202313. lajstromszámú szabadalom • Gázpisztoly

1 HU 202313 B 2 A találmány tárgya, gázpisztoly, különösen sportpisztoly, amely a cső alatt elhelyezett nyomógáztartállyal rendelkezik, amely egy szeleppel elzárható csatornán át a cső hátsó végével van összekötve, egy, a házban veze­tett, a cső hátsó végéről visszahúzható zár­­szerkezettel és egy, a házban előirányzott elsütőszerkezettel, amely egy ravasszal kiala­kított, egy rugó által az elsütés irányával szemben előfeszített elsütőkarból, egy ezzel együttműködő elsütőkilincsből és egy, a sze­lep működtetésre szolgáló rugóterhelésű ütő­testet visszatartó, ütköző helyzetben az el­­sütőkilinccsel rögzített ütközőkarból áll. Ilyen gázpisztoly már ismeretes (Fein­­werkbau, kezelési utasítás - 2. modell). Ennél az elsütőszerkezet egyes részeihez különböző állitócsavarok vannak előirányozva, hogy, ami a sportpisztolyok esetében különös fontos­sággal bir, a nyomópont, az elsütősúly és az ún. triggerstop, tehát az elsütökar lengőútja az elsütőkilincsen megváltoztatható legyen. Az ütőtest az elsütőkar felett van beágyazva és egy lefelé irányuló orral az elsütőkar előtt a szelepre hat. Szükségszerűen ebből adódik az elsütőkar lengócsapágyának vi­szonylagos mély elhelyezése. Ahhoz, hogy a lövés leadásakor, a visszaütés által fellépő, a fegyverre gyakorolt forgatónyomatékot, ami a cső céltól való elmozdulását eredményezi, a minimumra csökkentsük, szükséges lenne a fegyvert a csötengelytől kis távolságban tar­tani, azaz alátámasztani, ezáltal a célzási hi­bák csökkenthetők és meggondolandó az is, hogy sportversenyek idején egymásután sok lövés leadásakor a lövész korai elfáradását el kell kerülni. A fegyvert tartó kézzel kell természetesen az elsütőkart is működtetni. Amennyiben az elsütőkar és ezzel a ravasz, mint az ismert sportpisztolynál, a felette ve­zetett ütótest miatt aránylag távol a csőten­gely alatt fekszik, szükségszerűen a marko­latot is a tengely alatt megfelelő távolságban kell elhelyezni. Azonban az lenne a helyes, ha a lövés leadásakor a cső, a lövész keze és alsókarja lehetőleg egy vonalban lenne. A találmány alapjául ezért az a feladat szolgál, hogy a bevezetőben említett gázpisz­tolyt egyszerű eszközökkel úgy tökéletesít­sük, hogy a pisztoly fogása egyszersmind az elsütést végző kézzel, a csótengelyhez a le­hető legnagyobb közelségben legyen biztosít­va. A találmánnyal a fenti feladatot úgy oldjuk meg, hogy a szelep, előnyösen a ház egy hosszanti bordájában, a ravaszon túl hátrafelé, egy az ütőtesthez vezetett ütő­szeggel rendelkezik és az elsütőkar az ütő­szeg felett, szorosan a zárszerkezet megve­­zetése alatt van csapágyazva, miközben az elsütökar felfelé, két, adott esetben a hosz­­szanti borda két oldalán lévő, oldalszárban végződik. Miután az aránylag masszív ütőtest hát­rafelé van elhelyezve és előre a szelephez csak a vékony ütószeg vezet, lehetséges az elsütőkar ezen ütószeg felett, azaz szorosan a zárszerkezet megvezetése alatt történő csapágyazása és ezzel a ravasz távolságának a csőtengelytől minimumra való csökkentése. Ezáltal a pisztoly jobb, azaz nyugodtabb és biztonságosabb tartása érhető el, miközben az ütőszeg jó megvezetése biztosítva van, az elsütőkar és az ütőszeg egymást nem akadá­lyozza. Ismeretes ugyan egy gyűjtópatronok, világító- és jelzőmuníciók vagy hasonlók gyújtásához használatos gyújtószerkezet, amelynél az elsütőkar az ütőszeg felett van elhelyezve (AT-A-307 275). Itt azonban nem egy valódi értelemben vett pisztolyról van szó, hanem egy cső nélküli szerkezetről, amelynél az elsütőkar egyszersmind ütköző­­karként szolgál, amely az ütőszeget a rugó­erő ellen visszatartja, miközben a ház ütkö­­zófelületére támaszkodik. Ha az elsütőkart az elsütés irányában mozgatjuk, ettől eltávolo­dik és az ütőszeget felszabadítja, amely a készülékházra egy tartóval közvetlenül oda­csavarozott gyújtókupakra gyakorol hatást. Itt nem az elsütőkar, azaz a ravasz a cső közelében való elhelyezéséről van szó, miután itt semmilyen cső nincsen. Nem is lenne le­hetséges az elsütőkar lengőtengelyét az ütő­szeg alá helyezni, mert akkor az elsütőkar lengőmozgását a ház ütközőfelülete lezárná. Egy ilyen készülék egy sportpisztollyal egy­általán nem hasonlítható össze, miután telje­sen mások a körülmények és nem kerül sor célzott lövésekre. A rajzon a találmány szerinti pisztoly egyik kiviteli alakja van ábrázolva, éspedig az 1. ábra a gázpisztolynak a találmány szempontjából lényeges részeit ábrázolja hosszmetszetben, a 2. ábra pedig az 1. ábra szerinti gáz­pisztoly II—II vonal szerinti ke­resztmetszetét. A pisztoly 1 házzal rendelkezik, ebben van rögzítve 2 cső és itt kerül elhelyezésre 3 elsütőszerkezet. A 4 csonkra a 2 cső alatt 5 nyomógáztartály, többnyire egy COz-patron van felcsavarozva, amelynek ill. amelyeknek szelepe rácsavarozáskor nyit, úgy hogy a nyomógáz 6 nyomógáztérbe jut, melyet 7 sze­lep zár le. Az 1. ábra olyan helyzetet ábrá­zol, ahol a 2 cső hátsó végétől visszahúzott 8 zárszerkezettel van feltüntetve, amely 9 megvezetésben csúszik. Ebben a helyzetben egy lövedék, egy ún. diabológolyó vezethető be a 2 cső hátsó végébe, mire a 8 zárszer­kezet előretolható, úgyhogy ezzel a 2 cső hátsó vége elzáródik és 10 csatornán át összekapcsolódik a 7 szeleppel. A 3 elsütő szerkezet egy 11 ravaszt hordozó 13 rugóval az elsütés irányéval szemben előfeszített 12 elsütőkarból, továbbá egy 12 elsütőkarral együttműködő 14 elsütő­kilincsből és a 14 elsütőkilinccsel rögzített 15 ütközókarból áll, amely a rugóterhelésű 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents