202614. lajstromszámú szabadalom • Kézi falazó- és födémelem, valamint bentmaradó koszorúzsaluzó elem
5 HU 202 614 B 6 csökkenés, illetve bővülés) mértéke 1-1 mm lehet, mégpedig a hornyok és fészkek minden oldalán, illetve a csapok kerülete mentén körben. A 20 elemek egymásra helyezésekor az alsó hengeres 5 csapok a felső oldalon lévő, négy-négy 3 csappal körülvett 4 fészkekbe illeszkednek, és az egymáson lévő elemek között eiőtani szempontból kifogástalan száraz kapcsolat jön létre. Az egy-egy sorba kerülő szomszédos 20 elemek illeszkedését a 7. ábrával szemléltettük. Az egymás fölé kerülő sorokban természetesen a téglakötés szabályait célszerű a fal építésekor alkalmazni. A kezdő sor elemenként egyébként vízszintesen félbevágott mI/2 magasságú (1- az 1. ábrát is) 20a elemeket célszerű alkalmazni, amelyeket a 9 alapozásra sima felületükkel - habarcsréteg közbeiktatásával - helyezünk el; a második sor elemei így hengeres 5 csapjaikkal a legalsó elemsor 4 fészkeibe illeszkednek, vagyis az első és második elemsor között már száraz kapcsolat van. A kcttéfűrészelt elemek megmaradt (5 hengeres csapokkal rendelkező) részét - amint látni fogjuk - a nyílászáró szerkezetek nyílásainak parapetlezárására használhatjuk fel. (Az első sor mm magasságú elemeiként természetesen előregyártott célelemeket is alkalmazhatunk.) A kezdő sor (7. ábra) elhelyezése után - mint említettük - az elemeket kötésbe rakva készül a szerkezeti fal, amelynek sarokkialakítási módját a 8. ábra szemlélteti. Célszerű két sarokkal indulni, ebben az esetben legfeljebb két közbenső elem faragása válik szükségessé. A nyílászárók helye kihagyható, azok utólagosan is beépíthetők. Kávás kialakítás ajánlatos. A 9. ábrán egy, a találmány szerinti elemekből készült főfalra keresztirányú II közbenső szerkezeti fal csatlakoztatási módja látható. E szerint az I főfalban például minden negyedik sorban két szomszédos elemet 1 száraikkal ütköztetve illesztünk egymás mellé, miáltal a határolt tér felé néző 10 fészek jön létre, amelynek b szélessége azonos a 2 borda szélességével. A II. közbenső keresztfái indításához ugyancsak minden negyedik sorban egy-egy olyan 20’ elemet illesztünk, amelynek az egyik 1 szára le van fűrészelve; ennek az elemnek a megmaradt 1 szára nyúlik az I főfallal határolt tér belseje felé, a 2 bordája pedig a 10 fészekbe illeszkedik. Ehhez a 20’ elemhez azután a többi - teljes - 20 elem már leírt módon csatlakozik. Ezek a 20’ elemek a II. keresztfái az 1 szélső falba teljes biztonsággal bekötik. A belmagasság elérése után a 6. ábrán látható, egészében 11 hivatkozási számmal jelölt koszorúzsaluzó elemekkel zárjuk le felül a 21 felmenő falat. (10. ábra) Ennek a 11 koszorúzsaluzó elemnek egymásra merőleges 12, 13 szárai vannak, és a 13 szár alsó felülete ugyanolyan alakú, méretű és kiosztású hengeres 5 csapokkal és 8 bordákkal van ellátva, mint az 1-4. ábrákon látható 20 elem alsó felülete. A 11 elem 12 szárának mindkét lapja sima. All elem b szélessége és a hoszszúsága azonos lehet az 1-4. ábra szerinti 20 elemek b szélességével és a hosszúságával, vagyis az y hosszanti geometriai csap tengelyek is egymástól d távolságra vannak, ahol d = ^b. A következő lépésben - ugyancsak a találmány szerinti 20 elemek felhasználásával - készítjük el a 22 födémet. (Nem ábrázolt) alátámasztó állványt készítünk, amelyen elhelyezzük a födémkészítéshez alkalmazott 20 elemeket Ezek az elemek - amint az 5. ábrán látható - az 1-4. ábra szerinti 20 elemektől csak abban térnek el, hogy bebetonozott egy vagy több U-alakú 23 betonacél-betétet tartalmaz, amely az elem testébe be van betonozva, de 23a szárai - a végükön 24 kampóval ellátva - a 20 elem két 1 szárából azok felületére merőlegesen, az elemből (a 20 elem beépített helyzetében) felfelé kinyúlnak, és a 2 bordával párhuzamosan, annak oldalfelületeitől / távközzel húzódnak, és az elem felületétől k magasságra kinyúlnak. Ahol a 23 betét 23a szárai a 20 elem felületéből kilépnek; ez utóbbiban csésze alakú 27 merevítőelemek vannak bebetonozva. A 22 födémet (11. ábra) a 20 elemekből úgy építjük meg, hogy azok 5 csapokkal, illetve 4 fészekkel rendelkező felületei nem alul, illetve felül (1-4. ábrák), hanem oldalt, két átellenes függőleges síkban helyezkednek el, vagyis a 20 elemek egymás mellé helyezésekor mindig az egyik 20 elem csapjai a másik 20 elem 4 fészkeibe illeszkednek oldalról. All. ábrán látható módon két-két 20 elemsor között hosszirányú, felül nyitott 26 üregek, a 21 koszorúzsaluzó elemsorok és a legszélső 20 elemsorok között pedig ugyancsak hosszirányú, felül nyitott 25 üregek alakulnak ki, amelyekbe az 5. ábrán látható 23a bclonacélbetél-szárak belenyúlnak. A 25,26 üregekben (nem ábrázolt) gerendavasszerelést helyezünk el, amelyek kapcsolatba kerülnek a 23a szárakkal, úgy hogy a 25,26 üregek monolitbctonnal való kitöltése és a beton megszilárdulása után statikailag együttdolgozó kapcsolat létesül a 20 elemek, illetve 11 koszorúzsaluzó elemek és gerendák között, az előbbiek nyilvánvalóan az utóbbiak bentmaradó zsaluzatát is alkotják. Többszintes épület kivitelezése esetén a fent részletezett műveleteket minden szinten értelemszerűen végrehajtjuk. A 26 nyílászárók elhelyezése a 21 falakban a 12. ábra szerinti módon történhet; a kávában 28 segédelem elhelyezése révén illesztjük a nyílászárót. A 20 elemek, illetve a 11 koszorúzsaluzó elemek gyakorlatilag bárhol vághatok, célszerű azonban ha a vágás mindig az egyvonalba eső 8 hornyok (1-4. ábrák) tengelyében történik. A 13. és 14. ábrákon azt érzékeltettük, hogy a 20 elemek tárolása és szállítása a 30 raklapon hézagmentesen, tehát optimális hatékonysággal megoldható. A találmány előnye, hogy gyakorlatilag egyetlen fajta elemmel teszi lehetővé falak és födémek hőszigetelő kivitelben, közbenső habarcsrétegek alkalmazása nélkül történő építését, és egy járulékos bentmaradó koszorúzsaluzó elemmel a koszorúk építése zsaluzat nélkül is megoldható. A födém sem igényel zsaluzást, mert az elemek a monolit vasbeton födémgerendák bentmaradó zsaluzataként szolgálnak. Az elemek variabilitása igen magasfokú, valamennyi sarokkiképzés és közbenső tartófalkapcsolat kialakítására lehetőséget nyújt, és az elemek faragására gyakorlatilag nem került sor, vagy csak minimális mértékben van rá szükség. A falszerkezet állékonysága és megkívánt hőszigetelő képessége a csupán száraz kapcsolatok révén is tökéletesen biztosítva van. A födémépítésben előirányzott elemek ugyanbban a sablonban gyárthatók, amelyben a falelemek, hiszen ezektől csak a kinyúló vasbetétek tekintetében térnek el. A találmány szerinti elemek alkalmazási lehetősége igen széles körű: külső szerkezeti falak és belső szerkezeti falak egyaránt építhetők belőlük, de 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
