202564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált poliizocianátok előállítására
HU 202564B Szerves ónvegyületek pl. ón-acetát, ón-oktanoát, ón-2-etil-hexanoát és ón-laurát, az ón(TV)-származékok, pl. dibutil-ón-oxid, dibutil-ón-diklorid, dibutü-ón-diacetát, dibutil-ón-dilaurát, dibutü-ónmaleát vagy dibutil-ón-diacetát. Előnyösen alkalmazhatók az olyan ón-katalizátorok, amelyek ként is tartalmaznak, pl. dioktilón(IV)-bisz-tiometil- vagy dimetü-ón(TV)-bisz-tiolauril-, továbbá dimetü-ón-bisz-tioglikolsav-hexüészter vagy dibutil-ón-bisz-tioglikolsav-oktüészter. Magától értetődő, hogy a nevezett katalizátorok keverékben is alkalmazhatók, különösen akkor, ha a kismolekulájú lánchosszabbítók, és a nagymolekulájú poliolok egyidejűleg primer és szekunder hidroxilcsoportokat tartalmaznak, illetve ha a protonsavak különböző reaktivitásúak. A szerves fém-vegyületeket aminopiridinnel, hidrazino-piridinekkel (2 434 185,2 601 082. és 2 603 834. számú NSZK közrebocsátási irat) vagy 1,4-diaza-biciklo[2.2.2]oktán és/vagy szokásos tercier amin-katalizátorokkal kombinálva is alkalmazhatjuk a poliuretán-kémiában szokásos módon. Az ólom-katalizátorok különösen hatásosak, ha szekunder hidroxilcsoportot tartalmazó poliéterpoliolokkal, pl. polipropilén-oxid-glikolokkal együtt alkalmazzuk. Uretdion-diizocianátok alkalmazása esetén különösen ólomkatalizátorok alkalmazásakor az uretdion-gyűrű hasadása következtében másodlagos térhálósodás következik be, elágazást létrehozó allofanátcsoportok vagy az uretdion-gyűrű teljes hasadásával uretáncsoportok jönnek létre. Poliészter-poliolok és primer hidroxücsoportokat tartalmazó vegyületek alkalmazásakor, ezzel szemben ónvegyületek, különösen ón/kén katalizátorok igen hatásosak. Aromás aminocsoportokat tartalmazó poliéterek esetén a katalizátor a legtöbb esetben fölösleges. A katalizátorokat általában 0,001 és 5 tömeg% közötti, előnyösen 0,01 és 2 tömeg% közötti mennyiségben alkalmazzuk az A és B komponens együttes mennyiségére vonatkoztatva. Az adott esetben alkalmazott E) segéd- és adalékanyagok közül megemlítjük például a következőket: színezékanyagok vagy pigmentek, töltőanyagok, műit pl. szüikagél, gipsz, talkum, aktívszén, fémpor, UV-abszorpciós anyag stabilizátorok, pl. fenolos antioxidánsok, fényvédő anyagok, hajtóanyagok, pl. szén-dioxid vagy fluor-diklóralkánok, felületaktív anyagok, pl. emulgeátorok vagy habstabilizálószerek, adott esetben sejtszabályozók, antiblokkolószerek, szilikonok, tűzoltóanyagok vagy fungisztatikus és/vagy bakteriosztatikus anyagok. Töltőanyagként például szálas anyagokat használhatunk, azaz bármilyen ismert anorganikus és/vagy organikus szálas erősítő anyagot, például üvegszálat, melynek előnyös hosszúsága 20-60 mm, grafit-, azbeszt- vagy organikus polimerszálakat, például poliészterszálat, úgymint polietüén-tereftalátszálat vagy aromás poliamidokat, úgymint mfenilén-izoftálsav-poliamid vagy poli-p-fenilén-tereftálamid vagy polikaprolaktám szálakat. Ezeket a szálas anyagokat szövet, szalag, áthaladó fonal, gyapjú vagy filo formájában alkalmazhatjuk. Előnyös az olyan üvegszál, amely a poliuretán iránti affinítást fokozó réteggel van bevonva. Az alkalmazandó töltőanyag mennyisége attól függ, hogy mi25 lyen mechanikai minőségjavítást kívánunk elérni. Általában 5-60 tömeg% szálas anyagot alkalmazunk. Az NCO/(NH+OH) arány (a stabilizált poliizocianátból származó NCO /a szabad és az aminiddel átalakított NCO-csoportok összege/) és adott esetben a további, szabad poliizocianát és nagymolekulájú poliolokból és/vagy B poliaminokból és/vagy C lánchosszabbítószerekből származó amino- és/vagy hidroxil-csoportok aránya a poliuretánképzésnél 0,5:1 és 1,5:1, előnyösen 0,8:1 és 1,5:1, különösen előnyösen 0,95:1 és 1,2:1 közötti (ahol az adatok mólekvivalens mennyiséget jelölnek). kA nagymolekulájú poliolok és/vagy B poliaminok (OH+NH2)-ekvivalenseire számítva adott esetben 0,3-10, előnyösen 0,5-8, különösen előnyösen 0,75-5 ekvivalens, C lánhosszabbítószerből, azaz kismolekulájú poliolokból vagy kismolekulájú poliaminokból származó (OH+NH2)-ekvivalenst alkalmazunk a poliuretán-reaktív-rendszerben. Uretdiongyűrűket tartalmazó (dimer) diizocianátokat általában diizocianátoknak tekinthetjük, és így csak a szabad NCO-csoportokat kell figyelembe venni. Bizonyos kísérleti körülmények között (katalizátor alkalmazása, magasabb feldolgozási hőmérséklet, pl. 140 °C) azonban az uretdiongyűrűk is bekapcsolódnak a reakcióba (másodla gos kapcsolódási helyekkel az allofanát és biuretcsoportokon), így az uretdiongyűrű latens NCO-csoportjait szintén számításba kell venni. Akiindulási anyagok viszkozitási, illetve olvadási viselkedése szerint szobahőmérsékleten jól önthető, simítható vagy éppen szilárd, könnyen felolvasztható egyalkotós reakciórendszert kapunk. Ezek a reakcióelegyek a szilárd, stabilizált izocianátok poliol- és/vagy poliaminokkal készült heterogén szuszpenzió. Ennek az elegynek a hőhatásra történő térhálósítása legtöbbször csak alkalmas katalizátorok hozzáadására következik be. Ilyen katalizátorok adagolása nélkül, különösen nagymolekulájú B) vegyületként vagy C) lánchosszabbítóként alkalmazott poliolok használata esetén nem kapunk megfelelő tulajdonságú poliuretán formatesteket. NCO- csoportokkal szemben reaktív aromás poliaminok egyedüli használata esetén szintén katalizátort kell használni. Az egyalkotós PU-reaktív rendszerek egy további tulajdonsága, hogy a találmány szerinti stabilizált egyalkotós rendszer egy bizonyos hőmérséklet elérése után néhány percen belül térhálósodik. Ez azt jelenti, hogy egyrészt ez alatt a hőmérsékleten (duzzadási hőmérséklet) alatt a még nem térhálósodon termék a forró formát kívánt hosszú folyási úton teljesen ki tudja tölteni, másrészt az azutáni hőmérséklet-emeléssel végzett szilárdítás a formából való gyors eltávolítást teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás előnye még, hogy a kiindulási reaktívrendszer magasabb hőmérsékleten (pl. 60 °C alatt) igen hosszú ideig tárolható. Az ismert megoldásokkal szemben, ahol az egyalkotós rendszerekben a reakció lejátszódásának megakadályozása csak egy vagy több komponens „heterogenitásával” érhető el, a bevont poliadduktummal a védelem lényegesen megjavul, és ez a védelem” csak hirtelen hőmérsékletemeléssel (vagy nagyon erős nyí26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
