202249. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2-dezoxi- 2',2'-difluor-nukleozidok előállítására
1 HU 202249 B 2 (dublett, 2H); 6,08 (dublett, 1H); 6,32 (dublett, 1H); 8,21 (dublett, 1H); 9,0 (szingulett, 1H); 10,17 (szingulett, 1H). További kristályok képződnek a szűrletben, miután állni hagyjuk egy éjszakán át szobahőmérsékleten. Ezeket a kristályokat kinyerjük és szárítjuk, ahogyan fentebb leírtuk, így kapunk további 0,17 g 82,0% tisztaságú ß-2 ’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin-hidrokloridot, amint ezt a fentebb említett HPLC elemzéssel megállapítjuk. 9. példa 99,4% tisztaságú ß-2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidinhidroklorid. Visszafolyató hűtőhöz illesztett 50 ml-es lombikhoz 100.0 mg 2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin-hidrokloridot (88,7% tisztaságú ß-anomer, a 8. példa eljárása szerint készítve), és 0,5 ml vizet. A keveréket a visszafolyatás hőmérsékletére (100 °C) melegítjük és az összes szilárd anyagot feloldjuk. Miközben az oldatot visszafolyatás mellett melegítjük, 10 ml acetont adunk hozzá. Az oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük és egy éjszakán át hűtjük. A keveréket leszűrjük és az így létrejött kristályokat 69,0 mg 99,4% tiszatságú ß- 2’dezoxi]-2’,2’-difluor-citidin-hidrokloridot, amint ezt a 7. példában leírt analitikai technikával megállapítjuk. Ennek az anyagnak az NMR spektruma azonos a 8. példában leírt anyag spektrumával. 10. példa 79% tisztaságú ß-2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidinhidrobromid előállítása 2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin mintegy 1:1 cx/ß anomer keveréket (300 mg), amelyet a 7. példa eljárása szerint állítottunk elő, lényegében teljesen feloldunk 3 ml forró izopropanolban (60 °C). Vizes hidrogénbromidot (48 tömeg %-os, vízben oldott hidrogénbromid oldatból 0,3 ml) adunk hozzá a forró oldathoz és az összesen megmaradt szilárd anyagot feloldjuk. További 1 ml izopropanolt adunk hozzá és az oldatot hűtjük egy éjszakán át. A keveréket leszűrjük és a szűrőpogácsát izopropanollal mossuk és vákuumban szárítjuk 22 °C hőmérsékleten, ilyen módon 110 mg terméket kapunk, amelyet 79,0% tisztaságú ß-2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin- hidrobromidnak mérünk a 7. példában leírt analitikai eljárás alapján. (A 7. példában analitikai eljrásához viszonyítva az egyetlen eltérés az, hogy 0,1 n hidrogén-bromidot alkalmazunk a jelen minta hígításához a megadott térfogatra 0,1 sósavoldat helyett.) A termék elemanalízise a következő: Elemzés C9H12N3O4F2B2 képletre. Elméleti: C: 31,41; H: 3,52; N: 12,21; F: 11,04; Br. 23,22 Talált: C: 29,54; H: 3,64; N: 11,02; F: 10,90; Br 23,16 11. példa 2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin-hidroklorid 1:1 a/ß anomer keverékének előállítása. A. 2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin 1:1 a/ß anomer keverékének előállítása. 500 ml-es háromnyakú, kerekfenekű lombikba, amely 200 ml 1,2-diklór-etánt tartalmaz, hozzáadunk 10.0 g (65,7 mmól) N-acetil-citozint, 12,0 g (74,5 mmól) 1,1,1,3,3,3-hexametil-diszilazánt (HDMS) és 0,47 g (4,38 mmól) klór-trimetil-szilánt (CTMS). A zagyot a visszafolyatás hőmérsékletén (84°) melegítjük és 15 percen belül oldatot kapunk. Az oldatot visszafolyató hűtő mellett melegítjük mintegy 1 órán át, majd az oldószert eltávolítjuk, így sűrű maradékot kapunk. A sűrű, vastag maradékot feloldjuk 200 ml 1,2-diklór-etánban. Az oldathoz hozzáadunk 19,55 g (88,0 mmól) trifluor-metán-szulfonil-oxi-trimetil-szilánt, 3,6 g (22,2 mmól) HMDS-t és 2,4 g (22,1 mmól) CTMS-t. Az oldatot szobahőmérsékleten kevertetjük (22 °C) 30 percen át, és 1,2-diklór-etánban oldott 2-dezoxi-2,2- difluor-D-eritro-pentofuranóz-3,5- dibenzoát-1 -metánszulfonátot (0,345 g metánszulfonát 1 ml oldószerben; összesen 20,0 g metánszulfonát) adunk hozzá. Az oldatot a visszafolyatás hőmérsékletén (84 °C) melegítjük mintegy 18 órán át, majd lehűtjük szobahőmérsékletre (22 °C), és 10 ml metanolt és 145 ml vizet adunk hozzá. 5 perc keverés után a rétegeket elkülönítjük és a szerves réteget ismét egyesítjük 145 ml vízzel. A rétegeket még egyszer elkülönítjük és a két vizes réteget egyesítjük és 25 ml 1,2-diklór-etánban mossuk. A fentiekből származó szerves réteget diklór-etános mosófolyadékkal egyesítjük és az egyesített folyadékot mossuk egymás után 145 ml 5 tömeg %-os nátriumbikarbonát oldattal és 145 ml vízzel. Az így kapott szerves réteget vízmentes magnézium- szulfát fölött szárítjuk és koncentráljuk csökkentett nyomáson, ilyen módon habot kapunk. A habhoz feloldás céljára metanolt adunk (220 ml.) Az oldatot lehűtjük mintegy 5 °C hőmérsékletre és ammónia gázt (6,0 g) buborékoltatunk az oldaton keresztül. Az illó alkotórészeket eltávolítjuk csökkentett nyomáson, ilyen módon olajos maradékot kapunk. A maradékot feloldjuk 145 ml etil-acetátban és 145 ml vízben. A rétegeket elkülönítjük és a szerves réteget kétszer mossuk 50 ml vízzel. A vizes rétegeket egyesítjük és az így létrejött oldatot koncentráljuk száraz állapotig csökkentett nyomás mellett, ilyen módon 8,4 g 2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin mintegy 1:1 a/ß anomer keverékét kapjuk, amint ezt a 7. példában leírt HPLC technikával megállapítjuk. B. 2’-dezoxi-2’,2’-difluor-citidin-hidroklorid előállítása. A fentebb készített gumi-szerű anyagot feloldjuk forró (60 °C) izopropanolban. Reagens tisztaságú koncentrált sósavat (5,1 ml) adunk a forró oldathoz. Az így létrejött oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük (22 °C) és egy éjszakán át hűtjük. Az így kialakult csapadékot vákuum-szűréssel összegyűjtjük, mossuk egymás után hideg (5 °C) izopropanollal és szobahőmérsékletű hexánnal, és vákuum-kemencében szárítjuk 40 °C hőmérsékleten, így kapunk 515 g olyan anyagot, amelyet a 7. példában leírt HPLC technikával 2’dezoxi-2’,2’-difluor-citidin-hidroklorid mintegy 1:1 a/ß anomer keverékének mérünk. 12. példa 97,7% tiszatságú ß-2’-dezoxi-2\2’-difluor-citidin előállítása 2’-dezoxi-2’,2’difluorcitidin-hidroklorid 1:1 a/ß anomer keverékéből. 5 g, 11. példában kapott mintegy 1:1 a/ß 2’dezoxi-2’,2’-difluor-citidin-hidroklorid anomer keveré-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
