202521. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazol-oligoéter-származékot tartalmazó fungidid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
HU 202521B 30. Példa In vivo kísérlet búzán Erysiphe graminis f. sp. hordei gombán A 11. példában ismertetett módon járunk el, hatóanyagként az 1. példa szerinti termék és tridemorph vagy fenpropimorph 1:1,1 tömegarányú elegyét használva. Cserepekben termőföldben növekvő, 10 cm magas búzát bepermetezünk olyan vizes emulzióval, amelyben a hatóanyagkoncentráció a következőkben megadott. A kísérletet kétszer megismételjük. 24 óra elteltével a búzapalántákat Erysihpe graminis spóráival beporozzuk, a porzáshoz megbetegedett növényeket használva. Aferzőtés után 8-12 nappal végezzük el a megfigyelést. Ilyen körülméynek között a következő eredmények figyelhetők meg: 0,063 g/liter dózisnál a védelem teljes (egyenlő vagy nagyobb 95%-náI). 31. Példa A búza septoriosis-megbetegedését okozó Septoria nodorum gombával végzett in vivo kísérlet All, példában ismertetett módon járunk el, hatóanyagként az 1. példa szerinti termék és iprodione 1:1 tömegarányú keverékét használva. Cserepekben termőtalajban növekvő, 10 cm magas búzát bepermetezünk a későbbiekben megadott koncentrációjú hatóanyagot tartalmazó vizes emulziókkal. A kísérletet kétszer megismételjük. 24 óra elteltével 150 000 spóra/cm3 koncentrációjú vizes spóra-szuszpenzióval permetezzük be a búzát, a szuszpenziót a gomba in vitro tenyészetéből állítjuk elő. Ezt követően a búzát 8 napon át közel 20 'C hőmérsékletű és 100%-os relatív páratartalmú inkubációs cellában tartjuk. A növények állapotának kiértékelését a fertőzés utáni 8. és 15. nap között a kezeletlen kontrolihoz képest összehasonlítással végezzük. Ilyen körülmények között 0,25 g/liter dózisban 90%-nál nagyobb védelem állapítható meg. 32. Példa Gyümölcs - különösen alma - rohadását okozó Monilia sp. és Penicillium sp. gombákkal végzett preventív in vivo teszt Bár egymástól függetlenek, a kétféle kísérletet egy példában ismertetjük, mer t a vizsgálati módszer azonos. Lényegében a 11. példában ismertetett módon járunk el, hatóanyagként az 1. példa szerinti termék és iprodione 1:1 tömegarányú keverékét használva. Almákat a későbbiekben megadott összetételű vizes szuszpenzíókkal permetezzük be. A kísérletet kétszer megismételjük. 24 ^ira elteltével a Monüia sp. esetén 50000 spóra/cin koncentrációjú és a Penicillium sp. esetén 250 000 spóra/cm3 koncentrációjú vizes spóraszuszpenzióval permetezzük be az almákat, a szuszpenziókat fertőzött gyümölcsökből készítve. Az almákat ezt követően 20 °C körüli hőmérsékletű és 90-100% realtív páratartalmú mkubációs cellában tartjuk. A fertőzés utáni 5. és 10. nap között a gyümölcsök állapotát a kezeletlen kontrollal összeha19 sonlításban megállapítjuk. Ilyen körülmények között 0,66 g/liter dózisban a Monüia sp. esetén 49%-os védelem és a Penicillium sp. esetén 21 %-os védelem észlelhető. 33. Példa In vivo kísérlet árpán lisztharmatot okozó Erysiphe graminis f .sp. hordei gombával All. példában ismertetett módon járunk el, hatóanyagként az 1. példa szerinti termék és tridemorph 1:0,033 tömegarányú keverékét használva. Cserepekben termőtalajban növekvő 10 cm magas árpát bepermetezünk a későbbiekben megadott koncentrációjú hatóanyagot tartalmazó vizes emulziókkal. A kísérletet kétszer megismételjük. 24 óra elteltével az árpapalántákat Erysiphe graminis spóráival porozzuk be, e célra megbetegedett növényeket használva. A fertőzés után 8-12. nappal végezzük el a kiértékelést. Ilyen körülmények között 0,1 g/liter dózissal 50%-os védelem biztosítható. 34. Példa In vivo kísérlet a szőlőn peronoszpórát okozó Plasmopora viticola gombával All. példában ismerteti módon járunk el, hatóanyagként az 1. példa szerinti termék és phosthyl-Al 1:0,5 tömegarányú keverékét használva. Chardonnay-fajtájú szőlő (Vitis vinifera) veszszőit cserepekben neveljük. Amikor a palánták 2 hónaposak (8-10 levelű állapot, 20-30 cm-es magasság), a kísérleti vegyületek vizes szuszpenziójával vagy oldatával permetezzük be őket. Mindegyik palánta közel 5 ml oldatot vagy diszperziót kap. 24 órán át tartó szárítást követően mindegyik növényt a peronoszpórát okozó Plasmopora viticola spóráinak vizes szuszpenziójával permetezzük be^ egy növényre 1 ml szuszpenziót (azaz mintegy 10 spórát) juttatva. A fertőzést követően a szőlőpalántákat 2 napon át közel 18 °C-on 100%-os relatív páratartalmú atmoszférában, majd ezután 5 napon át közel 20- 22 °C-on 90-100%-os páratartalmú atmoszférában inkubáljuk. A fertőzés utáni 7. napon állapítjuk meg a kísérlet eredményességét. Ilyen körülmények között 3 g/liter dózisban teljes a védettség. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Fungicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,001-80 tömeg% az (I) képletű vegyületet tartalmazza szerves vagy szervetlen, természetes vagy mesterséges eredetű szilárd vagy folyékony közömbös hordozóanyaggal, előnyösen ciklohexanonnal, xilollal vagy kaolinnal és adott esetben emulgeálószerrel és/vagy diszpergáló szerrel együtt. (Elsőbbsége: 1985.12.20.) 2. AZ 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyületet diasztereoizomerjeinek elegye formájában tatalmazza. (Elsőbbsége: 1985.12.20.) 20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
