202470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diklór-acetil-klorid előállítására triklór-etilén katalitikus fotooxidációjával

1 HU 202470 B 2 A találmány tárgya eljárás diklór-acetil-klo­­rid előállítására triklór-etilénből katalitikus fotooxidációval, 50-110 °C hőmérsékleten) oxi­gén vagy levegő felhasználásával, amikor is katalizátorként azo-(bisz)-izobutiro-nitrilt és valamilyen gyökképző anyago(ka)t - előnyö­sen halogéngázt) di-benzoil-peroxidot, terci­­er-butil-hipokloritot - vagy fotoszenzibilizáló anyago(ka)t - előnyösen metilónkéket, kongó­­vörösét - tartalmazó biner vagy terner kata­lizátor elegyet alkalmazunk az oxigénre vo­natkoztatott 0,001-10 térfogat*, vagy a tri­­klór-etilénre vonatkoztatott 0,0001-3,0 tömeg* mennyiségben. A diklór-acetil-klorid előállítása a szak­­irodalomból régóta ismeretes. Ipari jelentősé­ge a triklór-etilénből kiinduló eljárásnak van, amely szerint a triklór-etilént tiszta oxigénnel katalizátor jelenlétében oxidálják. [J. prakt. Chem. 85. 78-79. (1911)]. Az oxidá­ciót 65 °C-on és 6 bar nyomáson végezték, meglehetősen hosszú reakcióidővel, amelynek során melléktermékként szén-monoxid, sósav és foszgén képződött. A diklór-acetil-klorid ipari méretű előál­lítása a későbbiek sóidén azért vált szüksé­gessé, mert mind a gyógyszeriparban, mind a növényvédöszer-iparban sokoldalúan alkal­mazható intermedier. A 3 959 357 sz. USA szabadalmi leirás az olefin halogenidek nyomás alatti, folya­dékfázisú termikus oxidációját ismerteti, meglehetősen hosszú reakcióidővel. A 6 606 939 sz. holland szabadalmi le­irás a triklór-etilén oxidációját ibolyántúli fény besugárzásával, Bzabadgyökképző kata­lizátor, amely valamilyen peroxi gyökképző anyag, jelenlétében 65-200 °C közötti hőmér­sékleten éB 2-20 atmoszféra nyomáson ismer­teti. A leirás szerint a legelőnyösebb a 3,5 atmoszféra nyomás. A fotooxidáció során megállapítást nyert, hogy annak nemcsak a meglehetősen hosszú reakcióidő a hátránya, hanem az is, hogy a triklór-etilénnek csak mintegy fele alakul át diklór-acetil-kloriddá, mig a másik feléből triklór-etilén-oxid képződik még akkor is, ha szabadgyök képzőként a fotokémiai reakciók­nál általánosan alkalmazott halogéngázt, első­sorban klórgázt alkalmaznak. Az 1 530 398 sz. NSZK-beli szabadalmi leirás ezért a triklór-etilén-oxid második lé­pésben diklór-acetil-kloriddá történő átalakí­tásához piridin katalizátort ismertet. A 2 050 562 bz. NSZK-beli szabadalmi le­írás a triklór-etilén oxidációját ultraibolya fény besugárzás mellett, folyadékfázisban, 50-80 °C-on írja le, alifáB, nitrogéntartalmú bázisok katalizátorként! alkalmazásával. A fejlődés egy jelentős továbblépését ismerteti a 174 830 ljsz. magyar szabadalmi leirás. A triklór-etilén oxidációját ibolyántúli fény besugárzásával, katalitikus mennyiségű szabad klór- vagy brómatom jelenlétében, 20-100 °C közötti hőmérsékleten végzik, dial­kil-formamid katalizátor felhasználásával, amelynek eredményeként a triklór-etilén-oxid átalakul diklór-acetil-kloriddá. Legelőnyö­sebbnek a dimetil-formamidot találták. A tri­klór-etilénnek nem fotokémiai úton történő oxidációját ismerteti a 188 787 ljsz. magyar szabadalmi leirás, amely üzemeljárást és be­rendezést ismertet. Ennek során két megha­tározott arányú katalizátort; dibenzol-peroxi­­dot és N,N-dimetil-formamidot, vagy N,N-di­­metil-acetamidot, vagy piridint alkalmaznak 140-180 °C hőmérsékleten és 40-100 atmosz­féra nyomáson. 5-8 órai reakcióidővel 96- -100X-QS kitermelést érnek el, ennek ellenére ipari meretű gyártásra, az extrém magas re­akcióparaméterek miatt nem használják. A jelen találmány kidolgozására irányuló kutatásaink során célunk volt, hogy túlnyo­mást nem igénylő, a fényt jól hasznosító, nem magas hőmérsékleten kivitelezhető foto­­oxidációs módszert dolgozzunk ki, amellyel a triklór-etilén egy lépésben, rövid reakcióidő­vel átalakítható diklór-acetil-kloriddá. Kuta­tásaink arra irányultak, hogy olyan biner, illetve terner katalizátor elegyet találjunk, amelyek segítségével- a- fényenergiának na­gyobb hányada hasznosítható a fotokémiai reakcióban, mint egy katalizátor esetében. Egy katalizátor alkalmazása esetén ugyanis a fényforrás spektrumának csak viszonylag kis része esik abba a tartományba, ahol a foto­­katalizátor fényelnyelése található, vagyis a fény jelentős része nem hasznosul. Alkalma­san megválasztott fotokatalizátor elegyekkel azonban elérhető, hogy az abszorpciós spek­trum jelentősen nagyobb hullámhossz tarto­mányban essen egybe a fényforrás emissziós spektrumával. A fotokatalizátor elegyekkel mintegy kiterjesztjük a' hasznos spektrum­tartományt. Kutatásaink során azt' találtuk; hogy ha ilyen fotokatalizátor elegy komponensként mindig azo-(bÍ8z)-izobutiro-nitrilt alkalma­zunk, mig a másik komponense valamilyen is­mert gyökképző anyag, mint a klór- vagy brómgáz, vagy a di-benzoil-peroxid, vagy a tercier-butil-hipoklorit, jelentősen javul a fényhasznosítás, s ezzel együtt a villamos­­energia-hasznositás is. így például az önma­gában alkalmazott klórgázzal szemben a klór­­éB brómgázt és azo-(bisz)-izobutiro-nitrilt tartalmazó katalizátor elegy alkalmazása több mint 100 nm-rel terjeszti ki az elnyelési spektrumot a látható fény irányába, ahol a nagynyomású higanygőzlámpáknak intenzív vonalai vannak. Megállapitottuk azt is, hogy az azo­­-(bisz)-izobutiro-nitrilnek nemcsak fotooxidá­­ciós iniciátor szerepe van, hanem a folyamat­ban keletkező triklór-etilén-oxid termikus át­alakulását is katalizálja diklór-acetil-klorid­dá. Felismertük azt is, hogy a katalizátor elegy komponenseként valamilyen fotoszenzi­bilizáló vegyületet alkalmazunk, szintén ja-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents