202403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kontrollált hatóanyag-leadású, azelasztint tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202403 B 2 Az azelasztin (I) képletű ftalazinon-származék, kémiailag 4-(4-klór-benzil)-2-(perhidro-l-metil-aze­­pin-4-il)-l-[2H]-ftalazinon. Az azelasztint az asztma profilaxisában alkalmazzák. Az azelasztin azonban antiallergiás és antihisztamin tulajdonságokkal is ren­delkezik. Az azelasztin előállítását és hatását a 21 64 058 számú német szövetségi köztársaságbeli sza­badalmi leírás ismerteti. Az azelasztin alkalmazásának jelentős hátránya az, hogy mellékhatásként fáradtságot okoz. Sok beteg álmosságról és fáradtságról, valamint hasonló tüne­tekről számol be. Főként az azelasztin alkalmazásának első napján jelentkezik a mellékhatás, úgy, hogy gépkocsivezetésre és gépek működtetésére a betegek nem alkalmasak, mivel ezen betegek figyelme erő­teljesen csökken. Fontos volna, hogy az azelasztin olyan gyógy­szerformában álljon rendelkezésünkre, amely a fá­radtság mellékhatását nem idézné elő, és ami egyben terápiában is haladást jelentene. A mellékhatás elke­rülésére kombinált készítményt állítottak elő, amely a fáradást okozó hatóanyagot és koffeint tartalmazott. A koffeinnek az volt feladata, hogy a hatóanyag szedáló hatását antagonizálja. Ez az eljárás azonban azelasztinnál nem alkalmazható, mivel az azelasztin és a koffein eliminációs felezési ideje tl/2 (tl/2 az az idő, amely alatt a hatóanyag vérszintje további hatóanyag bejuttatása nélkül a kiindulási érték felére csökken) egymástól eltérő: az azelasztin eliminációs felezési ideje 20 óra, a koffeiné 3,5 óra. így azzal kell számolnunk, hogy az azelasztin és a koffein egyidejű beadásával egy bizonyos idő eltelte után a koffein hatása megszűnik és az azelasztin szedáló hatása ismét előtérbe lép. A szokásos eljárás abból állna, hogy a koffein hatóanyag felszabadulását a készítményben úgy el­nyújtsuk, hogy hosszú ideig tartó hatást eredményez­zen. Ez az eljárás azonban azzal a nehézséggel jár, hogy mindkét hatóanyag vérszintjének az alakulását egymáshoz igen közel hozzuk in vivo. Ez azonban az eliminációs értékek igen nagy eltérése miatt, a jelenleg rendelkezésünkre álló eljárásokkal nem le­hetséges. Az azelasztin ezen túlmenően rendkívül kellemet­len ízű, így például folyékony azelasztin készítmények (például oldatok) bevételét a betegek, elsősorban a gyerekek megtagadják. Az alább ismertetésre kerülő, találmány szerinti azelasztin készítmények ízét is jelentősen javítottuk. A találmány szerinti eljárás fel­adata az, hogy olyan azelasztin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményt állítsunk elő, amelynél az aze­lasztin szedáló mellékhatását messzemenőén, illetve teljes egészében megszüntetjük, és az azelasztint tar­talmazó készítmény ízét olyan mértékig megjavítjuk, hogy annak bevétele ne okozzon nehézséget. A feladatot olyan gyógyszerkészítmény előállítá­sával oldottuk meg, amely kontrollált hatóanyaglea­­dású, a szokásos segéd- és adalékanyagokon kívül egy retardáló alkotórészt is tartalmaz; a készítményt az jellemzi, hogy az azelasztin hatóanyagot, illetve fiziológiásán alkalmazható sóját kontrolláltan adja le, 1 tömegrész azelasztin bázisra 1 és 800 tömegrész közötti tömegrész retardáló alkotórészt tartalmaz, mely cellulózszármazék, akrilsav- és/vagy metakrilsav-po­­limer-származék és/vagy polisztirol-származék lehet, és az azelasztin hatóanyagnak óránként 5-100%-át adja le. Amennyiben az azelasztin sója alakjában van jelen, a fentiekben megadott bázisra vonatkoztatott azelasz­tin mennyisége a só nagyobb molekulatömege miatt megnő. A bejelentésben lévő azelasztinra vonatkozó mennyiségi adatok minden esetben bázisra vonatkoz­nak, és amennyiben ennek egy sóját alkalmazzuk, a nagyobb molekulatömegre minden esetben át kell számítani a mennyiséget. A találmány tárgya a kontrollált hatóanyagleadású gyógyszerkészítmény előállítási eljárása, a készítmény a hatóanyagon és a szokásos segéd- és adalékanya­gokon kívül retardáló alkotórészt is tartalmaz; a készítményt az jellemzi, hogy a kontrolláltan szabaddá váló hatóanyagként azelasztint, illetve fiziológiásán elviselhető sóját tartalmazza, 1 tömegrész azelasztin bázisra vonatkoztatva 1-800 tömegrész cellu­lózszármazék, akrilsav- és/vagy metakrilsav-polimer­­származék és/vagy polisztirol-származék retardáló al­kotórészt alkalmazunk, és az azelasztinnak óránként 5-100%-át adja le. Azt találtuk, hogy olyan azelasztin készítmény előállításához, amely a fáradtság mellékhatását nem okozza, nem szükséges retardált vagy nem-retardált koffein hozzáadása, hanem elegendő, ha az azelasztin hatóanyagot retardáljuk. Nem árt, ha az azelasztin hatóanyagot olyan készítmény formájában állítjuk elő, amely a hatóanyagot hosszabb idő alatt adja le (és ezzel a hatóanyag retardálását „végezzük el”), így olan készítményt adunk a kezelendő betegeknek, hogy a fáradtság mellékhatását nem észlelik. Ez annál is meglepőbb, mivel az azelasztin hatóanyag eliminációs felezési ideje 20 óra. A gyógyszertechnológiában napjainkig csak olyan hatóanyagoknál alkalmazták a retardálási eljárást, amelyek felezési ideje rövid, például maximálisan 10 óra. Egy olyan hatóanyag retardálását, amelynek fel­ezési ideje 20 óra, mostanáig műhibának tekintették a gyógyszerészeti tudományokban. Azt találtuk, hogy ezeknek a készítményeknek az adagolása után az eddig észlelt keserű íz már nem jelentkezett. A találmány tárgya tehát eljárás kont­rollált hatóanyagleadású, azelasztinból, illetőleg ennek fiziológiásán elviselhető sóiból készített gygőgyszer­­készitmények előállítására. Megfelelő sók például a klorid, acetát, maleinát, laktat, citrát, tartarát, glükonát, embonát. Az azelasztin óránkénti szabaddá válásának a se­bességét pH 1,0 és pH 6,8 közötti vizes vizsgáló oldatban határoztuk meg. Ezek a vizsgáló oldatok vizes oldatok, a megadott pH értékekkel. A pH értékek beállítását savak vagy a szokásos pufferek hozzáadásával végeztük el. Azt találtuk, hogy a ta­lálmányunk szerinti készítményekből óránként a ha­tóanyag 5-100%-a szabadul fel. Alkalmazási gyógyszerformákként retard tabletták, retard kapszulák, pelletek, oldatok, implantátumok, injekciók, tapaszok, vizes vagy olajos szuszpenziók, olajos oldatok, granulátumok, drazsék, lágy zselatin­kapszulák, mikrokapszulák jöhetnek számításba. A találmány szerinti készítményeket a következő­képpen állíthatjuk elő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents