202417. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mechanikus tisztítására szolgáló sugárirányú átáramlású ülepítőben a folyadékból kiválasztott anyagok összegyűjtésére

9 HU 202417 B 10 Az 1 hídszerkezet szerkezeti kialakítását részletesen a 2a-3c. ábrák alapján ismertet­jük. Az 1 hídszerkezetnek két, az u hosz­­szanti függőleges középsíkjától azonos oldal­távolságokban húzódó, függőleges 2 hossz­tartója van, amelyeket alul vízszintes 3 ke­reszttartók kötnek össze. A függőleges 2 hossztartókat száraikkal kifelé fordított U­­-szelvényből álló 4 alsó tartó, 5 felső tartó, ezekhez hegesztett 6 oldallemez, valamint több (ugyancsak U-szelvényű) függőleges 7 összekötőelem alkotja; ez utóbbiak belülről száraikkal simulnak a 6 oldallemezhez, és fel­ső végük az 5 felső tartóhoz, alsó végük pe­dig a 4 alsó tartóhoz van hegesztve. Az egy­mással szemben levő 2 hossztartókban a 7 összekötóelemek közös, az egymással párhu­zamos 2 hossztartókra merőleges függőleges síkban helyezkednek el. Az egészében 3 hi­vatkozási számmal jelölt vízszintes kereszt­tartót a 2 hossztartók között alul az egymás­sal szemben levő 4 alsó tartókhoz hegesz­tett, a függőleges 7 összekötőelem-párok sík­jában húzódó, vízszintes, U-szelvényű acél összekötóelemek, valamint az azok tetején rögzített, acéllemezből készült járólemez al­kotja, de a 3 kereszttartó részének tekintjük a 4 alsó tartókat és a 6 oldallemezek egy ré­szét is; e két utóbbi szerkezeti elemfajta te­hát a 2 hossztartóknak és a 3 kereszttartó­nak egyaránt a részét képezi. A fent ismertetett, egymáshoz célszerű­en hegesztéssel erősített fém anyagú elemek által alkotott 2 hossztartók igen nagy hajli­­tómerevségű tartóelemek, egymástól nagy tá­volságra levő, zárt szelvényű (a 6 oldalle­mezzel azzá tett) 4 alsó tartóval és 5 felső tartóval rendelkeznek. Minthogy az U-szelvé­­nyű 4 alsó tartóhoz a 6 oldallemez és a füg­gőleges 7 összekötőelem, a vízszintes 8 ösz­­szekótóeiem és a 9 járólemez egy-egy oldalá­val kapcsolódik, zárt szelvényű - a hossz­áé kereszttartókban közös - egymáshoz erő­sített tartóelem jön létre. A teljes 1 hídszerkezet számára a füg­gőleges 2 hossztartók nagy hajlitómerevséget biztosítanak. A 2 hossztartókat és a 3 ke­reszttartókat összekapcsoló - ezek közös ele­meként funkcionáló - 4 alsó tartók és függő­leges 7 összekötóelemek, valamint a vízszin­tes 8 összekötóelemek szolgáltatják az 1 híd­szerkezet szükséges mértékű csavarómerev­ségét, ugyanakkor az a tény, hogy az 1 híd­szerkezet felül nyitott, csavarásra bizonyos mértékig érzékennyé teszi, Így a pálya egye­netlenségeit a hídszerkezet mintegy rugalma­san követni tudja. Az 1. ábrán egészében 12 hivatkozási számmal jelölt alátámasztó szerkezetet na­gyobb méretarányban a 6a. és 6b. ábrákon tüntettük fel. A 12 alátámasztó szerkezetnek 11 kerékszekrényén támaszkodik fel az 1 hídszerkezet, amelynek a végei tartományé­ban egy-egy 13 keréktartó eszköz, valamint egy-egy 14 járókerék van felszerelve. A 14 járókerekek közötti távolságot a hivatkozási betűvel jelöltük. Az 1 hídszerkezet i hala­dásirányát (forgásirányát) tekintve elülső 14 járókerék hajtott kerék, a hátsó kerék pedig futókerék. A 6a. és 6b. ábra szerinti elülső hajtott 14 járókerék és hátsó futókerék a 17 meghajtóegységtől eltekintve azonos módon vannak felszerelve, ezért a 6b. ábrával kap­csolatban az alábbiakban elmondottak a hátsó 14 járókerékre is értelmszerűen vonatkoznak. A 6a. ábrán jól látható, hogy a 11 kerék­szekrénybe függőleges 70 persely van ágyazva, amelybe forgatható 64 csap illesz­kedik. Ennek alsó vége a 13 keréktartó esz­közhöz van erősítve. A 13 keréktartó eszköz­ben 16 kerékcsapágyazás van, amely a 15 tengely ágyazására szolgál (6b. ábra). A leirt szerkezeti kialakításból következően a 64 csappal együtt a 13 keréktartó eszköz és a 14 járókerék egy egységként az u_> nyílnak megfelelően elforgatható. A meghajtott elülső 14 járókerék esetében ennek az elforgatható egységnek a 17 meghajtóegység is a részét képezi, amely a 69 rögzítődéinek segítségével van a 13 keréktartó eszközhöz csatlakoztat­va. A 13 keréktartó eszköznek a pályaérintó­­be állított helyzetét működés közben a 72 rögzitóperem és a 71 rögzitóeszköz határozza meg. A 6b. ábrán jól látható, hogy a középső szakaszán a 16 kerékcsapágyazással ágyazott 15 tengely egyik végére a 14 járókerék, a másik végére pedig a 17 meghajtóegység van csatlakoztatva. A 14 járókerék oldalára a já­rókerékkel együtt mozgó 57 érintkező van felerősítve, amely a 13 keréktartó eszközön rögzített álló 75 érzékelővel áll működési kapcsolatban. A 7. ábrán a 14 járókerék a 6a. ábrán bejelölt E-E vonal mentén van felerősítve. A 14 járókeréknek egyébként 37 keréktárcsája, és erre 38 illesztőperem segítségével csatla­koztatott, acélabroncs által alkotott 42 ke­rékabroncsa van; a 38 illesztőperem 45 szorí­tócsavarok segítségével van a 37 keréktár­csához rögzítve, amelyet 40 oldalmerevitó bordák erősítenek. A 42 kerékabroncsra ru­galmas 44 futóréteg van felerősítve. A 42 ke­rékabroncs 39 illesztóc8apokkal van tájolva, amelyek 41 anyákkal vannak rögzítve. A 39 illesztócsapok rendeltetése, hogy a 14 járó­kerék leszerelését követő visszaszerelésekor annak mindig azonos helyzete biztosítva le­gyen. Az 1. ábrával kapcsolatban már említett 18 középcsapágyazás szerkezeti kialakitása részletesen a 4-5c. ábrákon tanulmányozható. A 18 kőzépcsapágyazásnak a 33 szek­rényhez való leerŐ8Ítése a 29 perem segítsé­gével történik, amely utóbbin az üreges 19 tengely van rögzítve. A 19 tengely alsó 20 csapágyban és felső 21 csapágyban van ágyazva (4. ábra), amelyek távolságtartását a 35 gyűrű biztosítja. A 20, 21 csapágyakra kívülről a 22 külső gyűrű illeszkedik. A 20, 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents