202651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés halogének ultramikro- és nyommennyiségeinek, különösen vízminták szerves halogéntartalmának meghatározására

1 HU 202 651 B 2 A találmány tárgya eljárás halogének (klór, bróm, jód) ultramikro- és nyommenyiségeinek, különösen vízmin­ták szerves halogéntartalmának meghatározására, a mintából önmagában ismert módon nyert és vivőgázba juttatott halogén(ek)nek és/vagy hidrogén-haloge­­nid(ek)nek a halogént hidrogén-halogeniddé konvertáló abszorbens filmbe juttatása, majd a film halogéntartal­mának mikrodetektorral, előnyösen mikroelektrolitikus konduktometriás cellával történő mérése útján. A talál­mány tárgya továbbá berendezés a fenti eljárás fogana­tosítására. A modem technológiai folyamatok kiindulási, köz­benső- és segédanyagainak, illetve végtermékeinek mi­nőségi követelményei, a nagytisztaságú anyagok minő­ségvizsgálata, a környezet- és egészségvédelmi előírá­sok szigorításával kötelezően előírt ellenőrző vizsgála­tok, különösen az ivóvíz és annak nyersanyagául szol­gáló vízkészletek, továbbá számos munkahely levegő­­minőségének folyamatos ellenőrzése szükségessé teszik halogének, elsősorban szerves klór és bróm ultramikro- és nyommennyiségeinek meghatározására kidolgozott módszerek korszerűsítését, illetve új megoldások kidol­gozását Tekintettel a növekvő követelményekre, azaz nagypontosságú és érzékenységű, jól reprodukálható, gyors, automatizált vagy automatizálható, általánosan alkalmazható, környezetkímélő, olcsó és egyszerű eljá­rások iránti igényekre kívánatos, hogy a módszerek, illetve a halogén nyomanalízis folyamata, nevezetesen a minta halogéntartalmának analitikai szempontból elő­nyös közeggé vagy közegbe történő konverziója és az ezt követő detektálás az előbbi igényeket kielégítse. A részlépéseiket tekintve szükségszerűen eltérő, ismert megoldásokra jellemző, hogy a minta halogéntartalmá­nak meghatározása hidrogén-halogeniddé, illetve halo­­genidionná történő konverzión és az utóbbiak spektro­fotometriás, potenciometriás, coulometriás és konduk­tometriás detektálásán alapszik. Ezek közül a potencio­metriás és a spektrofotometriás detektálás alkalmazása munka- és időigényessége miatt visszaszorult, így a halogén- nyomanalízisben elsősorban a coulometriás és a konduktometriás módszerek honosodtak meg. A halogének (klór, bróm, jód) ultramikro- és nyom­mennyiségeinek, különösen vízminták szerves halogén­tartalmának meghatározásával foglalkozó szakiro­dalomból a technika mai állását ismertető példaként említjük I. M. Muten szerzőnek az International Labma­­te folyóiratban (1987. 12. kötet), J. Schaefer szerzőnek az International Laboratory folyóiratban (1989. 19. kö­tet) megjelent dolgozatait. Ezek szerint a konduktomet­riás mérőberendezések lényegüket tekintve folyadék­kromatográfiás berendezések, amelyeknek eluens olda­tot szállító pumpára csatlakozó, ioncserélő gyantát tar­talmazó, ún. elválasztó kolonnája van, és az elválasztó kolonnához konduktometriás cellája kapcsolódik. Hasonló célú megoldásokat ismertetnek R. C. Dress­man szerzőnek a J. Amer. Water Works Áss. folyóiratban (1983. 75. kötet), M. C. Van Grondelle szerzőnek az Analytica Chimica Acta folyóiratban (1980.116. kötet) és W. Ladrach szerzőnek az Analytica Chimica Acta folyóiratban (1970. 50. kötet) megjelent dolgozatai, to­vábbá a „Standard methods for the examination of water and waste-water” c. kézikönyv 1985-ben kiadott 16. kiadása is. Ezek szerint a coulometriás mérőberendezéseknek -80 *C-ra hűtött csapdára és/vagy 80%-os kénsavat tar­talmazó dehidratáló adszorberre csatlakozó, 70%-os ecetsavat tartalmazó cellája van. A cella érzékelő és referencia elektródjai, illetve generátor anódja és gene­rátor katódja mikrocoulométerre vannak kapcsolva. A cellában elhelyezett több cm3-nyi savas oldatot mág­neses keverő segítségével kevertetik. Mint megoldásunkhoz legközelebb álló eljárást em­lítjük meg a DE 2,934,561 (NSZK) közzétételi irattal ismertetett eljárást, amely szerint a szerves halogéntar­talmú vegyületeket aktív szénen abszorbeálják, majd kétlépéses pirolízissel ionokká alakítják, és coulometri­­ásan ezüstionnal titrálják azokat Az ismert eljárások és a foganatosításaikra kidolgo­zott berendezések lényeges hátrányai a következük: 1. A coulometriás mérés nagy mennyiségű, korrózív és egészségkárosító hatású abszorbens oldatot igényel, a berendezéshez bonyolult elektródrendszer és cella szükséges, az elektródokat gyakran kell tisztítani, a detektor vízgőzérzékeny, és a vivőgázt, illetve a min­ta halogéntartalmát ellenőrzött módon kell a detek­torba juttatni. 2. A kromatográfiás gyakorlatból ismert mikroelektro­litikus cellával történő mérés csak az analizálandó anyagminta kromatográfiás koncentrálása, vagy a már konvertált mintából képződött halogenidionok ionkromatográfiás elválasztása révén képes nagy koncentrációgradiensek és/vagy kis hordozótérfoga­tok előállítására, illetve a cella vezetőképesség-válto­­zással kapcsolatos érzékenységének kihasználására. 3. A konduktometriás cella alkalmazásakor a mintából keletkező és a mérést zavaró komponensek kémiai elválasztása és/vagy tűzveszélyes szerves abszorbensoldatok használata, illetve ionkroma­­tográf üzemeltetése is szükséges. 4. A konduktometriás mérés reduktív pirolízisnél tűz­és robbanásveszélyes hidrogéngáz használatát igény­li. 5. Az eljárások és berendezések alkalmatlanok vízmin­ták illékony szerves halogén- és széntartalmának szi­multán, illetve a halogén(ek) totál és radioaktív par­ciális mennyiségének egy mintából történő konsze­kutív mérésére. A találmány célja olyan eljárás és berendezés bizto­sítása, amely az ismert megoldások hátrányainak kikü­szöbölésével lehetővé teszi halogének (klór, bróm, jód) ultramikro- és nyommennyiségeinek, különösen víz­minták szerves halogéntartalmának nagy pontosságú és érzékenységű, jól reprodukálható, költséget és környe­zetet kímélő, gyors, vízminták illékony szerves halogén­tartalmának (VOX) és illékony szerves széntartalmának (VOC) szimultán, illetve a halogén(ek) totál és radioak­tív parciális mennyiségének egy mintából történő kon­szekutív mérését is biztosító, adott esetben manuális beavatkozástól mentes, automatikus meghatározását. Találmányunk az alábbi felismerésekre épül: 1. Halogén(ek) és/vagy hidrogén-halogenid(ek) ultra­mikro- és nyommennyiségei hidrazinsó(k), előnyö­sen hidrazin-monoklorid és/vagy monobromid híg, előnyösen 100 mg1 koncentrációnál hígabb vizes oldatával, kapilláris cső, előnyösen 100 cm-nél rövi­­debb és 2 mm-nél kisebb belső átmérőjű rozsdamen­tes acél kapilláris cső belső falán létrehozott abszor­bens filmben a halogén(eke)t és/vagy hidrogén-halo­­genid(ek)et hordozó gázáramból hidrogén-halogenid formájában kvantitatíve visszatartható, és a mintából 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents