202270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd tüzelőanyag előállítására

3 HU 202270 B 4 ségük azonban a végtermék kalóriaértékére vetítve (a termék szabad karbont - ami a sugárzó hatást segítené - nem tartalmaz) túlságosan magas, ami a gazdaságosság rová­sára megy. A nagy portartalmú szénféleségek - ép­pen a portartalmúk miatt - hőeróművi, fűtő­­művi és ipari tüzelőberendezésekben égethe­­tök el hatékonyan, brikettálással vagy pelle­­tezéssel azonban a kisfogyasztói tüzelő­anyag-ellátásban is döntő szerepe lehetne a nagy portartalmú szénnek, mert ilyen formá­ban - a fent felsorolt kritériumok többségé­nek megfelelvén - lényegében jó tüzelő­anyagnak lenne minősíthető, bár önmagában elégetve nem megfelelő mértékben környezet­kímélő. Előnyös tulajdonságai - elsősorban az, hogy intenzív, magas hőmérsékletű égést biztosit, illóanyag-tartalma alacsony hőmér­sékleten is jó gyújthatóságot és tüzelés-sza­­bályozhatóságot eredményez, a karbon pedig a Jó sugárzó' égést elősegíti - más, olyan anyagok összekeverésével használható ki, amelyek a szén hátrányos tulajdonságait kompenzálják. E megfontolások alapján meg­kíséreltek olyan többkomponensű brikettált, illetve pelletált tüzelőanyagokat előállítani, amelyeknél egyes komponensek jó tüzelési tulajdonságait hasznosítva törekedtek kom­penzálni más komponensek hátrányos tulaj­donságait és forditva; igy kívántak optimális gyulladási hőmérsékletet, kedvező hamu- és kéntartalmat, alacsony árat stb. elérni. Ezek a kísérletek azonban ez ideig a magas prése­lési energiaigény és présszerszámok gyors kopása következtében kialakult igen magas gyártási önköltség miatt kudarcot vallottak, bármilyen kedvező tüzeléstechnikai jellem­zőkkel rendelkezett is a végtermék. Árban ugyanis nem tudott versenyképessé válni a hasonló tüzelési értékű hagyományos tüzelő­anyagokkal. A .Chemical Abstract' 98.P.145 909 m. számú közleményéből olyan tüzelőanyag-ké­szítési eljárás ismerhető meg, amely szerint porrá őrölt növényi hulladékokat kötőanyag­gal, például hulladék melasszal kevernek össze, és a keveréket préselik. A préselendő keverék készülhet porrá őrölt pelyvából vagy szalmából, szénporból, kátrányszurokból és mészporból is, amelyet hevítenek és pelle­­tizálnak. A .Chemical Abstract' 104.P.171 443 s. számú közleménye szerint szemcsés kóolaj­­-kokszot fahulladékkal kevernek össze, a ke­veréket 50-80 °C-ra hevítik és préselik, ily módon olcsó tüzelőanyagot nyernek. A 233 586. számú DDR szabadalmi leírás­ból olyan energiahordozó-gyártási eljárás is­merhető meg, amely szerint növényi anyag­ból, szénporból és lignittartalmú anyagból készült keveréket formáznak, szabad levegős szárításnak vetik alá, és ezzel szilárdítják. A .Chemical Abstract" 100.P.212 874 w. számú közleményben szereplő eljárás szerint nehézolaj-iszapot, fűrészport és kátrányt ke­vernek össze és pelletizált formájában tüze­lőanyagként használják. A jelenleg ismert és alkalmazott több­komponensű préselt tüzelőanyag-féleségek egyik legsúlyosabb hátránya, hogy a kötő­anyagok általában nagy kéntartalmú kőolaj­ipari lepárlási maradékok (kátrány, bitumen, paraffin), amelyek környezetkárosító hatású­ak, hiszen a kibocsátott nagy kénmennyiség mellett erősen kormoznak is. Hátrányt jelent az ilyen kötőanyagokkal készült préselt tü­zelőanyagok viszonylag magas gyulladási hő­mérséklete, valamint a gáz-karbon keverék­­-égés végső hőmérsékletének magas értéke is, ami az NO* képződés szempontjából ve­szélyes. A találmány feladata, hogy olyan eljá­rást szolgáltasson szilárd tüzelőanyag prése­léssel történő előállítására, amely jó tüzelési tulajdonságokkal rendelkezik", környezetvé­delmi szempontból (például kénkibocsátás, kormozás) lényegesen kedvezőbb a jelenleg ismert hasonló célú termékeknél, gyártása alacsony préselési energia ráfordítással és a présszerszámot kímélő módon végrehajtható; lehetőséget nyújt a legkülönfélébb ipari és mezőgazdasági hulladékok feldolgozására, és ára verselyképes a hagyományos tüzelőanya­gok árával. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a mészkő- és agyagrétegekbe beágyaz­va nagy mennyiségben fellelhető olajpala a hagyományos kötőanyagoknál lényegesen elő­nyösebben alkalmazható a préselt tüzelő­anyag más komponensének vagy komponense­inek a megkötésére, mivel kerogén- és olaj­­tartalma folytán kötő és telítő - impregnáló hatású (olajtechnológiailag jó kátrányadó, szervesanyag-tartalma nagyrészt polimerizá­­lódott kerogén), kénkibocsátása kisebb pél­dául a bitumenénál vagy szurokénál, kormo­­zása is kisebb, és a vele készült termék gyulladási hőmérsékletét, valamint a gáz-kar­bon keverék-égés végső hőmérsékletét csök­kenti (ezzel a NOx-képződés veszélyét mérsé­keli). További felismerésünk, hogy mivel az olajpala kerogéntartalma brikettformózó (tü­­zelóanyag-formázó) iparban alkalmazott nyo­máson és hőmérsékleten részben kátrányolaj­já, részben pedig bitumentartalmú ragasztó mézgává alakul ót, a kötéssel együtt a ter­mék telitó-impregnáló anyagot is kap, amely a présszerszámot mintegy keni, a préseivé­­nyen sima felületű kéreg képződik, a prés­­szerszám túlzott igénybevétele (kopása) ki­küszöbölhető, a préselés energiaigénye pedig a minimálisra csökkenthető. Az olajpala szi­lárd - őrölt állapotában más, ugyancsak szi­lárd-őrölt, illetve aprított tüzelőanyag kom­ponenssel vagy komponensekkel egyenletesen összekeverhető, és maga is - túlmenően kenő és kéregképző funkcióján - jól égő tüzelő­anyagként hasznosul a keverékben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents