202219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2,2'-imino-bisz(etanol)-származékok, és hatóanyagként a fenti vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

21 HU 202 219 B 22 5. táblázat (folytatás) Vegyület száma RIO R11 R12 R13 R15 r,6 Izomer forma Op. CQ 124.-CH = CH-CH = CH­H H H H BB 147,8 125. H H ch3o H H H AA 135,5 126. H H ch3o H H H AB 133,2 127. H H ch3o H H H BA 128,2 128. H H ch3o H H H BB 133,9 129. H H H H H H B+B+ 165,5 130.** H H HO H H H A*A+ 238,7 131* H H HO H H H AB 169,0 132.*** H H HO H H H BA 201,8 133. H H HO H H HO AA 145,6 134. H H ch3so2nh H H H BA 138,6 135. H H ch3so2nh H H H AA 175,7 *: eténdisavas só (1: 1) **: hidrogén-klorid-só ***: etándisavas só (1: 1) monohidrát (A,A)-a,a’-[imino-bisz(mctilcn)]-bisz[3,4-dihidro-2- -metil-2H-1 -benzopirán-2-mctanoll -hidrogén­­-klorid-monohidrát (139. vegyület), olvadás­pontja 134,0 °C, és (A,B)-a-[ {[2-(3,4-dihidro-2H-1 -bcnzopirán-2-il)-2- -hidroxi-etil]-amino)-mctil]-3,4-dihidro-2-me- Ü1-2H-1 -bcnzopirán-2-mctanol-etándisavas só (1 : 1) monohidrát (140. vegyidet), olvadáspont­ja 166,1 "C. 24. példa 7,9 tömegrész (A,A)-a,a’-{[(fenil-mctil)-imino]­­-bisz-(metilén)}-bisz[3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-2- -metanol], 5,8 tömegrész piridin és 157,5 tömegrész metil-bcnzol elegyéhez keverés közben 5,7 tömegrész acetil-klorid 54 tömegrész metil-benzollal készült olda­tát csepegtetjük. Az elegyet ezután keverés közben 4 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, majd vízzel mossuk. A szerves fázist szántjuk, szűrjük és bcpároljuk. A ma­radékot szilikagélen nagynyomású folyadékkromatog­ráfiás eljárással tisztítjuk, az eluálást diklór-mctán és hexán 60 : 40 térfogatarányú elegyével végezzük. Az első frakciót bepárolva 3,4 tömegrész (36,7%) (A,A)-a,a’-{[(feniI-metil)-imino]-bisz-(metilcn)}­­-bisz[3,4-dihid-ro-2H-l-benzopirán-2-metanof|-diace­­tátot (észter) kapunk (141. vegyület) maradékként. 25. példa 1 tömegrész (A*A*)-a,a’-[imino-bisz(metilén)]- - bisz[3,4-dihidro-2H-l-benzopirán-2-metanol] 16 tö­megrész 2-propanollal készült oldatához keverés köz­ben 8 tömegrész hidrogén-bromiddal telített 2-propa­­nolt csepegtetünk. A terméket leszűrjük és 2-propanol­­ból kristályosítjuk. A terméket szűrjük és szárítjuk. 0,8 tömegrész (A3A*)-a,a’-(imino-bisz(metilcn)]-bisz [3,4-dihidro-2H-1-bcnzopirán-2-mctanol]-hidrogén­­-bromi dot kapunk (142. vegyület), olvadáspontja 236,5 "C, [a]5W = +114,53* (c = 1%, metanol). A fentiek szerint eljárva állítjuk elő az alábbi vegyületet is: (A*A*)-a,a’-[imino-bisz(metilén)]-bisz[3,4-dihidro­­-2H-1 -bcnzopirán-2-metanol]-hidrogén-klorid (143. vegyület), olvadáspontja 219,4 ”C, ta]589 = +125,44* (c = 1%, metanol). 26. példa Az (I) általános képlctű vcgyülctek ß-adrenerg-re­­ccptor-blokkoló aktivitását az alábbiakban ismertetett in vitro tcngcrimalac jobb pitvar teszt, és tengerimalac légcső-gyűrű teszt segítségével határozzuk meg. 1. Tengerimalac jobb pitvar teszt (ß,) 400 ± 50 g-os tengcrimalacokból kipreparáljuk a spon­tán ütő jobb pitvarokat. Az elülső véna cava-val együtt kimetsszük a pitvar egy háromszögletű csíkját, a sinoatriá­­lis csomóval. A vénát üveg izomtartóhoz rögzítjük, és a szemben lévő pitvar-izmot Grass-izometrikus transzduk­­torhoz kötjük. A pitvart optimális előterhelés mellett 100 ml Krebs-1 lenseleit-oldatba helyezzük, amely 2 g/1 glukózt tartalmaz, a hőmérsékletet 37,5 °C-on tartjuk és 95% oxi­génnel és 5% szén-dioxiddal levegőztetjük. Grass FT03C izometrikus transzduktor segítségével feljegyezzük a szív­verést és az összehúzóerőt. A kimenő jeleket - melyeket izometrikus transzduktor erősítővel (J.S.I.) erősítettünk fel - kardiotachométeren (J.S.I.) keresztül Honeywell XYY’ kiírón rögzítjük. 45 perces stabilizációs periódus után 7 percen át lineárisan növekvő dózisban izoprenalint infundálunk. Ezzel a szívverés dózis-függő fokozódását idézzük elő (a). Az izoprcnalin kimosása után 5 perces stabilizációs periódust tartunk. A fürdőhöz ezután hozzáadjuk a vizs­gálandó vegyületet, majd 30 percen át inkubáljuk. A fenti inkubációs periódus alatt meghatározzuk a vizs­gált vegyület közvetlen kronolróp és inotróp hatását. Ezután 10 perces infúzió alatt újra felvesszük az izopro­­nalin dózis-hatás görbéjét (b). A szívritmus-fokozódás görbéjének meredekségét mindkét izoprenalin-adagolás esetén grafikusan meghatározzuk, majd kiszámítjuk a b/a arányt. Az inhibitor-hatás kritériumának a 0,70-nél kisebb b/a arányt tekintjük, oldószerrel végzett kísérle­tek alapján. Az ED» értékeket grafikusan számítjuk ki. 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12

Next

/
Thumbnails
Contents