202426. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szálas, lemezes, ágas-bogas vagy vékonyfalú üreges, rideg, koptató anyagok, különösen hőre keményedő műanyaghulladékok aprítására
1 HU 202426 B 2 A találmány berendezés rideg, koptató, hőre keményedé műanyaghulladékok aprítására, amely révén az aprítás gazdaságosan valósítható meg, és lehetővé teszi a műanyagok széleskörű újrahasznosítását. Az irodalomból és gyakorlatból az aprítás végrehajtására hatféle alapeljárás és ezek kombinációja, valamint az ezeket megvalósító tórögépek különböző variációi ismeretesek. Dr. Tarján Gusztáv: Ásványelőkészltés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970) egyetemi jegyzetének 13.23 Aprítógépekben fellépő erőhatások című részéből megismerhető, hogy az anyagok aprításának főbb erőhatásai és eljárásai a nyomás, ütés, dörzsölés, ütközés, nyírás és a vágás (13.9 ábra). A különböző minőségű anyagok aprítására javasolható főbb igénybevételi fajtákat a 13.1 táblázatba foglalja össze. A kemény-koptató, kemény-rideg és középkemény anyagokra a nyomást, ütést és ütközést, rugalmas-lágy anyagokra a dörzsölést, nyírást, vágást, hőérzékeny anyagokra a nyírást, vágást (esetleg az ütést és ütköztetést) javasolják. Beke Béla: Aprításelmélet (Akadémiai Kiadó 1963) B.) Az aprítás végbemenetele. 1. Az aprózódás lefolyása és előidézése című fejezetben taglalja az egyes igénybevételi fajtákat. Nyomással való aprításnál a technikai végrehajtás módozatai következtében egyen* letes feszültségelosztásra számitani nem lehet, ami a teljes térfogat egyenetlen feszítettségére, az energiaigény csökkenésére vezet. Ütéssel, mozgási energia hasznosításával való aprításnál a viszonyok a nyomással történőhöz hasonlítva, főleg az energia adagolhatósága tekintetében mutatnak eltérést. Túl nagy ütés alkalmazása nem növeli arányosan a feltáródó felületet, azaz ilyenkor a hatásfok romlik. Ha az aprítást nem egyetlen ütéssel hajtják végre, két egymást követő ütés között a rugalmas feszítés megszűnik, ami az előbbiek szerint a hatásfok leromlását eredményezi. Ezt a hatást részben ellensúlyozza a dinamikus hatások kedvező érvényesülése a test hibahelyeinek, repedéseinek és azok irányának jó kihasználásában. Nyírásnál a hatásfok kedvező lenne, mert kis térfogatrészek rugalmas feszítése szükséges, technikailag azonban nehezen oldható meg. • L. B Levenszon, P. M. Cigeljnij: Apritó-osztályozó gépek és berendezések kőanyagok feldolgozásához* című könyvének (Építésügyi Kiadó 1953) I. fejezete .Általános ismeretek az aprításról és az apritókról* részben az aprítás fokozatairól és követelményeiről ad ismertetést. Az aprítandó anyagok tulajdonságainak és méreteinek sokféleségével, valamint az aprítás folyamatának különböző céljaival magyarázható az üzemi gyakorlatban használatos apritók típusainak és szerkezeteinek sokfélesége. Ebből következik, hogy az aprítás több, méretek és szerkezet szerint megfelelő apritón, egymást követő fokozatokban előnyös végezni. A megfelelő apritási technológia, valamint berendezés kialakítása az alapanyag szemcseszerkezeti, alakbeli és szilárdsági-törési tulajdonsága alapján történik. A műanyagok a hó hatására történő viselkedésük alapján három csoportba sorolhatók: hőre lágyulók, hőre keményedők, és hidegen keményedók. A hőre lágyuló műanyaghulladékok újrahasznosítása világszerte széleskörűen elterjedt: mind a műanyag-termelésbe való visszaadagolásuk, mind pedig a hőtermelésben, vagy más módon való hasznosításuk. E műanyagok főként aprítást, osztályozást, mosást, esetenként speciális szétválasztást magába foglaló előkészítési technológiája fejlett. Az aprítás e célra kialakított viszonylag nagyteljesítményű, főként nyirást-vágást végző aprítógépekkel történik. Esetenként röpítő- vagy kalapácstörőket és prall-malmokat alkalmaznak. (Höffl. K.: Zerkleinerungs- und Klassier machine, VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie Leipzig, 1985., Schubert, G.: Aufbersitung metallischer Sekundärrohstoffe VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie. Leipzig, 1983.) A hőre keményedö műanyaghulladékoknak kifejezetten a műanyaggyártásra való újrahasznosítása napjaink feladata, amely több vonatkozásban is újszerű: a hőre keményedé térhálós műanyagok, mint bakelit, poliészter- és epoxigyanták csak meghatározott arányban vihetők vissza a műanyaggyártás folyamatába <2 mm előnyösen 0,2-1,2 mm szemcseméretben. Ebből következően az előkészítő berendezések igényelt kapacitása viszonylag kicsi (100.... 1000 kg/h). E műanyagok ridegek és koptatóak. Mind a műanyagtermék-gyártás, mind a más irányú (pl. hőtermelés, útburkolat aszfaltba való adagolás) újrahasznosítás, akárcsak a kisebb helyigényű hulladéktéri tárolás alapvető feltétele a megfelelő szemcseszerkezet. Az előbbiekben ismertetett és a hőre lágyuló műanyagok aprítására alkalmazott gépek e műanyagok aprítására való alkalmazása az anyag rideg és koptató tulajdonsága miatt nem előnyös. Továbbá e gépekben a nyírást-vágást, ütő-ütköző hatást nagy kerületi sebességgel (10....30 m/s) forgó rotor hozza létre. Emiatt a kopás mellett hátrányos az a jelenség is, hogy a töretben-őrleményben nagy a legfinomabb (<100 um-es) rész aránya, és a kiporzás, valamint az esetleges porrobbanás ellen külön védekezni kell (porelszívás, porleválasztás, statikus feltöltódés és gyújtó szikra-képződés elleni védelem). A nagyméretű és változatos alakú hulladékanyag aprítására e hagyományos gépek családjából választható gépsor a szükségesnél nagyobb kapacitással rendelkezik. Mindezek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
