202553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diamino-monokarbonsavból álló izopolipeptidek és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, valamint poliizolizint tartalmazó növényvédőszer

HU 202553B A találmány tárgya új eljárás D és/vagy L konfi­gurációjú, azonos vagy különböző diamino-mono­­karbonsavakból álló izopolipeptidek és sóik, ezen belül az (I) általános képletű izopolipeptidek és sóik előállítására. Az (I) általános képletben r értéke 20- 400 közötti átlagérték, m értéke 0,1,2,3 és az egyes monomerekben azonos, és az egyes monomerek azonosan D vagy L konfigurációjúak. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általá­nos képletű vegyületeket vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóikat tartalmazó daganatellenes és an­­tivirális hatású gyógyszerkészítmények előállításá­ra. A találmány tárgyát képezik továbbá azok a fito­­patogén virusgátló hatású növényvédőszer kompo­zíciók, amelyek hatóanyagként a poliizo-L-lizint vagy annak sóját tartalmazzák. A természetben előfordulnak diamino-mono­­karbonsavakból felépülő, izopeptid kötéseket tar­talmazó peptidek is, így például egyes peptid antibi­otikumokban, baktériumok sejtfalában és a klavice­­paminokban. Ezek az izopeptidek biológiai hatással rendelkezhetnek, és biológiai úton is előállíthatok. Ismeretesek továbbá szintetikus úton előállított, bi­ológiailag aktív izopolipeptidek is. Japán kutatók megállapították, hogy a Strepto­­mices albulus 25-30 monomer egységből álló L-li­­zin polimert is termel, amelyben a monomerek bizo­nyítottan izopeptid kötéssel kapcsolódnak [Shima, S., Sakai, H.: Agric. Bioi. Chem. 45,(11) 2503-2508 (1981)]. Kimutatták, hogy ennek a természetes e­­poli-L-lizinnek erős bakteriofág inaktiváló hatása van [Shima, S. et al.: Agric. Bioi. Chem. 46, (7) 1917— 1919 (1982)], és fermentációs eljárást dolgoztak ki ennek az izopeptidnek az előállítására [Shima, S. et al.: Nippon Nogeigaku Kaishi 57,221-226 (1983)]. Indiai kutatók szintetikus poli-e-L-lizinek, ezek aminosavakkal acilezett származékai, továbbá szin­tetikus poli(ß-L-a,ß-diamino-propionsav) előállí­tását és antivirális hatását ismertették. Megállapí­tották, hogy ezek a vegyületek interferonszerű anti­virális faktort indukálva fejtettek ki antivirális ha­tást, amely hatás gyengébb volt a poli-ot-L-lizinénél [Biopolymers, 19,219-229 (1980), Indian J. Exper. Biology 20, 227-229 (1982), Indian J. Chem. 21B, 483-484(1982)]. A klavicepaminok az anyarozs (Claviceps purpu­­rea-Fr. (Túl.) szaprofita tenyészeteiből izolálható bázisos fehérjék. Ezek a fehérjék több frakcióra bonthatók, melyek móltömege 2000-17000 között van, és lizintartalmuk 30-95 mól%. Nem ismeretes azonban a frakciók aminosavszekvenciája, tehát a klavicepaminok kémiai szerkezetét csak részben te­kinthetjük felderítettnek [Tyihák E.: Kandidátusi disszertáció, 1978]. Megállapítottuk, hogy a klavi­­cepaminokban a lizinmolekulák izopolipeptid kö­tésben vannak, vagyis e-aminocsoportjuk vesz részt a peptidkötésben [Szókán, Gy„ Kelemen, G., Török, A.: J. Chromatography 366,283-292 (1986)]. A klavicepaminok kísérletes körülmények kö­zött in vitro és in vivo gátolják bizonyos sejtek, így néhány fajta daganatsejt proliferációját. Ez a hatás jelentős és szignifikáns, de nem vezet a sejtprolife­­ráció teljes leállásához. Tekintettel arra, hogy a klavicepaminok bioló­1 giai hatása és kémiai szerkezete közötti összefüggés tisztázatlan, felmerült annak szükségessége, hoy azt szisztematikus vizsgálatokkal tanulmányozzuk. El­sősorban az izopeptidkötésben lévő lizin felé irá­nyult figyelmünk. Nem ismeretes ugyanis, hogy az izopeptidkötésben lévő lizinmolekulák, vagy a kla­­vicepaminokban jelenlévő más aminosavak, esetleg ezek és a lizinek együttesen fejtik-e ki a sejtprolife­­rációt gátló hatást. Ugyancsak ismeretlen a ídavice­­paminokban megtalálható izopeptidkötésben lévő polüizinek lánchosszúsága, azaz pontos molekula­­tömege. A szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüg­gések tanulmányozása érdekében diamino-mono­­karbonsavak 20-400 tagszámú tartományon belüli, adott átlag-molckulatömegű, kis polidiszperzitású izopeptidjeinek ipari mértékben is megvalósítható előállítását tűztük ki célul. Az előállítandó anyagok­kal szemben alapvető követelmény volt a nagy tisz­taság, a molekulatömeg kis szórása adott átlagérték esetén (kis polidiszperzitás), továbbá az aminosav­­részek előre megtervezett konfigurációjának meg­tartása. Ismeretes, hogy a biopolimerek élettani hatását erősen befolyásolja móltömeg-eloszlásuk. Korábbi kutatásaink során pedig bizonyítottá vált, hogy az aminosavak és polipeptidek biológiai hatását dön­tően befolyásolja azok optikai konfigurációja. Az ellentétes konfigurációjú molekulák ellentétes ha­tásúak lehetnek, ezt több aminosav esetén tapasz­taltuk. így például az átoltható állati daganatok nö­vekedését a D-arginin (monomer) gátolja, az L-ar­­ginin (monomer) pedig serkenti [Szende B.: Kandi­dátusi disszertáció, 1974]. így ha a D- és L-konf igu­­rációjú aminosavak racém elegyben vagy egy poli­merben együtt fordulnak elő (racém polimerek), ak­kor egymás hatását kiolthatják. A 20-400 tagszámú polimerek előállítására szin­tetikus út látszott járhatónak, elsősorban monome­rek polimerizációjával. A leírás keretében használt rövidítések jelen­tését — a IUPAC-IUB Commission on Biochemical Nomenclature, J. Biol. Chem. 247,977-983 (1972) szerint — a következőkben adjuk meg: Z benzü-oxi-karbonil-csoport Cl-Z klór-benzü-oxi-karbonü-csoport (2, 3, 4, 2.4) Fmoc9-fluoenil-metil-oxi-karbonil-csoport Boc terc-butü-oxi-karbonil-csoport Bpoc 2-(4-bifenüil)-izopropil-oxi-karbonil-cso­­port Aoc terc-amil-oxi-karbonil-csoport Adc adamantil-oxi-karbonil-csoport Ddz 2-(3,5-dimetü-oxi-fenil)-propil(2)-oxi-kar­­bonü-csoport Poc2-fenü-propil(2)oxi-karbonil-csoport Tcp triklór-fenil-csoport Np p-nitro-fenil-csoport Su N-hidroxi-szukcinimidil-csoport Pep pentaklór-fenil-csoport Pfp pentafluor-fenü-csoport Bt N-hidroxi-benzotriazol-csoport Bu'OCO izobutil-oxi-karbonil-csoport EtOCO etil-oxi-karbonil-csoport N3 azidocsoport 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents