202523. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tiofén-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a tiofén-származékok előállítására

HU 202523B 1 2 A találmány az (I) általános képlet tiofén-szár­­mazékokat tartalmazó gyomirtószerekre, és az új ti­­ofén-származékok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az (I) általános képletben n értéke 0 vagy 1, R1 hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcso­­port, R hidrogén- vagy halogénatom vagy 1-4 szén­atomos alkilcsoport; Afenilcsoport, három nitrogénatomot tartalma­zó 5-tagú heterociklusos csoport, -OR6 általános képletű csoport, amelyben R6 hidrogénatom, adott esetben halogénatom­mal, di(l—4 szénatomos alkil)-amino-csoporttal vagy egy oxigénatomot tartalmazó 5-tagú hetero­ciklusos csoporttal monoszubsztituált 1-4 szénato­mos alkilcsoport; adott esetben halogénatommal monoszubsztituált 2-6 szénatomos alkenil- vagy 3- 6 szénatomra alkinilcsoport, vagy A-HNR7 általános képletű csoport, amelyben R' fenil-, amino-karbonil-vagy 1-4 szénatomos alkil-karbonil-csoport. A 3 050 442 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírásban bi- és terc-tienü-(bisz- és terc-tiofén)-vegyületeket ismertetnek, mint féregö­lő hatóanyagokat. Az ismert bi- és terc-tienil-ve­­gyületek néhány képviselőjénél gyomirtó hatást is megfigyeltek, azonban ez a hatás igen csekély. Találmányunk célkitűzése jó gyomirtó hatású új tiofén-vegyületek kidolgozása. Az (I) általános képletű új tiofén-származékokat az irodalomból ismert módszerekkel analóg módon állítjuk elő, például úgy, hogy egy (II) általános kép­letű tiofén-származékot - a jelölések az előzőekben meghatározottak - ismert módon megfelelő -am­­mónium-vegyülettel és bázissal, reagál tatunk. A (I) általános képletű tiofén-származékokat tar­talmazó szerek például közvetlenül permetezhető oldatok, porok, szuszpenziók - nagy hatóanyagtar­talmú vizes, olajos vagy egyéb szuszpenziók - vagy diszperziók, emulziók, olajdiszperziók, paszták, po­rozószerek, szórószerek vagy granulátumok lehet­nek, és alkalmazhatók permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással vagy locsolással. Az alkalma­zási formák a felhasználási célokhoz igazodnak, de minden esetben a hatóanygagok lehető legegyenle­tesebb eloszlását kell lehetővé tenni. Az (I) általános képletű vegyületek általában közvetlenül permetezhető oldatokká, emulziókká, pasztákká vagy olajdiszperziókká dolgozhatók fel. Ezekhez közömbös segédanyagként közepes és ma­gas forráspontú ásványolaj-frakciókat, így kerozint vagy gázolajat, továbbá szénkátrányolajokat, vala­mint növényi vagy állati eredetű olajokat, alifás, ciklusos és aromás szénhidrogéneket, illetve szár­mazékaikat, például toluolt, xilolt, paraffint, tetra­­hidronaftalint, alkilezett naftalint, metanolt, eta­­nolt, propanolt, butanolt, ciklohexanolt, ciklohexa­­nont, klórbenzolt, izoforont vagy erősen poláris ol­dószereket, így N,N-dimetil-formamidot, dimetil­­szulfoxidot, N-metü-pirrolidont vagy vizet használ­hatunk. Közvetlenül felhasználható vizes készítménye­ket emulziókoncentrátumokból, diszperziókból, pasztákból, nedvesíthető porokból vagy vízben disz­­pergálódó granulátumokból, víz hozzáadásával ál­líthatunk elő. Emulziók, paszták vagy olajdiszperzi­ók előállításához a hatóanyagokat magukban vagy 5 olajban vagy oldószerben oldva felületaktív adalék, így nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló­­vagy emulgeálószer jelenlétében vízben homogeni­záljuk. A hatóanyagból és felületaktív adalékokból, így nedvesítő-, tapadást elősegítő, diszpergáló-vagy 10 emulgeálószerből és adott esetben oldószerből vagy olajból olyan koncentrátumok készíthetők, ame­lyek vízzel hígíthatok. Felületaktív adalékként aromás szulfonsavak, például lignin-, fenol-, naftalin- és dibutil-naftalin- 15 szulfonsav, valamint zsírsavak, alkil- és alkü-aril­­szulfonátok, alkil-, lauriléter- és zsíralkohol-szulfá­­tok alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói, to­vábbá szulfatált hexa-, hepta- és oktadekanolok, va­lamint zsíralkohol-glikol-terek sói, szulfonált naf- 20 talin és származékai formaldehiddel alkotott kon­denzációs termékei, naftalin, illetve naftalinszul­­fonsavak fenollal és formaldehiddel alkotott kon­denzációs termékei, polioxi-etilén-oktil-fenil-éter, etoxüezett izooktil-, oktü- vagy nonil-fenol, alkil- 25 fenol-poliglikol-éter, tributü-fenü-poliglikol-éter, alkü-aril-poliéter-akoholok, izotridecil-alkohol, zsíralkohol és etilénoxid kondenzátumai, etoxile­­zett ricinusolaj, polioxi-etüén-alkü-éter, laurilalko­­hol-poliglikol-éter-acetát, szorbitészter, lignin- 30 szennylúgok vagy metü-cellulóz használható. Porokat, porozó- és szórószereket a hatóanyag­nak szilárd hordozóanyaggal való összekeverésével vagy összeőrlésével állíthatunk elő. Granulátumokat, például bevont, impregnált és 35 homogén granulátumokat a hatóanyagnak szilárd hordozóanyagon való megkötésével állíthatunk elő. Szilárd hordozóanyagként ásványi anyagokat, így kovasavgélt, kovasavat, szilikátokat, talktumot, ka­olint, mészkövet, kálcium- és magnézium-szulfátot, 40 magnézium-oxidot, őrölt műanyagot, műtrágyát, például ammónium-szulfátot, ammónium-foszfá­­tot, ammónium-nitrátot, karbamidot, valamint nö­vényi termékeket, így gabonalisztet, fakéreg-, fa- és csontház-őrleményt, cellulózport, vagy egyéb szi- 45 lárd hordozóanyagot használhatunk. A találmány szerinti készítmények 0,1 -951%, el­őnyösen 0,5-90 t% hatóanyagot tartalmaznak. A készítményekben a hatóanyagokat 90-100%-os, el­őnyösen 95-100%-os tisztaságban, (NMR-spekt- 50 rum alapján) alkalmazzuk. A találmány szerinti készítmények néhány jel­legzetes képviselőjének összetételét és előállítását a következő példákban ismertetjük. A hatóanyagokat a későbbiekben megadott táblázatokban szereplő 55 sorszámaikkal jelöljük. I. példa 90 tömegrész 1.001 számú hatóanyagot összeke­verünk 10 tr N-metil-alfa-pirrolidonnal és így apró 60 cseppek alakjában felhasználható oldatot kapunk. II. példa 20 tr 1.028 számú hatóanyagot feloldunk 80 tr xilol, 8-10 mól etilénoxid és 1 mól olajsav-N-mono- 65 etanol-amid 10 tr addíciós terméke, 5 tr dodecü-2

Next

/
Thumbnails
Contents