202307. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás olajlencse gázzal való kitermelésére perfluor-csoportot tartalmazó felületaktív anyagokkal készített hab felhasználásával

7 HU 202307 B 8 2. Példa Megismételjük az 1. példában leírtakat, de ahelyett, hogy az lb) példában alkalma­zott klasszikus felületaktív anyag oldatát fecskendeznénk be, azonos körülmények kö­zött a fentiekben definiált (VII) általános képletü felületaktív anyag 1 t%-os vizes ol­datából képzett habot injektáljuk. Ezt a vegyületet anioncserével nyerjük az N- (heptadeka-f luor-oktil-2-etil )-piridini­um-jodidból, amelyet az 1 588 482 számú francia szabadalmi leírásban ismertetnek. Ezt az ioncserét úgy végezzük, hogy a jodidot para-toluol-szulfonsavval vagy metil-para-to­­luol-szulfonáttal kezeljük. Ennek a terméknek az olajban való old­hatósága a méréshatárok alatt van. Világosan megfigyelhető ekkor, hogy egy fehér olajréteg képződik, amelyet egy nagyon éles stabil habfront tol maga előtt, amely merőleges a porózus közeg tengelyére (4., 5. ábra) és amely szabályosan halad, bármilyen is az utóbbi pozíciója (vízszintes vagy függőleges, felülről vagy alulról törté­nő injektálással). Az olajmaradék telítettsége a pórus tér­fogatával megegyező térfogatú hab injektálá­sa után gyakorlatilag nulla. A kinyerés tehát közel lOOX-os (6. ábra) 3. Példa Kétrétegű porózus közeget helyezünk az 1. példában leírttal azonos méretű cellába. Ezt két, különböző áteresztőképességű közeg alkotja (500 és 250 mikrométer átmérőjű üveggolyók), amelyeket hosszirányban és egymással összeköttetésben egymásra helye­zünk. A közeget az 1. példában leírtak sze­rint olajjal impregnáljuk. A gázt és a korábbi ismeretek szerinti habot injektáljuk, ugyanúgy, mint az 1. pél­dában. A hab először a jobban áteresztő kö­zeget árasztja el, majd párhuzamosan kiűzi az olajat a második közegből, és a két réte­get elválasztó felületről kiindulva fokozato­san elárasztja azokat a zónákat, ahonnan el­távozik az olaj. Ez a folyamat azonban na­gyon hosszú. A kísérlet után a maradék olaj-telitett­­ség gyakorlatilag nulla; ezt az eredményt azonban, a homogén. közeghez hasonlóan, mintegy a pórustérfogat százszorosának meg­felelő mennyiségű hab injektálása után kap­juk. 4. Példa A 3. példában szereplő kétrétegű poró­zus közegbe a 2. példában definiált habot injektáljuk, amely a találmányban ismertetett (VII) képletű felületaktív anyagból képződött. Világosan megfigyelhető egy fehér olaj­réteg képződése, amelyet egy nagyon éles, stabil habfront tol maga előtt, amely merőle­ges a porózus réteg(ek) tengelyére (7. ábra), és amely egyidejűleg halad a két zónában. Kezdetben azt figyelhetjük meg, hogy a hab először a jobban áteresztő rétegbe hatol be. Amikor ebben a rétegben már elég nagy lesz a nyomáscsökkenés, az átöblités elkez­dődik a kevésbé áteresztő rétegben is. A nyomáseloszlás határozza meg a második front késését az elsőhöz képest, és az előre­haladás egyensúlyi körülmények között foly­tatódik (8. ábra). A kísérlet végén az olajvisszanyerés mintegy 100X-os, a teljes porózus közeget körülbelül a pórusokkal azonos térfogatú habbal lehet átöblíteni (9. ábra) 5. Példa A 2. példában leírtak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy nem a (VII) kép­lettel leírható felületaktív anyagból képzett habot injektáljuk be, hanem a 2. példáéval azonos körülmények között, előre elkészített habot injektálunk, amelyet a (VIII) képlettel meghatározott felületaktív anyagból készí­tünk, és a 2 084 888 számú francia szabadal­mi leírás alapján állítunk elő, és amelynek képletében Rr olyan perfluor-tartalmú cso­port, amely többségében 6, 8, 10 és 12 szén­atomos csoportok keverékéből áll; sorrendben a következő arányban tartalmazza ezeket: 55X, 25X, 10X és 10%. A kapott eredmények pontosan megegyeznek a 2. példában kapott eredményekkel. 6. Példa A 4. példában leírtak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy nem a (VII) kép­lettel leírható felületaktív anyagból képzett habot injektáljuk be, hanem a 4. példáéval azonos körülmények között, az 5. példáéval azonos felületaktív anyagból előre elkészített habot. A kapott eredmények pontosan meg­egyeznek a 4. példában kapott eredmények­kel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 6

Next

/
Thumbnails
Contents