202280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás funkcionális humán urokináz fehérjék előállítására

25 HU 202280 B 26 restrikciós endonukleázok hasítási helyei. Minden egyes szintetikus DNS töredék 50 ng mennyiségét foszforileztük. A fo6zfori­­lezett töredékeket elegyítettük, 1 percig 65 °C-on melegítettük, majd hagytuk, hogy szobahőmérsékletre lehűljön, 5 ug pFl DNS-t feltártunk Bgll és BglII enzimekkel, s a 310 bázispárból álló urokináz DNS töredéket kü­lönítettük el és tisztítottuk. Körülbelül 50 ng mennyiségű, 310 bázispárból álló urokináz DNS töredéket, mintegy 150 ng mennyiségű, a pHGH207-l plazmid részleges EcoRI emész­tésével és BglII emésztésével kapott vektor DNS töredéket (lásd fentebb) és 10 ng fosz­­forilezett és összekevert szintetikus DNS tö­redékeket elegyítettünk, és összekapcsoltunk őket egy éjszakán át 14 °C-on, majd a ter­mékkel Escherichia coli 294 törzset transz­formáltunk. A különböző, ampicilinnel szem­ben rezisztens transzformációs termékekből elkülönített egyes plazmidok dezoxiribonukle­­insavját analízisnek vetettük alá, hogy meg­erősítsük a nagy mole ku látómé gű urokináz elószekvenciájának megfelelő szerkezetét és nukleotid szekvenciáját. Az egyik megfelelő plazmidnak a plnt4 megjelölést adtuk. 5 Mg plnt4 DNS-t emész­tettünk BglII és EcoRV enzimekkel, s elkülö­nítettük és tisztítottuk azt a vektor DNS tö­redéket, amely a pre-UK54 nitrogén-végcso­­portú nukleotidjait, a trp promotort, az am­­picillinnel szembeni rezisztenciát biztositó géneket, a reprodukció eredetét és a tetra­­ciklinnel szembeni rezisztenciát kódoló DNS egy részét tartalmazta. 5 pg mennyiségű pUK54trp207-l plazmid DNS-t emésztettünk BglII és EcoRV enzimek­kel. Az 54 kdalton molekulatömegű urokináz fennmaradó részét kódoló BglII - EcoRV DNS töredéket elkülönítettük, tisztítottuk, és ösz­­szekapcsoltuk a BglII - EcoR vektor DNS tö­redékkel, hogy ily módon befejezzük a p-preUK54trp207-l plazmid kialakítását. Az (elő)-urokináz közvetlen termelése szövet­­tenyészetben A 11. ábrán vázoltuk a pre-UK (elő-uro­­kináz)-t kódoló gén bevitelét a p342E euka­­riotikus termelő vektorba (62), amely képes az eló-urokináz reprodukciójára és termelé­sére COS-7 vonalú majomvese fibroblaszt sejtekben (Gluzman, 32). 10 Mg p342E plazmid DNS-t feltártunk Xbal enzimmel, és körülbelül 100 bázispárt távolítottunk el mindegyik irányban Bal31 nukleáz alkalmazásával. (1. töredék) A foszforsav-triészteres módszerrel (47) szintetizált HindlII 5’ CTCAAGCTTGAG összekapcsoló 100 ng mennyiségét foszfori­leztük, 1 percig 65 °C-on hevitettük, és hagytuk, hogy lehűljön szobahőmérsékletre. A foszforilezett összekapcsolót és az 1. töre­déket összekapcsoltuk egy éjszakán ét 14 °C-on, és a termékkel Escherichia coli 294 törzset transzformáltunk. A pEH3-Ball4 meg­jelölésű egyik transzformált termék restrik­ciós endonukleázzal végzett analízise egy HindlII restrikciós endonukleáz hely bevite­lét és az Xbal hely elvesztését mutatta. 5 pg mennyiségű pEH3-Ball4 plazmid DNS-t emésztettünk Hind III és Hpal enzi­mekkel. Az összetartó végeket tompa végekké hosszabitottuk meg Klenow Pol I alkalmazásá­val. A DNS-t BAP-pal kezeltük, és azt a vek­tor töredéket különítettük el és tisztítottuk (2. töredék), amely az SV 40 korai promotort, az ampicillinnel szembeni rezisztenciát bizto­sító géneket és a reprodukció eredetét tar­talmazta. 5 Mg mennyiségű p preUK54trp207-l plazmidot emésztettünk Clal és XBal enzimek­kel. Az összetartó végeket meghosszabbitot=­­tuk Klenow Pol I segítségével, és az 54 kdal­ton molekulatömegű eló-urokinázt kódoló DNS töredéket különítettük el és tisztítottuk (3. töredék). Mintegy 100 ng mennyiségű 2. töredéket és körülbelül 100 ng mennyiségű 3. töredé­ket összekapcsoltunk egy éjszakán át 14 °C­­-on, és a termékkel Escherichia coli 294 tör­zset transzformáltunk. Az egyik transzformá­ciós termékből kinyert, pEH3-BAL14 preUK54 elnevezésű plazmid DNS restrikciós endonuk­leázzal végzett analizise megerősítette a he­lyes szerkezetet. Ezután a pEH3-BAL14 preUK54 DNS-t felhasználtuk majomsejtek (62) átfertőzésére preUK54 termelése és a teljes hosszúságú, nagy molekulatömegű uro­kináz kiválasztása céljából. Elkülönítés és jellemzés Az urokináztartalmú maradékot elkülöní­tettük az Escherichia coli tenyészetből. A maradékot olyan pH = 8 értékű oldatban ol­dottuk, amely 5M guanidin-hidrokloridot és 50 mM triszt tartalmazott. Az oldatot addig hígítottuk, amíg a guanidin-hidroklorid kon­centrációja 1M, a trisz-hidroklorid koncent­rációja 50 mM (pH = 9), a fehérjekoncentrá­ció pedig 1 ng/ml nem lett. Az oldathoz ez­után hozzáadtunk 2 mM redukált glutationt és 0,2 mM oxidált glutationt (GSH illetve GSSG), és egy éjszakán át inkubáltuk szoba­hőmérsékleten. A fehérjét tartalmazó oldatot ezután vizes közegbe dializáltuk. A kapott oldat urokinázt tartalmazott, amelynek aktivi­tása mg-onként 100 PU (plough unit) volt. A hagyományos módszerekkel történt tisztítás után a fehérje tartalmazta a kis mo­lekulatömegű biológiailag aktív anyag mind­két láncára vonatkozó, várt, nitrogénatomban végződő szekvenciát. A szénatom végződés analizise is a megfelelő szekvenciát mutatta mindkét láncra vonatkozólag. A fehérje kö­rülbelül 30 000 dalton molekulatömegnél ván­dorolt. A fajlagos aktivitása 170 000 PU/mg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 15

Next

/
Thumbnails
Contents