202292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés elektrolitikus folyamatok tulajdonságainak vizsgálatára

1 HU 202292 B 2 A találmány tárgya eljárás elektrolitikus fo­lyamatok tulajdonságainak, például szóróké­pességének vagy galvánbevonat vastagságá­nak vizsgálatára, amelynek során egy adott térfogatú műveleti tankba a vizsgálandó fo­lyamatnak megfelelő elektrolit oldatot öntünk, ebbe katód és anód elektródokat merítünk és ezekhez egyenáramú áramforrást kapcsolunk, majd a műveleti tankban a vizsgálandó elekt­rolitikus folyamatot az üzemi körülményeknek megfelelően szimuláljuk. A galvániparban a fémbevonatok külön­böző összetételű elektrolit oldatokból választ­hatók le. A fémleválasztást az elektrolit ősz­­szetételén kívül befolyásolják az alkalmazott paraméterek is, úgymint a hőmérséklet, a pH, az áramsűrűség, stb. Ahhoz, hogy egy gal­­vánipari eljárás pontosan az előírt minőséget tudja biztosítani, szükség van az elektrolit összetételének, valamint az üzemi paraméte­rek pontos beállítására. Az elektrolit összetétele analitikai mód­szerekkel a legtöbb esetben meghatározható, ennek pontosságát azonban az egyes össze­tevők, különösen a szerves fényesitő adalé­kok nagymértékben befolyásolják. Az ilyen adalékoknak az előírttól már igen kis mér­tékben eltérő jelenléte a folyamat minőségére lényegesen kihat. Ebből következik, hogy az adott elektrolitnak a fémbevonatra gyakorolt hatását az összetétel teljes pontosságú beál­lítása helyett sokszor érdemesebb kísérleti úton vizsgálni. Hasonló a helyzet az alkalma­zott paramétereknek a folyamatra gyakorolt hatásával is. A kísérleteket tulajdonképpen az üzemi viszonyok egy konkrét paraméter­rendszer mellett történő szimulálásának is tekinthetjük. Egy-egy paraméter változtatásának a hatását azonban csak igen nagyszámú kísér­lettel lehet vizsgálni, és ez a körülmény az optimum elérését hosszadalmassá és drágává teszi. A fémbevonatok galvanikus létesítésénél az elektrolitikus folyamat minőségét többek között a térbeli szóróképesség is lényegesen befolyásolja. Térbeli szóróképesség alatt a fürdőnek azt a képességét értjük, hogy a galvanizálás a kezelt tárgy felületi tagoltsága esetén a mélyedésekbe, takart részekbe eső felületekre milyen mértékben eredményes. Nagyobb szóróképességű fürdő a takart felü­letek tökéletesebb galvanizálását képes ered­ményezni. A szóróképesség vizsgálata lehetőséget adhat adott elektrolit fürdő vagy elektroliti­kus folyamat optimalizálására, vagy pedig tu­dósíthat egy adott összetételű fürdővel adott paraméterekkel végzett galvanizálási folyamat minőségéről. A találmány feladata olyan eljárás és ennek megvalósitását megengedő elrendezés létrehozása, amely az eddig esetlegesen vég­zett kísérletek helyett gyors és objektív ké­pet ad a vizsgált folyamatokról. A találmány révén eljárást hoztunk létre elektrolitikus folyamatok tulajdonságainak, például szóróképességének vagy galvánbevo­nat vastagságának vizsgálatára, amelynek so­rán egy adott térfogatú műveleti tankba a vizsgálandó folyamatnak megfelelő elektrolit oldatot öntünk, ebbe katód és anód elektró­dokat merítünk és ezekhez egyenáramú áramforrást kapcsolunk, majd a műveleti tankban a vizsgálandó elektrolitikus folyama­tot az üzemi körülményeknek megfelelően szimuláljuk, és a találmány szerint egyik elektródként fémből készített félgömböt hasz­nálunk, amelyet egyenlitösikjával a tank egyik falához illesztünk, másik elektródként a szemközti falnál az egyenlitősíkkal párhu­zamos és a félgömbbel szemközti helyzetű, annál nagyobb alapterületű fémlapot helye­zünk, és a folyamat szimulálását követően a félgömböt az elektrolitból kivesszük és rajta a bevonat térbeli eloszlását vizsgáljuk. Több lépéses kísérletezésnél a vizsgált folyamat valamelyik jellemzőjét adott mérték­ben megváltoztatjuk, és újabb félgömbbel a szimulációt megismételjük. Ekkor előnyös, ha lépésenként egy-egy meghatározott mértékű változtatással és esetenként egy-egy félgömb alkalmazásával végezzük a vizsgálatot. A találmány szerinti eljárás akkor is előnyösen használható, ha elektrolitként leol­dó fürdőt használunk, és a vizsgálathoz adott vastagságban bevont félgömbből indu­lunk ki. A találmány vonatkozik még az eljárás foganatosítására alkalmas elrendezésre is, amelynél a műveleti tank négyszögletes ha­sáb alakú, amelynek egyik oldalát négyszög­letes sík elektród fedi, ehhez képest szem­közti helyzetben és szimmetrikusan a másik kádfalnál belül üres félgömb helyezkedik el, a katód és anód kivezetések a fémlaphoz, il­letve a félgömbhöz vannak kapcsolva, és a félgömb átmérője a fémlap oldalhosszánál ki­sebb, de a fél oldalhossznál nagyobb, továb­bá a szemközti elektródtartó kádlapok távol­sága legalább a fémlap oldalhosszának 0,8- -szorosával azonos. A félgömb célszerűen rézből vagy sár­garézből van kialakítva. A találmány szerinti eljárás és elrende­zés szükségtelenné teszi a nagyszámú kísér­let elvégzését, hiszen egyetlen vizsgálat igen nagyszámú statikus vizsgálatnak felel meg, egyes alkalmazási területeken pedig új lehe­tőségeket teremt. Mindeddig nem volt ugyan­is lehetőség az elektrolitikus leoldás haté­kony ellenőrzésére és beállítására. A találmány szerinti eljárást és vizsgá­lati elrendezést a továbbiakban példák kap­csán, a rajz alapján ismertetjük részleteseb­ben. A rajzon az 1. ábra a vizsgálati elrendezés vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti 5 félgömb áram­sűrűségét szemlélteti a radiális tá­volság függvényében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents