202430. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális folyadékporlasztó
1 2 HU 202430 B A találmány tárgya centrifugális folyadékporlasztó, amelynek házában perdületkamra van kialakítva, és a perdületkamra mindkét oldalán központi részükön kialakított fúvókákkal ellátott porlasztótárcsák vannak elhelyezve. 5 A találmány szerinti folyadék porlasztó elsősorban a mezőgazdaságban, öntöző- és permetezőgépeken és berendezéseken alkalmazható, de felhasználható minden olyan területen, ahol egyenletes eloszlású, finoman por- 10 lasztott folyadékfilmre van szükség. Napjainkban széles körben elterjedtek az egyoldalú és kétoldalú centrifugális folyadékporlasztók, amelyek fémből vagy műanyagból készült házában tangenciális beóm- 15 lócsatorna van kialakítva, továbbá olyan porlasztótárcsákat tartalmaz, amelyek központi részében fúvókák vannak kialakítva. Az egyoldalas centrifugális folyadékporlasztókat legtöbbször állványos terület öntözésnél 20 használják, mig a kétoldalas centrifugális folyadékporlasztók, kertek csekélyebb térfogatú locsolása során, vagy pedig túlnyomással üzemelő kerti permetezőgépekkel történő növényvédő szer permetezésnél kerülnek alkal- 25 mazásra. Ilyen egyoldalas, centrifugális folyadékporlasztó figyelhető meg például J.H. Perry: .Vegyészmérnökök kézikönyve" (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1969) 18-118. ábráján is. 30 A kétoldalas centrifugális folyadékporlasztóknak az egyoldalas centrifugális folyadékporlasztókkal szemben jelentkező jellemző sajátossága abban áll, hogy mindegyik kiömlési fúvókán csupán a folyadék porlasztóba 35 jutó folyadék fele folyik ki, mig az egyoldalas centrifugális folyadék porlasztónál a teljes bejutó folyadékmennyiség az egyetlen kiöralési fúvókén jut ki. Ezért azonos üzemi nyomások, fúvókaátmérő és egyéb geometriai pa- 40 raméterek mellett az üreges porlasztókúp falvastagsága valamint a folyadék porlasztásának hatásfoka a kétoldalas centrifugális folyadékporlasztóval szemben az egyoldalú folyadékporlasztónál lényegesen alacsonyabb. 45 Az ismert centrifugális folyadékporlasztók előnyösnek nem nevezhető geometriai kialakításuknál fogva viszonylag magas folyadékáramlási energiaveszteséget jelentenek, mivel a perdületkamra és a folyadékáram ki- 50 képző szakasz előnytelen alakja a porlasztás minőségét csökkenti, továbbá a kamra falainak intenzivebb elhasználódása folytán a folyadékporlasztó élettartama is róvidebb lesz. Az általunk ismert centrifugális folya- 55 dékporlasztók közül azt a kétoldalas centrifugális folyadékporlasztót tekinthetjük konstrukciós szempontból a legkedvezőbb kialakításúnak, amelynek házában hengeres perdületkamra, továbbá a folyadék számára go beömlőcsatorna valamint egy-egy porlasztónyilás azaz fúvókát tartalmazó két fedele van, ahol a fedelek kúp alakúan vannak kialakítva, és kisebb alapfelületű oldalukkal vannak egymásnak fordítva, míg a kiömlési 65 fúvókák a fedelekben vannak úgy kiképezve, hogy a kúp alakú fedelek közötti távolság a beömlőcsatorna átmérőjének 0,4-0,8-szeresét teszi ki, és a fedelek kúpossági szöge 0,75- -20° tartományban mozog. Ennek az ismert folyadékporlasztónak a működése során a folyadék a beömlöcsatornán át nagynyomással bejut a perdületkamrába, ahol forgó mozgásba jön, majd ezt követően a folyadék a perdületkamra középpontjából a kiömlési fúvókákba jut, azokon forgó film alakban áthalad, kifolyik a folyadékporlasztóból és a centrifugális erő hatására apró cseppekre bomlik szét. A leirt ismert centrifugális folyadékporlasztó számos olyan hiányossággal rendelkezik, amelyek egyébként az összes centrifugális folyadékporlasztóra jellemzőek, ezek közül a legfontosabb hiányosságok a következők: A folyadékporlasztás hatékonyságának nem kielégítő volta, ami a perdületkamrának és a folyadékáram kiképző szakasznak a konstrukciós hibáira vezethető vissza, mivel ezek kerületük mentén hegyes szöget is tartalmazó üregeket tartalmaznak, azaz a perdületkamra észszerűtlenül kiképzett felületekből van összeillesztve, ami a szükségesnél nagyobb hidraulikus veszteségeket okoz már a folyadék kamrába valü belépése során is, ezek a veszteségek a fúvókán való áthaladáskor tovább növekednek, és turbulens örvénylések, stb. alakulnak ki, és ugyanígy hátrányosnak mondható, hogy a folyadék a kiömlési fúvókéba való belépése során hirtelen irányváltásra van kényszerítve. Ezért, miközben az élesen megtört perem körül áramlik, áramlása leszakad a perdületkamra illetve a fúvóka faláról és a leszakadási helyeken turbulens örvénylésben lévő szélsőséges folyadéksugarakat tartalmazó üregek keletkeznek, mig a középső, légörvénnyel telített fúvókarészben az örvénylési keresztmetszet beszűkül, ez pedig a perdületkamrába a fúvókán át bejutó levegő számára ellenállásként jelentkezik. A folyadék porlasztó üzemideje rövid, ami szorosan összefügg a perdületkamra falainak intenzív kopásával, függetlenül attól, hogy a folyadékporlasztó fémből vagy műanyagból készült. Ez természetesen magának a teljes folyadékporlasztónak az élettartamára is káros kihatással van, és a ház szilárdságán kívül a folyadékporlasztás minőségét is gyengíti. Az ismert folyadékporlasztókban kialakított élesen megtört sarkok, élek hátrányos befolyásának csökkentésére célszerűnek tűnik, ha a folyadékporlasztó kúpossági szögét a kiömlési fúvókába való belépés helyén 60- 120°-os tartományba esően választjuk meg. Ilyen belépési szögek esetén már nem egy, hanem két él keletkezik, amelyek ugyan csekélyebb mértékben, de még mindig a folyadékáramlás falról való leszakadását okozzák. 3
