202441. lajstromszámú szabadalom • Szerkesztő-vezető rajzkészülék
5 HU 202441 B 6 mozdulatlan helyzetben tartása esetén a 6 furatok mindegyike a 3 horonynak més-més helyén kerül fedésbe a 3 horonnyal. A fedési helyek úgy változnak) hogy a 6 furatok noniusz-jellegű méretváltozásokat hoznak létre a 3 horonyban az éppen fedésben lévő 6 furat két oldala melletti részekben. A szerkesztö-vezetó rajzkészülék 1. ábrán vázolt részének működése, illetve használata közben, amikor például cm- és mm-órtékekból összetett hosszméretet kívánunk meghatározni, a kővetkezőképpen járunk el. A meghatározni kívánt hosszméret kezdeti pontjához állítjuk a .0’ cm vonalának külső szélét, majd az 1 alaptestnek cm- és mm-beosztással ellátott szélét a kivánt irányba, illetve helyzetbe állitjuk. Ezt követően a meghatározni kivánt hosszméret mm-számának megfelelő számú 6 furatot a 3 horony fölé fordítjuk, a grafitbetétes vezetőcsóves töltőceruza hegyét e 6 furatba toljuk és e 6 furat helyét bejelöljük, majd a grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruza kiemelése és az 5 segédtestnek a 3 horony fölül való elfordítá- 6a után az 1 alaptestet a meghatározni kívánt hosszméret kezdeti pontjától elhúzzuk úgy, hogy a 3 horony vége egybeessen a bejelölt ponttal, és ezután a kivánt hosszméretet a rajzlapra rájelöljük úgy, hogy csupán a cm-értéknek megfelelő számot vesszük figyelembe. Ilyen módon a szokásos eljárásnál és mérőeszközöknél legnagyobb figyelmet és koncentrálást kívánó mm-leolvasás elmarad. Ugyanilyen módszerrel nemcsak cm- és mm-értékekből álló hosszméretek, hanem cm, mm és akár 0,1 mm méretegységekből álló hosszméretek is meghatározhatók, természetesen megfelelő noniusz-osztással. A rajzkészüléknek az 1. ábrán látható része kör, illetve körívek megrajzolására is használható. A kör sugarát ugyanolyan módon határozzuk meg, mint a hosszméret-meghatározásnál ismertettük, és az adott kört vagy körívet úgy rajzoljuk még, hogy egy grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruzát a 3 horony végébe helyezve képezzük a kör vagy körív középpontját, és egy másik grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruzát a hosszmérethez tartozó 2 furatba helyezve az első grafitbetétes vezetőcsóves töltőceruza körül a második grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruzát körbe forgatjuk. • A hosszméret-meghatározás úgy is elvégezhető, hogy a meghatározni kivánt hossz kezdeti pontjára a . 3 horonynak a .0" cm alatti végét állítjuk, a 2 furatok sorát beállítjuk a hosszméret irányába, ezt követően a hosszméretben szereplő mm-értéknek megfelelő számú 6 furatot a 3 horonnyal fedésbe hozzuk, ezt a pontot a rajzlapon bejelöljük, a 2 furatok sorát eltoljuk úgy, hogy a 3 horony vége egybeessen a bejelölt ponttal, majd ezt követően a rajzlapon a meghatározni kivánt hosszméretet a cm értéknek megfelelő 2 furatba tolt grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruzával feljelöljük. Az 1 alaptestben és az 5, 12 segédtestben, illetve segédtestekben kialakított 2, 6 furatok átmérői a megfelelő rajzeszköz, grafitbetétes vezetőcsóves töltőceruza vezetőcsövének külső átmérőjéhez igazodnak. A 2. ábrán látható rajzkészülékrész elvi megoldása és működése azonos az 1. ábrán vázolt rajzkészülékrész elvi megoldásával és működésével, azzal az eltéréssel, hogy a 2. ábra szerinti rész szögmérésekhez alkalmazható. Itt az 1 alaptesten félkör mentén vannak a szögértékek feltüntetve. A szögérték meghatározása közben az 1 alaptest a 7 furatba helyezett nem kitolt hegyű grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruza körül fordítható el. A 3 horony itt ugyanolyan köríven van, mint a szögértékek. A mérés és feljelölés elvileg ugyanúgy történik, mint az 1. ábrával kapcsolatban ismertettük. A 3. ábra a szerkesztő-vezető rajzkészüléknek olyan részét. mutatja, amely sraffozási vonalaknak egymástól pontosan egyforma távolságra való felvitelére használható. Az 1 alaptestre 4 csószegecs révén itt is 5 segédtest van ösBzefekvóen és körülfordithatóan erősítve. Az 1 alaptestben a 4 csószegécs két oldalán tükórszimmetrikusan átmenő 8 hornyok vannak kialakítva, az 5 segédtestbe pedig spirálvonal mentén 6 furatok vannak bemunkálva, amelyek mindegyike a 8 hornyokkal, illetve legalább ezek valamelyikével fedésbe hozható. A rajzkészülék e részének működése közben a vonalzószerű alakú 1 alaptest egyik szélét egy olyan bázisvonalhoz fektetjük, amely párhuzamos az elkészíteni kívánt sraffozási vonalakkal. Az 1 alaptest e bázisvonal mentén elöre-hátra mozgatható. Minden egyes előre-hátra húzás folyamán más-más 6 furatot tartunk fedésben a megfelelő 8 horonnyal és e fedésben lévő 6 furatba grafitbetétes vezetőcsöves töltőceruzát helyezve, az 1 alaptest előre-hátra mozgatása közben egy sraffozási vonalat meghúzunk és az 1 alaptest következő előre-hátra mozgatása előtt a következő 6 furatot hozzuk fedésbe a 8 horonnyal. A 8 hornyoknak a? előre-hátra mozgatás irányához viszonyított szöghelyzete és az 5 segédtestben lévő 6 furatok sorának kialakítása révén biztosítható, hogy a nyert sraffozási vonalak egymással párhuzamosak és egymástól pontosan egyforma távolságokra legyenek. A 6 furatok egymástól való távolságának változtatásával a sraffozás sűrűsége változtatható. A 4. ábra a találmány szerinti szerkesztő-vezető rajzkészüléket összeépített állapotban mutatja, amely állapotban az 1-3. ábrákon látható részek közös 1 alaptesten vannak kialakítva. Ezeken kívül két 9 vonal van az alaptestre festve, amely vonalak egymásra merőlegesek. A két 9 vonal által bezárt szög 10 szögfelezője az 1 alaptest hosszirányú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
