202413. lajstromszámú szabadalom • Asztalitenisz ütőborító

1 HU 202413 B 2 szemcsét, hanem egy csoportot vizsgáltunk.) A két idomot a vizsgálat során azonosan terheljük és a 2. és 3. ábra szerinti grafikonon mutatjuk be az ered­ményt. Az ábrákon a vízszintes koordináta az alakváltozás az eredeti magasság %-ában, a függőleges koordináta pedig az összenyomáshoz szükséges energia. Az „a” rész a terhelésre elő ellenállás, „b” a visszaadott energia, „C” pedig az energia elnyelés (satírozott terület). Megállapítható, hogy a találmány szerinti szemcse azonos mérvű alakváltozáshoz az alakváltozás ala­csonyabb tartományában kisebb, míg a nagyobb alak­­változáshoz a hengeres alakhoz viszonyítva nagyobb erő szükséges. Tehát a lényeges különbség igazából a kisebb alakváltozási tartományban mutatkozik. (3. ábra) A 2. és 3. ábra annak illusztrálására szolgál, hogy az energiaelnyelés a találmány szerinti megoldásnál kismérvű deformációnál alacsony, magasabb terhelés­nél a hengeres alakhoz képest megnő. Az alacsony ütközési energiáknál a hagyományos alak nem elégítette ki az igényeket, a kismérvű deformáció nem volt elég a pörgetéshez. Ehhez a szivacslemez, az ún. Soft kitalálása kellett. A mai ütőborítók kizárólag így készülnek. Borítónk alá he­lyezünk azonos szivacslemezt és ismételjük meg az előbbi mérést. Ez a méréssor a borító jellemző ru­gókarakterisztikáját adja; a 4. és 5. ábrák a rugóka­rakterisztikákat mutatják, melyeket bővebben az aláb­biakban fejtünk ki. A 4. és 5. ábrákon a vízszintes tengelyen a deformáció %-os értéke, a függőleges tengelyen pedig a terhelés grammban kifejezve sze­repel. A szivacslemez alkalmazása sokkal érzékenyebbé teszi a borítót alacsonyabb energiatartományokban is. A hengeres alak azonban az ideális lineáris karakte­risztikától meglehetősen távol van. Abban a pillanat­ban, amikor a szivacs szerkezeti deformálhatósága kimerül és belép a borító (szemcse) összenyomása, hirtelen kiugró ellenállás lép fel. Ugyanez az általunk alkalmazott alakkal a lineárishoz közeli görbét mutat. A szivacslemez és a szemcsealak megfelelő kombi­nációjával elérhető alacsonyabb tartományokban a lineáris karakterisztika, mely megkülönbözteti a ta­lálmány szerinti borítót minden más, ismert borítótól. Gyakorlati haszna a játékos számára nyilvánvaló, mivel a labda nagyobb felületen tapad a borítóhoz, az a pörgető játékra alkalmasabbá válik. Az energia­­elnyelésben mutatkozó különbség különösen a nagyon gyors, erős labdák esetében hasznos. A lineáris ka­rakterisztika az elpattanás mértékét az erővel egye­nesen arányossá teszi, javítja a labda irányíthatóságát. Mindezen változás egyetlen faktor, a rugóalak meg­változtatásának eredményeként jöhetett létre. Azt találtuk, hogy bármely elasztomer esetében a hagyományos álló hengeralakú szemcsétől való eltérés lényegesen módosítja a borító viselkedését. Tehát: bármely elasztomer esetében a hagyományos álló hengeralakú szemcsétől való eltérés lényegesen módosítja a borító viselkedését. Ezt a változást a Szövetség szigorú megkötéseinek betartásával sikerült elérnünk. A szemcse geometriájának megvalósítása mindezi­­deig nehézségekbe ütközött. Ilyen, a hegeitől eltérő, a csúcsban is módosított alakot ugyanis csak zsák­­furatú kiképzésű vulkanizáló szerszámban lehet elő­állítani. A sokezer zsákfurat a szokásos gumikeveré­kekkel a vulkanizáláskor elkerülhetetlenül levegőt zár be. (Egyes termékeknél, például abroncsoknál, ezt elkerülendő levegőelvezető furatokat alkalmaznak.) A borítólemez gyártószerszáma emiatt minden gyártónál perforált lemez. A levegő elvezetését ellenoldalon textilbetéttel biztosítják. Ahhoz, hogy zsákfuratban lehetővé váljon a gyártás, speciális megoldást kellett kidolgoznunk. Meglepő módon azt találtuk, hogy ez a megfelelő keverék-összetétel segítségével megva­lósítható. Ezzel nemcsak a levegőelvezetést valósítottuk meg, hanem a borító felületi tapadása is egyedivé válik. Ez az alkotórész poliszilokszán, mely vinilgyököt nem tartalmaz, pasztaszerű, az olaj és a gumielasz­tomer között foglal helyet. A térhálósodási rend­szerben nem vesz részt. A keverékben egyeneletesen eloszlik, óriásmolekula volta miatt (móltömeg: 300.000 körüli), kivirágzásra alig képes. Hatásme­chanizmusát elméletileg nem tudjuk magyarázni csak a jelenséget, a hatást ismerjük. A gumi alaptulajdon­ságát az alkalmazott mennyiségben nem rontja, a szokásos fizikai vizsgálatok (modulus, szakadási szi­lárdság, szakadási hossz, keménység, maradó nyúlás, visszapattanás, öregedés) kedvezőtlen változást nem mutatnak. Túladagolása káros. E komponenst a to­vábbiakban szilikon pasztának nevezzük. A továbbiakban az össztételt egy, a receptre vo­natkozó példa kapcsán mutatjuk be. Komponens Naturkaucsuk BR kaucsuk tömegrész 50 50 100 ZnO 6 Zsírsav 1 Öregedésgátló I. 1 Öregedésgátló II. 1 Lágyító (antisztatikus) 5 Fehér töltőanyag 6 Színezék I. 0,3 Színezék II. 0,2 Szilikon paszta 0,4 Kén 2 NBTS merkapto-benztiazol­-diszulfid 1,6 TMTD tetrametil-tiuram­-diszulfid 0,2 A színezékek, a lágyító, az öregedésgátlók ismer­tek, megfelelnek a szokásos adakékoknak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Asztalitenisz-ütőborító, mely egyoldalt sima borí­tólapot (B) és felületén kiemelkedéseket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a felületén lévő, kiemelkedő szemcsék (1) csonkakúp alakúak, a palást és a sima borítólappal szemközt elhelyezkedő felület találkozásánál lévő él lekerekített, a sima borító­lappal szemközt elhelyezkedő felület közepe felé 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents