202606. lajstromszámú szabadalom • Létesítmény víz, különösen szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére
5 HU 202 606 B 6 kényszerkapcsolattal - működésbe hozza az - önmagában egyébként ismert - 5 vízsugárszivattyút is, amelynek a vákuumterébe torkollik a 9 szivomya legmagasabban lévő helyéről, célszerűen az 1 gyűjtő-nyomóaknánál lévő könyöktartományból kivezetett 8 szívócső. Az 5 vízsugárszivattyúval ily módon a 9 szivornyá(k)ban előidézett szívás, és az automatikusan bekövetkező vákuum hatására a 2 gyűjtőaknádból megindul a szennyvízszállítás a 9 szivomyá(ko)n keresztül az 1 gyűjtő-nyomóakná(k)ba, ahonnan közben a 12 szi vatytyú(k) a 15 bekötő-nyomóvezetéke(ke)n át a 8 fő-nyomóvezetékbe továbbítják a szennyvizet, ahol az atmoszférikust meghaladó nyomás uralkodik. Innen a szennyvíz visszaáramlását az 1 gyűjtő-nyomóaknába a 6 zárószelep, illetve a 6a torlócsappantyú (2. ábra) gátolja meg. A 13 vezérlőszelep működése úgy állítható be, hogy amikor a 9 szivomyá(ko)n át megindul a vízszállítás, az 5 vízsugárszivattyú kikapcsoljon, miáltal a 12 szivattyúnál fellépő - egyébként nem jelentős - hatásfokcsökkenés, ami a vízsugárszivattyú üzemeltetésének a következménye, kiküszöbölhető. A 13 vezérlőszelep működése tetszőleges időtartamra állítható be, és a szivomyarcndszer teljesítőképességéhez igazítható. A 2-4. ábrákon a 9 szivomyákban szállított szennyvíz áramlásirányát c nyíllal, a 2. ábrán a nyomás alatt a 15 bekötő-nyomóvezetékben és a 7 fő-nyomóvezetékben áramló szennyvíz mozgásirányát pedig d, illetve e nyíllal érzékeltettük. A 4. ábrán az/nyilacskák jelölik a szennyvíznek a 9 szivomáyba jutását, az 5. ábrán pedig a g nyilak érzékeltetik a szennyvíz kilépését a 9 szivornyából a gyűjtő-nyomóaknába. A 12 szivattyú az 5. ábrán bejelölt h nyilaknak megfelelően szívja be a szennyvizet, az 5 szivattyúból vissza az aknatérbe kilépő erős, intenzív vízsugár irányát bedig az i nyíl érzékelteti. Az 5 vízsugárszivattyúból kilépő erős vízsugár kedvező járulékos hatása a vákuum létrehozása mellett az aknában lévő szennyvíz homogenizálása, ami annál is inkább kedvező, mert a vízsugárszivattyú üzemeltetéséhez előnyös a szennyvíz homogenizálása. Amint a 2. ábrán jól látható, az 5 vízsugárszivattyúnak a vizet kilövelő nyílása az 1 gyűjtő-nyomóaknában kialakulható maximális vízszint felett van. A minimális vízszint előnyösen a 2 gyűjtőaknák és 4 gravitációs vezetékek folyásfenék-szintje alatt van. A 12 szivattyú tehát vízszintről van vezérelve, így a teljes szennyvízgyűjtő és szennyvízelvezető létesítmény és annak minden berendezése automatikusan üzemel. Ahogy 12 szivattyú az 1 gyűjtő-nyomóaknából a szennyvizet eltávolítja, annak szintje az aknában csökken, így a 9 szivomya üzembe helyezéséhez szükséges, a felső és alsó határ-vízszintértékek közötti nyomáskülönbség igen kedvezően biztosítható. Amikor az 1 gyűjtő-nyomóaknában a süllyedő vízszint eléri a 3. és 5. ábrán látható alsó 14b vízszintérzékelőt, a 12 szivattyú kikapcsol, és mindaddig áll, amíg az érkező szennyvizek ismét fel nem töltik az aknateret a felső 14a vízszintérzékelőig. Ekkor a fent leírt folyamatok automatikusan ismétlődnek. Magától értetődő, hogy az 1. ábra szerinti rendszer 1 gyűjtő-nyomóaknái egymástól teljesen függetlenül üzemelnek, és olyan időközönként lépnek működésbe, amilyen ütemben a hozzájuk tartozó F szennyvízkibocsátó objektumokban a szennyvíz keletkezik. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a vízösszegyűjtést és vízelvezetést szolgáló vezetékek és aknák építése túlnyomórészt egyszerű műveletekkel végrehajthatók, csak kis terepszint mélységet igényelnek, és egyszerű a létesítmény részegységeinek a szerkezeti kapcsolata is. A létesítmény kivitelezéséhez nincs szükség költséges és élőmunka-igényes mélyépítési munkák végrehajtásához, és a teljes vízelvezetői rendszer építése túlnyomórészt előregyártott elemekből, és iparosított, szerelő jellegű munkával, minimális élőmunka-ráfordítással, gyorsan és gazdaságosan végrehajtható. A korábban ismert túlnyomásos csatornarendszerekhez viszonyítva lényeges gépi berendezések, szivattyúk nélkülözhetővé válnak - az ún. fogyasztói beemelők darabszáma lényegesen csökkenthető, ami komoly megtakarítást eredményez. Jelentős megtakarítás érhető el az üzemelési energiafelhasználás, valamint az enerigaszolgáltató rendszer kiépítése vonatkozásában. Alacsonyak tehát az építési költségek mellett az üzemeltetési-fenntartási költségek is. A vizet a nyomás alatti fővezetékbe továbbító szivattyúhoz csatlakoztatott vízsugárszivattyúval egyszerűen és gazdaságosan lehet üzemeltetni a vákuummal befolyásolt szivomyákat. A rácskosár, és a rácskosár felső részében elhelyezett propeller, illetve annak a terelőlapátjai az érkező darabos szennyvizeket aprítják, és az áramló szennyvíz révén - figyelembe véve a bomlási folyamatok gyors lefolyását - öntisztuló. Megjegyezzük, hogy a találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példakénti megoldásra, hanem az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Elsősorban azt tartjuk szükségesnek hangsúlyozni, hogy a találmány nemcsak szennyvízgyűjtésre és -elvezetésre, hanem más, pl. meliorációs területeken is alkalmazható. A fő alkalmazási területek a következők: kis települések teljes közműves csatornázás kiépítése (így alsófokú településeknél és alsófokú központoknál); már meglévő gravitációs rendszerhez való csatlakozások kiépítése szennyvízelvezető berendezéssel még nem rendelkező települési részek közműves csatornázása során (pl. közép- és felsőfokú központoknál); ipari szennyvizek elvezetése; mezőgazdasági vízrendezési munkák, vízhasznosítási feladatok megoldása; drénezett területek gyűjtőhálózatának a kiépítése vákuummal befolyásolt szivomyás összekötésekkel; belterületi vízrendezési munkák (pl. közműkeresztezések stb). Különösen gazdaságosan alkalmazható a találmány síkvidéki, vagy kisesésű terepen létesített települések csatornázásánál. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Létestítmény víz, különösen szennyvíz összegyűjtésére és elvezetésére, amely berendezésnek vízkibocsátó helyről vagy helyekről, például szennyvízkibocsátó objektumaiból kilépő gravitációs vezetéke(i), szivattyút tartalmazó legalább egy gyűjtő-nyomóaknája, valamint a gyűjtő-nyomóaknát az atmoszferikust meghaladó nyomás alatt üzemeltetett fő-nyomóvezetékkel összekötő bekötő-nyomóvezetéke van, azzal jellemezve, hogy a gravitációs vezetéke(ek) (4) gyűjtőakná(k)ba (2) torkollnak, amely(ek) a szivattyút (12) tartalmazó gyűjtő5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
