202288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trombin-inhibitorok előállítására

21 HU 202288 B 22 acetát, amely vagy egymagában vagy keve­rékben alkalmazható. Alkalmas nitrogénforrá­sok például az aminosavak, Így a kozamino­­sav, peptidek és fehérjék és lebomlási ter­mékeik, például a tripton, pepton vagy hús­kivonatok; továbbá az élesztókivonatok, malá­takivonat, és ammóniumsók is, például ammó­­nium-klorid, -szulfát vagy -nitrát, amelyeket egyedül vagy alkalmas keverékekben alkal­mazhatunk. Hasonlóképpen szervetlen sókat is alkalmazhatunk, például a nátrium-, káli­um-, magnézium- és kalcium-szulfátot, -klori­­dot, -foszfátot és -karbonátot. Ezenkívül a közeg például növekedést elősegítő anyagokat tartalmaz, így nyomele­meket, például vasat, cinket, mangánt és ha­sonlókat, és előnyösen olyan anyagokat, ame­lyek szelekciós nyomást fejtenek ki és gátol­ják azoknak a sejteknek a növekedését, ame­lyek az expressziós plazmidot elvesztették, így a közeghez például ampicillint adagolnak, ha az expressziós plazmid ampB-gént tartal­maz. Ha ilyen antibiotikus hatású anyagokat adunk a közeghez, akkor a szennyező, anti­biotikum-érzékeny mikroorganizmusok el­pusztulnak. A tenyésztés önmagában ismert eljárá­sokkal történik. A tenyésztés feltételeit, pél­dául a hőmérsékletet, a közeg pH értékét és a fermentációs időt úgy választjuk meg, hogy maximális hirudin-titert kapjunk. így előnyös valamely E.coli- vagy élesztőtörzset aerob körülmények között szubmersz kultú­rában rázás vagy keverés közben 20-40 °C hőmérsékleten, előnyösen 30 °C-on, és pH 4- -9-en, előnyösen pH 7-en, 4-20 órán át, elő­nyösen 8-12 órán át tenyészteni. Az expresz­­sziós termék intracellulárisan gyűlik össze. Ha a sejtsűrűség megfelelő értéket ér el, a tenyésztést megszakítjuk és a mikroor­ganizmus sejtjeiből a terméket szabaddá tesszük. Ebből a célból a sejteket például detergenses, így SDS-es vagy Triton-os ke­zeléssel elroncsoljuk, vagy lizozimmal vagy hasonló hatású enzimmel oldjuk. Alternativ vagy kiegészítő módon mechanikus erőt, pél­dául nyiróerőt (például X-prés, French-prés, Dyno-malom), vagy üveggyönggyel vagy alu­­minium-oxiddal való rázást, vagy váltakozó lefagyasztást, például folyékony nitrogénben, és felengedést, például 30-40 °C-ra, valamint ultrahangot alkalmazhatunk a sejtek feltárá­sához. A kapott elegyet, amely fehérjéket, nukleinsavakat és egyéb sejtalkotókat tartal­maz, centrifugálás után önmagában ismert módon fehérjére nézve töményitjük. így pél­dául a nem-fehérjealkotók legnagyobb részét polietilénimines kezeléssel leválasztjuk és a fehérjéket, beleértve a hidrudinvegyületeket, például az oldat ammónium-szulfátoa vagy más sóval történő telítésével kicsapjuk. A bakteriális fehérjék ecetsavas savanyítással (például 0,1%, pH = 4-5) is kicsaphatók. A hirudinvegyületek további töményitéBe az ecetsavas maradék n-butanolos extrakciójával érhető el. További tisztítási lépés például valamilyen kromatográfiás eljárás, Így az ioncserélő kromatográfia, gélkromatográfia, megoszlási kromtográfia, nagynyomású folya­­dékkromatográfia, fordított fázisú nagynyo­mású folyadékkromatográfia és hasonlók. Az elegy komponenseit diaUzissel, töltés szerint gél- vagy hordozómentes elektroforézissel, molekulanagyság szerint alkalmas Sephadex oszlopon, affinitás-kromatográfiával, például affinitás-kromatográfiára alkalmas hordozóra kapcsolt antitestekkel, különösen monokloná­­lis antitestekkel, vagy trombinnal, vagy to­vábbi, különösen az irodalomból ismert eljá­rással választjuk el. Például a kifejeződött hirudin izolálása a következő lépésekből áll: A sejtek elválasztása a tápoldatból ce n trif u gálá s sál; Nyerskivonat előállítása a sejtek elron­­csolásával, például lizáló enzimmel való keze­léssel és/vagy váltakozó lefagyasztással és újraf elengedéssel; Az oldhatatlan alkotórészek lecentrifu­gálása; A DNS kicsapása polietilénaminnal; A fehérjék kicsapása ammónium-szulfát­tal; Az oldott csapadék affinitás-kromatográ­­fiája monoklonális anti-deszulfatohirudin-an­­titest-OBzlopon vagy trombin-oszlopon; Az így kapott oldat sómentesitése dialí­zissel vagy Sephadex G 25 vagy Sephadex G 10 kromatográfiával. Alternatív módon a DNS elválasztása után a bakteriális fehérjéket 0,1%-os ecet­­savval kicsaphatjuk, a savas felülúszóból a hirudint n-butanollal extrahálhatjuk vagy a savas felülúszót közvetlenül ioncserélő kro­­matográfiának (például DEAE 53 dietil-amino­­-etil-cellulózon) vethetjük alá. További tisz­títási lépésnek számit a Sephadex G 50 (vagy 75)-el végzett gélszűrés és a fordított fázisú HPLC. A sómentesités ismét sephadex G 25-n történik. A hirudin-aktivitás kimutatására az an­­ti-hirudin- vagy anti-deszulfatohirudin-anti­testekkel (például házinyúlból kapható, vagy hibridomasejtekból kapható monoklonális an­titestek) végzett teszt, a trombin-teszt (15) vagy a véralvadási teszt (16) használható. Az eljárás szerint előállítható hirudinve­­gyületeket önmagában ismert módon más hi­­rudinvegyületekké alakíthatjuk. így például a (XIV) általános képletű vegyületet - a képletben W jelentése Tyr - tirozin-szulfo-transzferázzal, mint például piócasejtekből kapunk, reagáltatva olyan (XIV) általános képletű vegyületté alakíthat­juk, ahol a képletben W jelentése Tyr (-OSOaH). Továbbá például olyan (XIV) általános képletű vegyületeket, ahol a képletben V je­lentése Met-Val, olyan (XIV) általános képletű vegyületekké alakíthatunk, ahol a képletben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13

Next

/
Thumbnails
Contents