, míg az első TI részben sorrendben az 1-16. cím van tárolva. A 3. ábrán látható a tárolóhelyek kiosztása. A második kiviteli alaknál, amelyet a 4. ábrán láthatunk, az S tároló szintén A = 20 tárolóhellyel rendelkezik, amelyben B = 10 tárolóhely az első TI résznek, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
