202309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti sínrögzítő csavarok vagy/és sínszögek rögzítésére alkalmas massza előállítására
1 HU 202309 B 2 A találmány vasúti sinrögzító csavarok (talpfa-csavarok) vagy/és sínszögek rögzítésére szolgáló öntómassza előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik, amely elsősorban vágányfelújitási munkáknál használható. Amint ismeretes, a vasúti talpfákba, vagy a vasbeton aljzatok fabetétébe hajtott, illetve bevert, és a sínek rögzítésére szolgáló talpfacsavarok vagy/és sinszögek környezetében a faanyag hosszabb-rövidebb idő után elkorhad, aminek következtében a csavarok vagy 6zögek elveszítik szilárd tartásukat, a rögzítés bizonytalanná, és a vasúti pálya balesetveszélyessé vélik. Az ilyen jellegű hibák kijavítására a 160 553. számú magyar szabadalmi leiráBból olyan eljárás ismerhető meg, amely szerint a talpfában az elkorhadt rész tartományában lyukat fúrnak, amelynek átmérője és mélysége meghaladja a talpfacsavar vagy Bzög ilyen méreteit. A fúrással a korhadt részeket a talpfából, illetve a vasbeton vasúti alj fabetétéből eltávolitják. A fúrt lyukban vas anyagú betétet helyeznek el, és a betét mellé járulékosan kémiailag kikeményedó műgyanta-kompozíciót öntenek a lyukba. A csavar vagy sinszög rögzítését a vasanyagú betét és a kikeményedett műgyanta együttesen biztosítja. A műgyanta-kompozíció telítetlen poliészter gyanta sztirolos oldatát tartalmazza, amelyhez kvarclisztet, ülepedésgátló anyagokat, gyorsítóként pedig kobalt-naftenátot adnak. Az öntőmassza kikeményitése szokásos katalizátorokkal, például benzoil peroxiddal történik. Ez a műgyanta-kompozíció a kikeményedés után már betölti rendeltetésszerű funkcióját. Lényeges hátránya, hogy kikeményedése csak +10 °C fölötti hőmérsékleteken megy végbe, ezért a pályafelújítási és javítási munkákat mérsékelt égövi viszonyok között az évnek csak az öt-hat legmelegebb hónapjában lehet végezni; északabbra fekvő területeken pedig még rövidebb időn keresztül. További hátrányt jelent, hogy a töltőanyagként alkalmazott kvarcliszt hajlamos a kiülepedésre, aminek meggátlósára ülepedésgátló adalékot kell a masszához adni. Az ülepedésgátló adalék amellett, hogy a kikeményedett anyagban - tehát a massza rendeltetésszerű helyén - már semmilyen funkciót nem tölt be, növeli az anyagköltséget és kismértékben az anyag viszkozitását is (ami a bedolgozást nehezíti), továbbá bonyolítja a gyártást. A kiülepedés oka általában az, hogy a kvarcliszt átlagos szemcsemérete 50 um fölött van; kisebb szemcseméretnél azonban - hasonló gyanta-töltőanyag arány mellett - a massza viszkozitása a feldolgozhatóságot kizáró mértékben megnövekedne, illetve csökkenteni kellene a töltőanyag mennyiségét; ez viszont a fajlagos anyagköltség növekedésével és a mechanikai tulajdonságok romlásával járna. A találmány feladata, hogy olyan öntőmasszát szolgáltasson sínrögzítő talpfacsavarok és/vagy sinszögek - elsősorban vágányfelújítási munkáknál faanyagban való - rögzítéséhez, amely egyrészt lehetővé teszi a vágányfelújitási munkáknak a jelenleginél alacsonyabb hőmérsékleten való végzését, és ezzel e munkák időben való kiterjesztését, másrészt az öntómassza gyártási költségeinek csökkentését, a gyártási folyamatok egyszerűsítését, és a bedolgozási körülmények javítását. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a bedolgozhatósági hőmérséklet igen lényegesen, mintegy 10 °C-kal csökkenthető, ha a telítetlen poliészter gyanta gyorsítójaként tercier amint használunk. További felismerésünk, hogy a töltőanyag szemcseméret-eloszlósának megfelelő - tudatos - megválasztásával, a töltőanyag különböző átlagos szemcseméretű frakciókból való összeállításával olyan heterodiszperz töltőanyag-keveréket lehet készíteni, amely a szokásos gazdaságos és műszakilag megfelelő gyanta-töltőanyag arány mellett a poliészter-kompozícióban úlepedésgátló adalék nélkül sem ülepszik ki igen hosszú, akár mintegy féléves időszak alatt sem, legfeljebb csak laza, könnyen felkeveredő üledék keletkezik. Az ilyen keverékben a 10 um alatti frakció tölti be a durvább szemcsék számára az ülepedésgátló, illetve üledéket lazító funkciót. A kis részecskék meggátolják, hogy a nagyobb töltőanyag-szemcsék agglomerátumokká álljanak össze. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során telítetlen poliészter gyanta sztirolos oldatát, gyorsítót és töltőanyagot keverünk össze, és amely eljárásra az jellemző, hogy a masszát 90-17 tömeg*, előnyösen 60-40 tömeg* telítetlen poliésztergyanta sztirolos oldatának, 0,02-3,0 tömeg*, előnyösen 0,5-1,5 tömeg* tercier aminnak, valamint töltőanyagként 10- -80 tömeg*, előnyösen 40-60 tömeg*, a Mohs-skála szerint legalább 6-os keménységi fokú heterodiszperz szilárd szemcsés anyagnak - célszerűen ásványórleménynek - az összekeverésével állítjuk elő, amelynek szemcseméret-eloszlása a következő: 0-10 um 1-20% előnyösen 1-12% 10-45 um 5-40* előnyösen 10-30% 45-63 /um 10-80* előnyösen 20-50* 63-90 um 10-80* előnyösen 15-40* 90 ym fölött max. 30* előnyösen max. 5*. Egy előnyös találmányi ismérv Bzerint tercier aminként dimetilanilint vagy dietil-anilint használunk. Előnyös az eljárásnak az a foganatosítási módja is, amely szerint töltőanyagként kvarclisztet vagy/és bazaltlisztet vagy/és andezitlisztet használunk. A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
