202461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú beton- és habarcstömítő adalék előállítására

1 HU 202461 A 2 A találmány tárgya eljárás a beton ill. ha­barcs pórusait tómitó, vizzáróságát növelő készítmény (adalékanyag) szilikapor és/vagy kalcium fluorid-kovasav ipari melléktermékek és/vagy porrá oltott mész felhasználásával. Az építőiparban - különösen a vízépítés és mélyépítés területén - egyre növekszik az igény a vízzáró beton- és vasbetonszerkeze­tek iránt. Az épületszerkezetek vizzáróságát elsősorban tömörségük, pórustartalmuk hatá­rozza meg. A tömörség feltétele a szigorúan homogén szemcseeloszlósú adalékanyag, kis víztartalom, és a cementpéppel telített vagy túltelített összetétel. A megszilárdult beton­ban és habarcsban azonban optimális alap­anyag összetétel esetén is marad pórusosság, amely a bedolgozhatóság miatt adagolt, majd eltávozott többletviz, az elkerülhetetlenül be­keveredett levegő, és a tömörítés tökéletlen­sége miatt keletkezett pórU6térfogatok össze­ge. A szerkezet felületére jutó viz kapilláris szívóhatás és/vagy más nyomásgradiens ha­tására a pórusokba hatol, a szerkezetet telí­ti, majd a túlsó oldalon kilép. Vízzáró betonok készítésekor tehát cé­lunk az, hogy a betonon mindig kevesebb nedvesség vándoroljon át, mint ami az átelle­nes oldalon elpárologni képes. A beton vizzáróságát annak a viznyo­­másnak bar-ban kifejezett értékével jelle­mezzük, melynek 24 óráig tartó hatására az MSZ 4715 szerint végrehajtott vizsgálat so­rán a megfigyelt felületen nedvesség nem mutatkozik, és a viz legfeljebb a szabványos beton próbatest vastagságának egyharmadáig hatol be. Ennek alapján a vízzáró betonokat az MSZ 4719 szabvány 4 csoportba sorolja; A vízzáró MSZ 4715 szerint beton jele alkalmazott viznyomás vz 1 0,1 MPa (1 b’ar) vz 1 0,2 MPa (2 bar) vz 3 .0,4 MPa (4 bar) vz 4 0,8 MPa (8 bar) Az elkészített betonszerkezet vizzárósá­­gának gyakorlati értékelése fentiektől eltér, hiszen igen nagy üzemi viznyomások esetén a vz 8 vízzáróságú szerkezet is idővel át­ereszti a vizet. Ezért a betonszerkezetek vizzárósági fokozatba sorolását az 1 m2 felü­leten a legnagyobb üzemi viznyomás mellett, 24 óra alatt átszivárgó vízmennyiséggel jel­lemzik, melynek alapján egy szerkezet: mérsékelten vízzáró max 0,4 1/m2. nap vízzáró max. 0,2 1/m2. nap különleges vízzáró max. 0,1 1/m2. nap Cementkötésű beton- és habarcsszerke­zetek ill. rétegek vizzáróségának növelésére alapvetően két lehetőség van: a víz támadási irányából vízzáró bevonat­réteg felhordása, amelynek hátránya a jelentős költség- és élómunkatőbblet, to­vábbá, hogy a bevonat mechanikai vagy korróziós károsodása esetén az alatta le­vő szerkezet már nem vízzáró; a beton- vagy habarcs összetételének módosítása tömító adalékszer bekeverésé­vel, amely a szerkezet teljes keresztmet­szetében vízzáróvá teszi, tehát felületi károsodás esetén a szerkezet továbbra is vízzáró marad. A két módszer közül az adalékszerek al­kalmazása műszaki és gazdaságossági tekin­tetben egyaránt előnyösebb. Az adalékszerek - az MI. 04 560-82 szá­mú Műszaki Irányelv meghatározása szerint - olyan folyadék vagy por alakú (ritkábban pépszerű) termékek, amelyeket a friss beton keverésekor, esetleg szállítása közben vagy azt követően az előírt - a beton egyéb ösz­­szetevóihez képest általában kicsi - menyi­­ségben adagolnak a keveróberendezésbe az­zal a céllal, hogy a friss vagy/és a szilárd beton egyes tulajdonságait kedvezőbbé te­gyék, illetve, hogy a kötési vagy/és szilár­­dulási folyamatot célszerűen befolyásolják. A beton ill. habarcs vizzárósága már a vízmegtakarításra használt képlékenyitő és folyósító adalék szer alkalmazásával is előnyö­sen javulhat, mivel a hidratációhoz nem szükséges fölösleges keverőviz mennyiség csökkentésével kisebb lesz a kapilláris pó­rustérfogat. Ez azonban a fenti szereknek csak mellékhatása. A tömító fóhatású (T-jelű) adalékszerek a beton ill. habarcs kapilláris pórusait szű­kítik vagy eltömítik, vagy a pórusfalakat víztaszítóvá teszik: ezáltal a vízfelvételt és a nyomás alatti víznek a behatolását, az átszi­­várgásnak a mértékét csökkentik. Fokozott vízzáróságnövelő hatásúak azok a tőmítósze­­rek, melyek képlékenyitő mellékhatásúak, így a cement hidratációhoz nem szükséges több­letvíz mennyiség csökkentésével kisebb pó­rustartalmú, tömörebb szerkezet előállítására alkalmasak. Tömitószerként igen különböző hatású anyagokat javasolnak alkalmazni. Egy részük képlékenyitő hatású, ezek v/c tényező csök­kentésén keresztül hatnak. Egy részük finom ásványi őrlemény, mely gélkápződés által csökkenti a porozitású Más típusok víz hatá­sára megduzzadnak, elzárva a víz további útját. Alkalmaznak hidrofobizáló anyagokat is, melyek a beton vizfelszivóképességét csökkentik. A hatóanyagok főbb típusai: a víz behatolását csökkentő anyagok finomBzemcsés inert anyagok (bentonit), finomszemcsés hidraulikus tulajdonságú anyagok (trasz, pernye), képlékenyitő hatású anyagok (ligninszulfonátok sói, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents