202659. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés számítógépek, vagy programok vizsgálatához használható címtartománybeli törésponti-, vagy indítójelek valósidejű képzésére
3 HU 202 659 B 4 mok műszeres vizsgálata esetén olyan mérőeszköz alkalmazásával, amely csak a hozzáférési címek figyelése alapján tudja az utasítás-végrehajtások kezdetét jelezni vagy regisztrálni, hibás jelzéseket, vagy eredményeket is lehet kapni. Ez abból a működési mechanizmusból következik, hogy a központi egység utasítás-hozzáférést végrehajtó része folyamatosan tölti cím szerint egymásután beolvasott utasításokkal az utasítássorozat-tárolót, azaz előolvassa az utasításokat, de egy vezérlésátadó utasítás végrehajtása után ki kell ürítenie azt, hogy a vezérlésátadó utasítás által meghatározott új utasításcímről kezdhesse az előolvasást, vagyis az utasítássorozat-tároló újratöltését Ezért ha a feltételként megadott címen vagy címtartományban lévő utasítást vezérlésátadó utasítás előz meg, akkor lehetséges, hogy az utasítás az előolvasási mechanizmus miatt ugyan beolvasásra kerül, de végrehajtásra már nem, és így a mérőeszköz hibás jelzést ad. A címfigyelési módszerek között leírt „software töréspont” ugyan természetes módon oldja meg éppen a fentebb leírt problémát, mert a fölöslegesen előolvasott törésponti utasítás is törlődik az utasítássorozat-tároló ürítésekor, de a többi hátránya azért megmarad. A leírt címfigyelő kapcsolási elrendezéseket tartalmazó mérőeszközök alkalmazása esetén a természetes megoldás az lenne, hogy a mérőeszköz ne csak hozzáféréskor, a címtartományban figyelje az utasítás-végrehajtás folyamatát, hanem az utasítássorozat-tároló működési tartományában is, és csak akkor adjon jelzést, ha az utasítás keresztül jutva az utasítássorozat-tárolón ténylegesen végrehajtásra kerül. Ezt a megoldást a gyakorlatban általában azért nem lehet alkalmazni, mert az utasítássorozat-tároló a központi egység integrált részét képezi technológiai értelemben is, és ezért fizikailag nincs lehetőség az utasítássorozat-tároló összes jellemző pontjának és a mérőeszköznek az összekapcsolására. Esetenként mégis alkalmazható akkor, ha a központi egységest előállító cég rendelkezik a központi egység olyan, direkt mérési célokra készített változatával is, amelyen az utasítássorozat-tároló működését jellemző mérőpontok hozzáférhetők, de az ilyen központi egységek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Egyes újabb központi egységek utasítássorozat-tárolóját már éppen tesztelhclőségi szempontok miatt ideiglenesen kiiktathatóra készítik, de ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a kikapcsolt állapotban végzett mérés nem felel meg minden tekintetben az üzemi állapotban végzettnek, különösen akkor nem, ha valósidejű feladatokat végrehajtó programok vizsgálata folyik. összefoglalva a számítógépek, azok központi vagy részegységeinek vagy programjaik vizsgálatának alapvető részét képező címtartománybeli mérések módszereiről leírtakat, amelyek alapján meghatározható, hogy a tesztprogram vagy a vizsgált program elkezd-e végrehajtani, vagy végrehajtott-e egy adott címen vagy címtartományban tárolt utasítást vagy utasítássorozatot, illetve, hogy a tesztprogram, vagy a vizsgált program hozzáfért-e egy adott címen vagy címtartományban tárolt adatokhoz, megállapítható, hogy az ismertetett módszerek közül nem választható ki egy olyan, amely egyetemleges, egyszerű és gazdaságos megoldást kínálna az összes felvetett problémára. A fenti megállapítást alátámasztó aktuális példaként az ismertetett módszereknek a napjainkban leginkább elterjedt IBM kompatibilis személyi számítógépek vagy programjainak vizsgálatára való alkalmazhatóságát lehet felhozni:- A vizsgált programok egy része csak olvasható memóriában helyezkedik el, tehát software töréspont nem mindig alkalmazható (pl. ROM-BIOS).- Minden igényt, azaz teljes címátfogást, tetszőleges határú címfeltétel kijelölhetőséget és valósidejű jelleget egyszerre kielégítő komparátoros címfigyelő törésponti egység nem valósítható meg célszerűen az ilyen kategóriájú számítógépekre jellemző kiegészítő egységek méreteit, árait és a rendelkezésre álló alkatrészek paramétereit figyelembe véve.- Ezen számítógépek címtartománya minimálisan 1 Megabyte, ami ténylegesen ki is van használva, tehát a legújabb statikus memória áramkörökkel működő címfigyelő egységek szintén csak korlátozva alkalmazhatók bennük ezen áramkörök méretparamétereit és magas áraikat figyelembe véve.- Ezen számítógépek központi egységei mind rendelkeznek állandóan működő utasításelőolvasási mechanizmussal, tehát az utasítás-végrehajtás kezdetének pontos jelzése sem valósítható meg minden esetben. Jelen találmány kialakulásának indítéka az volt, hogy felhasználásával olyan, a felsorolt hátrányoktól mentes mérési módszert alkalmazó, gazdaságos, kisméretű mérőeszköz legyen kialakítható, amellyel bármilyen számítógép, annak központi vagy részegysége, vagy programjának címtartománybeli, előolvasási hibától is mentes figyelésére alkalmazható, valósidejű törésponti vagy indítójelképző egység legyen megvalósítható. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés azon a két felismerésen alapszik, hogy:- dinamikus memória áramköröket is lehet alkalmazni címfigyelő és címfeltétel tároló elemként, a törésponti- vagy indítójelképző egységekben;- ha egy címtartománybeli törésponti- vagy indítójel képző egység az utasítássorozat-tároló működését szimuláló részegységgel lenne kiegészítve, akkor az utasítássorozat-tároló összes jellemző paraméterének közvetlen mérése nélkül is képes lehet az utasítás-végrehajtás kezdetének pontos, hibátlan jelzésére vagy regisztrálására. Az első felismerés kapcsán még azt meg kell említeni, hogy a dinamikus memória áramkörök alkalmazása címfigyelő törésponti- vagy indítójelképző egységekben nem magától értetődő helyettesítést jelent azokon az áramköri pontokon, ahol eddig statikus memória áramkörök voltak használatban, mert a dinamikus memória áramkörök működése és vezérlés igénye az alábbiak szerint lényegesen eltér a statikus memória áramkörökétől, mert:- kétfázisú, multiplexeit címzést, és- többfázisú vezérlőjeleket (RAS/CAS) igényelnek,- a hozzáférési ciklusok közé bizonyos időnként úgynevezett frissítési ciklusokat kell beiktatni, a dinamikus működés fenntartása végett. A különféle dinamikus memória áramkörök működésének tömik-, pontos leírása található például a NEC cég 1987-es Memory Products Data Book című katalógusának megfelelő fejezetében. A dinamikus memóriák működési módjaira és jellemzőire vonatkozó további utalások is a nevezett katalógus alapján történnek. Az első felismerés nagyrészt az újabb dinamikus 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3