202658. lajstromszámú szabadalom • Mérőátalakító elrendezés gép(ek) távolság érzékelésével történő vezérlésére, különösen számítógépes menüválasztásra

1 HU 202 658 A 2 lemzője, hogy a kéznek minden esetben a kezelő testé­től függetlenül elhelyezett tárgyon: billentyűzeten, joysticken, mouse-on, tapintó képernyőn stb. kell ma­nipulálni. Ebből következik, hogy a kezelő testhelyzete függ a kezelendő eszköz elhelyezésétől. Erre mondjuk, hogy a menüválasztó nem helyzetfüggetlen. Ennek elhárításá­ra irányuló szükséglet és törekvés azonban fennáll, ezt mutatja egyes új termékek sikere: vezeték nélküli kap­csolat a billentyűzet és a vezérelt gép között, számító­gépek kicsi, tömör, joystickkel egybeépített, könnyen áthelyezhető konstrukciója, a mouse függetlenülése a vezérelt gép helyzetétől (korábban a beépített pozicio­náló gömb látott el hozzá hasonló funkciót), és az a törekvés, hogy ahol technikai lehetőség létezik, min­den személyes használatú eszköznek használatba kerül a hordozható, „táska”, „zseb” változata (lásd éppen a számítógép vagy a kalkulátor fejlődését). A helyzetfüg­getlenség megvalósítására számítógépvezérlő eszköz esetében az irodalomban fellelhető legtökéletesebb példa James D. Foley cikkében található, amely az emberi kéz „pontosságát, érzékenységét és mozgé­konyságát” teljes mértékben utánozni kívánja az általa fejlesztett ember-gép kapcsolattartó eszközzel: egy kesztyűvel, amelybe különböző érzékelők vannak bele­­varrva, hogy a számítógéppel megvalósított sokvezeté­kes kapcsolat révén a mért jelek adataiból a számítógép memóriájában rekonstruálhassa a kéz mechanikai mo­delljét és mozgásait. Ez az eszköz hatalmas tömegű mechanikai mérési adatból a számítógép programrend­szerének felismerő algoritmusaival választja ki a keze­lő által kiválasztott vezérlési műveletet (J. D. Foley: A felhasználó kapcsolata a korszerű számítógéppel. Tu­domány, a Scientific American magyar kiadása: 1987/12 pp.51,.,56). A Foley-cikkben leírt kesztyű a helyzetfuggetlenség mellett egy másik szempontból is úttörő jelentőségű: úgy valósítja meg a helyzetfüggetlenséget, hogy az egyik kéz használata elegendő a kezelő munkájához. Más helyzetfüggetlen eszközök: pl. zsebkalkulátor, tv­­készülék infra távvezérlő csak úgy helyzetfüggetlenek, hogy mindkét kéz az adott eszközzel van elfoglalva. Az adatkesztyű tervezőinek érdeme az a felismerés, hogy a helyzetfüggetlenség leginkább úgy biztosítható, ha a vezérlést közvetlenül a kéz mozgatásával kapcso­latos, a kézre szerelt érzékelő végzi oly módon, hogy a mozgatással biztosított változás adatait közvetíti a gép­hez, pl. robothoz vagy számítógéphez. Ilyen módon akár a tér három dimenziója irányában végzett vezérlő mozgás is elképzelhető. Az adatkesztyű hátránya, hogy a kéz olyan tulajdon­ságait használja fel, amelyek csak rendkívül bonyolult módon érzékelhetők és képezhetők le, ezért egysze­rűbb vezérlő mozgások közvetítéséhez alkalmazása gazdaságtalan. Az ismert menüválasztó eszközök legáltalánosabb közös hátránya, hogy a helyzetfüggetlenség és egyke­­zesség együtt nem jellemzi őket. Kivétel ez alól az említett Foley-cikkbeli példa. Ennek viszont hátránya, hogy „túllő a célon". Magára az eszközre nem jellem­zőek a menüválasztás fent említett ismérvei: kevés számú lehetséges művelet közötti választás és a menü eleve ismert vagy bemutatott volta. Rendszerben alkalmazva ugyan használható menüvá­lasztóként is, azonban a kézről levett hatalmas mennyisé­gű mérési adat továbbítása és felismerési algoritmussal való feldolgozása menüválasztás céljából az optimálistól igen távoli műszaki megoldás. A cikkben nincsenek meg­fogalmazva célként és alkalmazási lehetőségként az egy­­kezes helyzetfüggetlen menü választó - aminek a jelen ta­lálmányt elneveztük - ismérvei. Indokolt célkitűzés ezért az ember és a gép kapcso­latában a gép vezérléséhez olyan eszköz készítése, amely a fent leírt elveket - melyek maradéktalan, a menüválasztás szempontjából optimálisnak szánt meg­valósítása a technika mai állása szerint az eddig elmon­dottak alapján még nem történt meg - messzemenően megvalósítani törekszik, azaz:- kevés számú lehetséges (esetünkben ez korláto­zott számot, áttekinthető mennyiségű lehetőséget jelent) művelet közötti választásra szolgál,- a menü eleve ismert, vagy bemutatható lehet,- a kezelő testhelyzete független más őtőle függet­len tárgy(ak) helyzetétől,- az eszközök használata csak egy kezet köt le. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kéz igen egyszerű tulajdonságának, az ujjhegyek távol­ságának változtatása, egymáshoz képesti közelítésük és távolításuk távolságérzékelők segítségével villamos jellé alakítva a tér egyetlen dimenziója mentén végzett vezérlésre alkalmas, tehát egyszerűbb vezérlő mozgás­nál, mint a menüválasztás, vagy más hasonló egyszerű kézmozgás, gazdaságosan alkalmazható. A találmány szempontjából a mérés elve lényegte­len. A legegyszerűbb hagyományos eljárástól az elekt­ronikai ipar legmodernebb alkatrészgyártmányainak alkalmazásáig sok minden szóba jöhet, olyanok is, amelyek nem feltétlenül találmány értékűek. Ennek szemléltetésére álljon itt a távolsághoz használt mérő­átalakítók néhány ismert elve:- csúszóérintkezős potenciométer,- kapacitív mérőátalakító,- optikai mérőátalakító,- induktív mérőátalakító,- mágneses (magnetorezisztív) átalakító. A találmánynak az a lényege, hogy az érzékelők a gép(ek) kezelőjének az ujjaira, előnyösen az ujjhegyei­re erősíthető, az ujjhegyek egymáshoz képesti közelíté­sével, illetve egymástól való távolításával vezérelhető távolságérzékelők. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük:- az 1. ábrán a találmány szerinti mérőérzékelő elrendezés egy kiviteli példáját szemléltetjük ujj­hegyre szerelt ultrahangos érzékelők esetén;- a 2. ábra ugyanezen kiviteli példa egy ultrahangos érzékelőjének fölépítését ábrázolja metszetben;- a 3. ábrán az elektronikus jelfeldolgozó egység elvi kapcsolását mutatjuk be; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents